Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhibáztam az életemet - döntéseink következményei

Érdekességek2024. január 14.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Életünk folyamán sokszor kerülünk döntéskényszerbe. Azonban döntéseinknek nem mindig az lesz a következményük, amire számítunk. Vannak, akik sorozatosan rossz megoldásokat választanak, aztán egy bizonyos kor után, számot vetve életük eseményeivel, azt mondják: "Elhibáztam az életemet!"  

Tényleg elhibázta? Van egyáltalán olyan, hogy "hiba"? Mit nevezünk hibának?

Amikor ezt hallom, olyan érzésem van, valahol nagyon eltévedtünk az élet rengetegében. Meghoztunk egy döntést. Lehet, hogy már akkor fájdalmas volt meghozni, amikor ezt tettük. Aztán évek múlva még mindig gyötör bennünket a bűntudat, hogy hibáztunk. Elrontjuk az életünket, nem engedjük meg magunknak a boldogságot, a sikert, tudat alatt így büntetve magunkat döntésünkért.

Pedig ha elgondolkodunk, rájövünk arra, hogy abban a pillanatban nem hozhattunk volna semmilyen más döntést.                                                       

Ha lett volna lehetőségünk másképp cselekedni, úgy tettünk volna.


Lehetőségeink, erőnk csak annyi volt akkor. Most már tudnánk másképp dönteni, de azóta minden megváltozott, mi is megváltoztunk. Másképp látjuk a világot, másképp gondolkodunk, sok mindent megtanultunk, ezért lehetőségünk van másképp dönteni. Tegyük le a régi terheinket. Nézzünk rá akkori döntésünkre, és fogadjuk el, hogy megtörtént. A felelősségvállalás természetesen a miénk, hiszen minden döntésünknek van következménye. De hibáztatni magunkat továbbra is felesleges.
 


„Vállalom a felelősséget, azért amit tettem, de akkor nem tudtam másképp cselekedni. Csak ennyit tudtam tenni”. Ha kimondod ezt, ez a mondat segít Neked abban, hogy lelkedben a béke helyreálljon.

„Sok hibám van!”. Ez a másik gyakran elhangzó mondat. Mindenhol szembetalálkozom ezzel a kijelentéssel, tanítók tanítják, hogyan javítsd ki a hibáidat. A kérdés, ami felmerül bennem az az, hogy mit nevezünk hibának, és ki szerint hiba az a hiba? Szerintem? Vagy a barátaim szerint? A főnököm szerint? Netán a férjem szerint? Nos, ha nem tudok főzni, lehet, hogy a férjem hibának fogja titulálni, viszont ha nem is szeretek főzni, akkor ez csak egy tulajdonságom, mindenféle jelző nélkül. Lehet, hogy nem az a feladatom, hogy konyhatündér legyek, hanem hogy megírjak egy könyvet, amely emberek százainak fog majd segíteni. Ha más szemmel nézünk a „hibára”, ugye hogy nem is látjuk már nagyon hibának?

Lehet, hogy szeretünk reggel sokáig aludni? Előfordul, hogy az anyósunk lustának fog nevezni, hisz ő megszokta, hogy hajnalban kel, és mire a család felébred már bevásárolt. Ez azonban az ő „öröksége” hisz már ezt tanulta, ezt látta az édesanyjától is. Mi azonban másképp élünk, a saját értékrendjeink szerint. És bizony néha jólesik egy kicsit tovább lustálkodni.

Folytathatnám még a sort, hogy miket szoktunk hibának megnevezni, de ebből is láthatjuk azt, hogy amit mi hibának gondolunk, az csak nekünk hiba. A másik embernek lehet, hogy a természetéhez, a sorsához, a családi kötődéseihez tartozik. Ha magamban látom a hibát, legtöbbször az is egy kívülről jövő megerősítés következménye. Egyébként eszembe sem jutna hibának gondolni.

Beszélgettem egy ismerőssel, aki egy közös ismerősünkre azt mondta, hogy agresszív. Miután átgondoltam kettőjük kapcsolatát, és miután mindkettőjüket ismerem, rájöttem, hogy semmi másról nincs szó, csak önvédelemről mindkét fél részéről. Mindketten önbizalomhiányban szenvednek, ezért nagyon fontos számukra, hogy övék legyen az utolsó szó. Hisz ha nem így történik, akkor sérülékeny lelkükben még további sérülések keletkeznek. Ha önbizalmuk megerősödött, és belül sikerült stabilitást elérniük, egyiküknek sem lesz rá szüksége, hogy agresszíven, vagy bármilyen más módon bizonyítsa az igazát. Hisz akkor már mindegy lesz, kinek van igaza.

Hibásnak tehát egyikük viselkedését sem gondolom, megoldandó feladataik vannak önmagukkal. Mint mindannyiunknak.

Ha Te is találkozol a jövőben általad hibásnak vélt viselkedésformával, tettekkel, vagy gondolatokkal, nézd meg először, mi van a háttérben. Minden okkal történik. Ha valami megtörtént, annak úgy kellett történnie. Mert nem történhetett másképp.

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.