Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhízott babák

Érdekességek2022. július 27.

Fotó: gettyimages.com

Sajnos hazánkban is „járványszerűen” terjed a túlsúlyos, elhízott gyermekek aránya. Csecsemőkorú baba édesanyjaként is figyelni kell, hogy ne ragadja el önöket a mennyiségi szemlélet. Újszülött- és csecsemőkorban sem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a súlygyarapodás és ennek eléréséhez az igényeltnél több anyatejjel vagy egyéb kiegészítő táplálékkal tömjék meg a kicsit.

Kevés az anyatej?

Gyorsabban emésztődik az anyatej, mint a tápszer, nem terheli meg a kisbaba éretlen emésztőrendszerét, ezért általában gyakrabban kell szoptatni, mintha tápszert kapna a baba. A kicsiknek kéthetes, hathetes és három hónapos koruk körül gyorsabb növekedési időszaka van. Ekkor általában gyakrabban szopnak, hogy szükségletüknek megfelelően emelni tudják az anyatej mennyiségét. A tej termelődésének fokozását azzal tudják elérni, ha szoptatás után fejéssel még kiürítik az anyatej minden cseppjét. A fejést steril mellszívóval végezzék. Mélyhűtőbe való tároláshoz legideálisabb az orvosi sterilitású anyatejes zacskó.

Jogos aggodalmak

Amikor a tej mennyiség nem felel meg a csecsemő igényének, akkor csökken a súlya, vagy több héten keresztül nem növekszik, emellett a pici sokat sír és nyugtalan.

A tejképződés csökkenését okozhatja, ha:


Elhízás kisbaba korban kezdődhet

Gyakran elkövetett hibák:

Amikor a pici sír a szülők azt gondolják, hogy éhes, ezért minden alkalommal megetetik. A babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, akkor arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként, minden gondra nassolással reagál és elhízik. Javaslom, hogy gondolják át, milyen egyéb oka lehet még a sírásnak pl. fáradtság, hideg vagy meleg, kényelmetlen ruhácska, hasfájás vagy akár csak a mama feszült hangulata. Amikor még közel sincs az etetés ideje, akkor türelemmel próbálják kideríteni, miért sír a baba.

A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők se szopnak, esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás, főleg a túl meleg stb. A baba tudja, miből mennyi kell a szervezetének és ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak megutáltathatjuk vele az evést.

Az anyatej hat hónapos korig biztosan kielégíti a pici minden igényét. A későbbiekben sem kell erőltetni a hozzátáplálást. Hagyni kell a babát és csak a maga tempójában kell megismertetni az új ételekkel, ízekkel.

A kisbabának nincs szüksége édesített italok és édességek nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre. Szakemberként is azt javaslom, hogy ha nem megfelelő táplálási szokásokat alakítottak ki gyermeküknél, akkor azt felismerik és próbáljanak változtatni rajta, mert jobb később mint soha!

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Porckopás és csontritkulás – van köztük kapcsolat?

2025. november 20.

A porckopás és a csontritkulás két külön betegség, eltérő megelőzési és kezelési elvekkel. Előbbi az ízületi felszín és a lágyrészek problémája; utóbbi a csontok ásványianyag-cseréjének zavara. Közös félreértés, hogy „fájdalom esetén pihenni kell, mert a mozgás árt”. A tartós inaktivitás rontja az izmok állapotát és fokozza a fájdalmat, ezért valójában a jól felépített, ízületkímélő mozgás mindkét esetben alapkezelés. Idős korra jellemző az izomtömeg vesztése, ami rendszeres mozgással lassítható. A mozgás ezenfelül az általános, anyagcserére gyakorolt pozitív hatásai mellett javítja az ízület körüli lágyrészek vérellátását, valamint a porcsejtek táplálkozását.

Emellett artrózisban más szempontból is fontos az izmok megerősítése. A megfelelő izomzat fontos szerepet játszik az ízület stabilizálásában, ezáltal bizonyítottan csökkenti az időskori eséseket. „A mozgás nem ellenség, hanem gyógyszer, de fontos a fokozatosság, a rendszeresség és a személyre szabott mozgásterápia” – teszi hozzá a szakember.

További gyakori tévhitek:


„Csak az idősek/nők betegsége.” Mindkettő gyakoribb idősebb korban és nőknél, de férfiaknál és fiatalabbaknál is előfordulhat korábbi sérülések, túlterhelés, genetikai hajlam, hormonális változások, életmód miatt.
„A vitaminok/étrendkiegészítők majd megoldják.” Az étrendkiegészítők mint a kalcium, D-vitamin, kollagén stb. szedése csak része a megoldásnak, de a bizonyított alap a mozgás, a testsúlykontroll és – ha kell – az orvosi kezelés.
„A testsúly nem tényező.” A túlsúly plusz terhelés az ízületnek, mely minden lépésnél jelentkezik. A cél az egészséges, fenntartható testsúly.
„A ropogtatás/időjárás okozza.” Nincs rá bizonyíték, hogy akár artrózist, akár csontritkulást okoznának, legfeljebb a panaszokat befolyásolhatják.
„Ha porckopásom van, nem lehet csontritkulásom (és fordítva).” Egy embernél együtt is előfordulhat a két betegség; a szűrés és a célzott edzés akkor is fontos, ha a másik kórkép már fennáll.

