Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhízott babák

Érdekességek2022. július 27.

Fotó: gettyimages.com

Sajnos hazánkban is „járványszerűen” terjed a túlsúlyos, elhízott gyermekek aránya. Csecsemőkorú baba édesanyjaként is figyelni kell, hogy ne ragadja el önöket a mennyiségi szemlélet. Újszülött- és csecsemőkorban sem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a súlygyarapodás és ennek eléréséhez az igényeltnél több anyatejjel vagy egyéb kiegészítő táplálékkal tömjék meg a kicsit.

Kevés az anyatej?

Gyorsabban emésztődik az anyatej, mint a tápszer, nem terheli meg a kisbaba éretlen emésztőrendszerét, ezért általában gyakrabban kell szoptatni, mintha tápszert kapna a baba. A kicsiknek kéthetes, hathetes és három hónapos koruk körül gyorsabb növekedési időszaka van. Ekkor általában gyakrabban szopnak, hogy szükségletüknek megfelelően emelni tudják az anyatej mennyiségét. A tej termelődésének fokozását azzal tudják elérni, ha szoptatás után fejéssel még kiürítik az anyatej minden cseppjét. A fejést steril mellszívóval végezzék. Mélyhűtőbe való tároláshoz legideálisabb az orvosi sterilitású anyatejes zacskó.

Jogos aggodalmak

Amikor a tej mennyiség nem felel meg a csecsemő igényének, akkor csökken a súlya, vagy több héten keresztül nem növekszik, emellett a pici sokat sír és nyugtalan.

A tejképződés csökkenését okozhatja, ha:


Elhízás kisbaba korban kezdődhet

Gyakran elkövetett hibák:

Amikor a pici sír a szülők azt gondolják, hogy éhes, ezért minden alkalommal megetetik. A babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, akkor arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként, minden gondra nassolással reagál és elhízik. Javaslom, hogy gondolják át, milyen egyéb oka lehet még a sírásnak pl. fáradtság, hideg vagy meleg, kényelmetlen ruhácska, hasfájás vagy akár csak a mama feszült hangulata. Amikor még közel sincs az etetés ideje, akkor türelemmel próbálják kideríteni, miért sír a baba.

A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők se szopnak, esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás, főleg a túl meleg stb. A baba tudja, miből mennyi kell a szervezetének és ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak megutáltathatjuk vele az evést.

Az anyatej hat hónapos korig biztosan kielégíti a pici minden igényét. A későbbiekben sem kell erőltetni a hozzátáplálást. Hagyni kell a babát és csak a maga tempójában kell megismertetni az új ételekkel, ízekkel.

A kisbabának nincs szüksége édesített italok és édességek nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre. Szakemberként is azt javaslom, hogy ha nem megfelelő táplálási szokásokat alakítottak ki gyermeküknél, akkor azt felismerik és próbáljanak változtatni rajta, mert jobb később mint soha!

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az egyik leggyakoribb ízületi probléma: a porckopás

2025. november 18.

A porckopás (artrózis) ma Magyarországon és Európában is az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma: becslések szerint a felnőttek 15-25%-át érinti valamilyen mértékben, és a 65 év felettieknél szinte mindenkinek van kimutatható elváltozása.

Mi az az artrózis?

Az artrózis (ízületi kopás) a végtagok vagy a gerinc kisízületeinek megbetegedése, melynek során az ízületi felszíneket borító porc fokozatosan elvékonyodik, minősége romlik. Számos egyéb negatív következménye is lehet, például csontkinövések jelenhetnek meg, valamint a fokozott mechanikus igénybevételtől, súrlódástól a környező szövetek begyulladhatnak. Ennek következtében az ízület fájdalmassá, merevebbé válik, a mozgástartomány beszűkülhet. A betegség leggyakrabban a térd- és csípőízületben jelentkezik. A folyamat nem visszafordítható, de jól kezelhető, a panaszok jelentősen csökkenthetők.

A korszerű ellátás egyénre szabottan kombinálja a fájdalom- és gyulladáscsökkentést, a gyógytornát, a testsúlyrendezést és – amennyiben szükséges, – az ízületbe adott kezeléseket. „A kulcs, hogy ne várjuk meg a tartós mozgáskorlátozottságot: a korai, célzott gyógytorna és az életmódbeli lépések már enyhe panasz esetén is sokat számíthatnak és késleltethetik a rosszabbodást” – hangsúlyozza dr. Hidas Péter PhD, a Budai Egészségközpont ortopéd–sportsebész főorvosa.

Hogyan előzzük meg a derékfájást?

2025. november 18.

A derékfájás sokunk életét megkeseríti, pedig tudatos gerincvédelemmel sokat tehetünk a megelőzésért.

Helyes testtartás

Munkavégzés és pihenés közben figyeljünk arra, hogy tartásunk helyes legyen.

A megfelelő tartás ismérvei:


Állás közben a medence középhelyzetben van, nem billen sem előre sem hátra.
Oldalnézetből a fejtető, a fül, a váll, a csípő, a térd és a boka egy függőleges vonalban helyezkedik el, a gerinc vonala pedig „S” alakú görbületet mutat.
Hátulnézetből testünk jobb és bal fele szimmetrikus, a vállak, a lapockák alsó csúcsai, a medence, a csípő, a farpofák és a térdhajlatok egy vonalba és magasságba esnek.


Aktív életmód

Ha túl sok időt töltünk a számítógép előtt görnyedve vagy a televíziót nézve, az rendkívül káros hatással van a gerincünkre, izmainkra, ízületeinkre és az egész szervezetünkre. A gerincünk tartásáért felelős izmaink ereje és rugalmassága speciális mozgással fejleszthető és fenntartható.


Mozogjunk rendszeresen, heti 2-3 alkalommal végezzünk fizikai állapotunknak megfelelő, gerinckímélő mozgásformákat. Ez lehet úszás, jóga, gerinctorna, kerékpározás.
A nyújtó, lazító és gerincmobilizáló gyakorlatok jó hatással vannak túlfeszült izmainkra, keringésünkre és a közérzetünkre egyaránt.


Stresszmentes mindennapok

A stressz és a mozgás szoros kapcsolatban áll egymással. Ha a pszichés túlfeszítettség huzamosabb ideig fennáll, az kitűnő táptalaja különböző mozgásszervi problémáknak, a vállfeszülésnek, az alig mozgó nyaknak vagy a görcsös hátnak.


A stressz okozta fájdalmas izomfeszülést, izomgörcsöt különböző relaxációs technikákkal, illetve masszázzsal oldhatjuk.
Szánjunk időt a kikapcsolódásra, ellazulásra. Aludjunk eleget, a gerincünknek is szüksége van pihenésre. Figyeljünk a megfelelő matrac kiválasztására is.

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.