Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhízással küzdőknek nagy segítség a mozgásterápia a fogyáshoz

Érdekességek2025. április 30.

Fotó: rawpixel | freepik

A fogyás egyik közismerten leghatékonyabb eszköze a megfelelő táplálkozási rendszert kiegészítő rendszeres mozgás. Azonban, aki túlsúlyos vagy elhízott, pontosan tudja, hogy nem könnyű megváltoztatni a korábbi ülő életmódot, különösen, ha társbetegségek is jelen vannak, és akár a saját testsúlyt mozgatni is nagy feladat. Mészáros Marcell, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája, személyi edző arról beszélt, hogyan lehet otthon elkezdeni egy mozgásprogramot és mikor, kinek ajánlott a szakértői irányítás.

Általános ajánlások felnőtteknek

Az átlagosnak tekinthető felnőtteknek szükséges mozgásmennyiségre vonatkozó nemzetközi ajánlások ma már egyre szélesebb körben ismertek. Ez az alábbi heti mennyiségeket tartalmazza:
– 150 perc közepes intenzitású kardiómozgás (például intenzív gyaloglás),
– vagy 75 perc magas intenzitású kardiómozgás (például futás),
– plusz legalább 2 alkalom izomerősítő (rezisztencia) edzés súlyokkal vagy saját testsúllyal, kiegészítve nyújtó gyakorlatokkal.
Aki fogyási céllal mozog, annak szüksége van mindkét típusú aktivitásra, hiszen a legalább 30 percig végzett aerob mozgás fokozza az energiafelhasználást, az izomerősítő tréning pedig segít fenntartani az izmok mennyiségét és erejét, miközben megfelelő étrend mellett, kalóriadeficittel a fogyás csökkenti a testsúlyt.
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a mozgásnak korántsem csak fizikai hatásai vannak, sőt akár abban is segít, hogy az érintettek védelmet nyerjenek a testsúlyuk miatt érzett megbélyegzés ellen. Az pedig szintén fontos mentális trükk lehet azoknak, akik tartanak a mozgástól, hogy a tréning során próbálják meg elválasztani a fogyási célt a test mozgatásától, és csak az utóbbira fókuszáljanak. Így sokkal élvezetesebbnek érezhetik a fizikai aktivitást.

Hogyan kezdjenek el mozogni az elhízással küzdő személyek?

A legfontosabb, hogy ha nem csupán néhány kiló testsúlyfeleslegről, hanem valódi elhízásról van szó, a korábban nem mozgók vegyenek részt egy kivizsgáláson, mielőtt megváltoztatják az életmódjukat. Erre optimális lehet egy életmód orvosi fizikai állapotfelmérés. Ezek után az általános tanácsok az alábbiak:
– Kezdjünk lassan: mivel a kutatások szerint már a legkisebb aktivitás is csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, nem szabad és sokszor nem is lehet óriási elánnal belevágni. Eleinte már 10 perces mozgás is elég lehet.
– Igazodjunk az állapothoz: az elhízással élőknek nem szabad túl intenzív mozgásokkal kezdeni az új életmódot. Mindig az adott állapothoz, fittségi szinthez kell alkalmazkodni. Ha nem megy a gyors gyaloglás, legyen lassú! Így lesz ideje a szervezetnek adaptálódni.
– Találjunk otthoni kihívásokat: a mozgásra mindenhol lehet találni alkalmat, próbáljunk lépcsőzni, kertészkedni, intenzív házimunkát végezni, kutyát sétáltatni. Aki szereti, táncoljon a kedvenc dalaira, de ne hajtsa túl magát!


Mikor érdemes szakember segítségét kérni?

Az elhízással élőknek eleinte nagy segítséget és biztonságot jelenthet a mozgásterapeuta vezetése, és mindenképpen érdemes azt igénybe venni, ha olyan társbetegségek is jelen vannak, mint például a szív-érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbetegség vagy bármilyen krónikus kórkép.
– Elhízással küzdő személyeknél szinte mindig számolni kell ízületi, mozgásszervi problémákkal is, hiszen a vázrendszerre jelentős terhelés hárul. Igen gyakori a térd-, a csípő-, a derékfájdalom, ami nyilvánvalóan nehezebbé teszi a mozgást – hangsúlyozza Mészáros Marcell, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája, személyi edző. – Ilyen esetekben nem csak abban tudunk segíteni, hogy például úszást vagy vízi aerobikot ajánlunk, de olyan szárazföldi mozgástípusokat és eszközöket is beilleszthetünk az edzéstervbe, amelyek mozgásszervi panaszok esetén is bátran alkalmazhatók. A jóga-szerű, lassú gyakorlatok, a fitnesz labda, az elliptikus tréner mind alkalmasak lehetnek a napi mozgás teljesítésére, ezáltal az elhízás visszaszorításának vagy a kialakulásának kockázatának csökkentésében. Azt is fontos tisztázni a klienssel, milyen gyakorlatoktól, mozdulatoktól érdemes tartózkodnia, hogy ne fokozza az ízületi fájdalmait. Ezen felül természetesen alapvető jelentősége van a mozgás bevezetésekor annak, hogy ellenőrizzük a kliens értékeit, a vérnyomásától, a pulzusszámán át akár a vércukorszintjéig, hogy tudjuk, hol van az a határ, ameddig még biztonságos, de hatékony edzésmunka végezhető.  A lényeg, hogy arra bíztatjuk még a jelentős súlyfölösleggel élőket is, hogy ne féljenek a mozgástól, hiszen, ha okosan építünk fel egy aktivitási tervet, az nem csak a fogyásban segíthet, de még élvezetes is lehet a visszanyert mozgásszabadság, az egyre jobb állóképesség!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.