Amikor a világ hirtelen forogni kezd – a vertigo és kezelési lehetőségei

2025. november 20.

Ha valaha érezte már azt, hogy a világ hirtelen forogni kezd ön körül, miközben valójában minden mozdulatlan – akkor nagy eséllyel megtapasztalta a vertigót. A vertigo nem egyszerű szédülés, hanem annál sokkal zavaróbb és gyakran ijesztőbb élmény. Aki ebben szenved, nemcsak bizonytalanul mozog, hanem úgy érzi, mintha egy láthatatlan kéz megforgatná őt a tengelye körül. Ez nem túlzás, hanem egy nagyon is valós tünetegyüttes.

A témában dr. Tóth Tímea, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus szakorvosa van a segítségünkre

Szédülés? Ez így nagyon tág fogalom…

A közhiedelemmel ellentétben a szédülés nem mindig egyformán jelentkezik. A hétköznapi értelemben vett „szédülés” kifejezés nagyon sok érzetet takarhat: lehet enyhe bizonytalanság, egyensúlyvesztés, gyengeségérzés, sőt néha az ájulás előtti állapot is. A vertigo viszont ennél jobban körülhatárolható – az a benyomás, mintha forogna velünk a világ. Gyakran társul hozzá hányinger, hányás, verejtékezés, sőt, járásbizonytalanság is. Ezek a tünetek önmagukban is nagyon kellemetlenek, de ami igazán aggasztóvá teszi őket, az a kiszámíthatatlanságuk: a rohamok hirtelen jönnek, és nem mindig egyértelmű, mi váltja ki őket.

A háttérben az egyensúlyrendszer zavara áll. Ez egy bonyolult, finoman hangolt rendszer, amelyben a belső fül, az agytörzs és a kisagy működik együtt. A belső fülben aprócska érzékelők – félkörös ívjáratok – figyelik, hogyan mozgatjuk a fejünket, és ezek az információk az idegrendszeren keresztül jutnak el az agyba. Ha bárhol hiba csúszik a rendszerbe, például, ha a fülben lévő kis kristályok elmozdulnak, vagy egy vírus megtámadja az idegeket, az agy „téves adatokat” kap. Ennek az ellentmondásos információnak az eredménye az, amit mi szédülésként, forgásként élünk meg.

Az „osztály bohóca”

2025. november 19.

Pedagógusok és szülők gyakori problémája a folyton bohóckodó gyermek, és ez a gond az iskolás évek kezdetén különösen előtérbe kerül. Amikor azonban a tanítók és a diáktársak a gyermeket már az „osztály bohócának” tartják, az negatív következményekkel járhat a nebuló fejlődésére nézve – állapítja meg egy tanulmány.

Az iskolás évek kezdetén azokat a gyerekeket, akik ügyesen bohóckodnak, hogy szórakoztassák a többieket, szeretik az osztálytársaik, pajtásaik. Amikor azonban a kisdiákok felsőbb osztályba lépnek, a vicces gyermek kedvező megítélése általában romlik. legalábbis egy amerikai egyetem kutatói által megjelent tanulmány szerint. Az írás kimutatja ugyanis, hogy az „osztály bohóca” magatartást később már rosszallóan elutasítják, zavarónak tekintik a diáktársak, de a pedagógusok is. Ezek a „bohócok” pedig zokon veszik a nekik szóló, negatív megjegyzéseket, és a kutatók szerint a dolgot úgy fogják fel, hogy magatartásuk kudarcot jelent számukra a (nem csak az iskolai) közösségben.

A közösség rosszabbodó elismerése

A vizsgálódásból érdekes eredményekre jutottak, többek közt arra is, hogy míg az általános iskola első évében mind a lányokat, mind pedig a fiúkat „bohócoknak” lehetett tekinteni, addig szinte csak a fiúkat tartották annak a második és a harmadik évben. Amellett a rákövetkező évfolyamokon az ilyen típusú diákok nagyon népszerűek voltak társaik körében, de ez a lelkesedés a későbbiekben egyre csökkent irántuk. Vajon miért? A tanulmány készítői szerint ennek oka lehetett többek közt, hogy a viccelődő/bohóckodó fiúknak az iskolai közösségben elfoglalt helyének módosulását a pedagógusok reakciói is befolyásolták. Ami azt jelentette, hogy a hirtelen változás a tanítók viselkedésükre adott negatív válaszát tükrözhette. E szerint az „osztály bohócának” lenni már zavaró volt a tanítási órákon és iskolában, ezeket a fiúkat megdorgálták, egyfajta módon megbélyegezték. Ugyanakkor az osztálytársak kezdték elfogadni ezt az üzenetet, majd egyre kritikusabbak lettek a bohóc gyerekkel szemben.