Magas vérnyomás fiatalon – mi lehet az oka?

2025. június 21.

A magas vérnyomást általában az idősebbek betegségének gondoljuk, miközben a 20-40 éves korosztály nyolc tagja közül egy szintén ezzel a betegséggel él. De vajon mi lehet az oka annak, ha már ilyen fiatalon magas értékek alakulnak ki valakinél, és mindenképpen szükség van-e vérnyomáscsökkentőre akár már huszonévesen? Dr. Jenei Zsigmond Máté, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa adott választ a kérdésekre.

Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek. Ezek döntően az alábbiak:
– Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
– Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
– Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
– Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
– Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
– Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
– Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Labor- és szűrővizsgálattal már korai fázisban kideríthetők a betegségek, szövődmények

2025. június 20.

Tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra fényt deríthet a laborvizsgálat.

Az orvostudománynak mindig is a jó egészségben eltöltött hosszú élet volt a célja, ami magában foglalja a fizikai, szellemi, érzelmi és szociális jóllétet. Úgy gondolom, hogy a longevity azért is vált felkapott trenddé, mert az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megnőtt a krónikus betegek száma, a szakemberek pedig igyekeznek felhívni a figyelmet a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és a megfelelő kezelés fontosságára. régebben tünet vagy panasz esetén fordultunk csak orvoshoz, ma viszont már az a cél, hogy a legújabb diagnosztikai módszerek segítségével tünetmentes állapotban ismerjük fel a betegségeket. Az ún. nagyrutin laborvizsgálat két részből, vérvételből és vizeletvizsgálatból áll, melyhez háziorvosi beutaló szükséges. Ez megmutatja a vérsüllyedést, a máj- és vesefunkciót, a koleszterin-, a vas- és vércukorszintet, a véralvadási paramétereket és a pajzsmirigy működését. Vannak azonban olyan speciális – tumormarker, pajzsmirigy, PSA (prosztataspecifikus antigénszint) – vizsgálatok, melyekhez külön szakorvosi (pl. endokrinológus, urológus) beutalóra van szükség.

Hogyan készüljünk a laborvizsgálatra?

A laborvizsgálat előtt legalább egy órával kerülni kell a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást. Minden esetben éhgyomorra kell érkezni a helyszínre. A vérvétel előtt már 8–12 órával a vízen kívül semmit nem lehet fogyasztani, a kellő mennyiségű csapvíz vagy ízesítés nélküli ásványvíz azonban segíti a szervezetet a vér termelésében, ezért gyorsabban és könnyebben történik a mintavétel. A vizelet leadása steril, akár gyógyszertárban elérhető tartályban történik, de az adott helyszínen is kérhető ilyen gyűjtőtégely. Fontos, hogy a reggeli első középsugaras vizelet legyen összegyűjtve, előtte megmosakodva, hogy kórokozók ne kerülhessenek a mintába. Kellő elővigyázatossággal ez otthon is elvégezhető.

Vizsgálat, de mikor?

Fiatal nőknél és kamaszoknál a szervezet vasháztartásának ellenőrzése kiemelten fontos fáradékonyság vagy gyors testmagasság-növekedés esetén.


Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább ötévente.
Harmincéves kor alatt panaszok esetén vagy életmódváltásnál, ill. fogyókúra előtt.
Ötven év fölött emésztőrendszeri, hormonháztartást érintő panaszoknál, vastagbélrákszűrésnél székletvizsgálatra is szükség lehet.
Krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat.


A laboratóriumi vizsgálatok hozzájárulnak a betegségek korai felismeréséhez, felmérik az ember általános egészségi állapotát, segítségével a különböző kezelések nyomon követését is elősegítik.