Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elhízott babák

Érdekességek2022. július 27.

Fotó: gettyimages.com

Sajnos hazánkban is „járványszerűen” terjed a túlsúlyos, elhízott gyermekek aránya. Csecsemőkorú baba édesanyjaként is figyelni kell, hogy ne ragadja el önöket a mennyiségi szemlélet. Újszülött- és csecsemőkorban sem az a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a súlygyarapodás és ennek eléréséhez az igényeltnél több anyatejjel vagy egyéb kiegészítő táplálékkal tömjék meg a kicsit.

Kevés az anyatej?

Gyorsabban emésztődik az anyatej, mint a tápszer, nem terheli meg a kisbaba éretlen emésztőrendszerét, ezért általában gyakrabban kell szoptatni, mintha tápszert kapna a baba. A kicsiknek kéthetes, hathetes és három hónapos koruk körül gyorsabb növekedési időszaka van. Ekkor általában gyakrabban szopnak, hogy szükségletüknek megfelelően emelni tudják az anyatej mennyiségét. A tej termelődésének fokozását azzal tudják elérni, ha szoptatás után fejéssel még kiürítik az anyatej minden cseppjét. A fejést steril mellszívóval végezzék. Mélyhűtőbe való tároláshoz legideálisabb az orvosi sterilitású anyatejes zacskó.

Jogos aggodalmak

Amikor a tej mennyiség nem felel meg a csecsemő igényének, akkor csökken a súlya, vagy több héten keresztül nem növekszik, emellett a pici sokat sír és nyugtalan.

A tejképződés csökkenését okozhatja, ha:


Elhízás kisbaba korban kezdődhet

Gyakran elkövetett hibák:

Amikor a pici sír a szülők azt gondolják, hogy éhes, ezért minden alkalommal megetetik. A babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, akkor arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként, minden gondra nassolással reagál és elhízik. Javaslom, hogy gondolják át, milyen egyéb oka lehet még a sírásnak pl. fáradtság, hideg vagy meleg, kényelmetlen ruhácska, hasfájás vagy akár csak a mama feszült hangulata. Amikor még közel sincs az etetés ideje, akkor türelemmel próbálják kideríteni, miért sír a baba.

A felnőttekhez hasonlóan a csecsemők se szopnak, esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás, főleg a túl meleg stb. A baba tudja, miből mennyi kell a szervezetének és ha éhes, enni fog. Túlzott unszolással csak megutáltathatjuk vele az evést.

Az anyatej hat hónapos korig biztosan kielégíti a pici minden igényét. A későbbiekben sem kell erőltetni a hozzátáplálást. Hagyni kell a babát és csak a maga tempójában kell megismertetni az új ételekkel, ízekkel.

A kisbabának nincs szüksége édesített italok és édességek nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre. Szakemberként is azt javaslom, hogy ha nem megfelelő táplálási szokásokat alakítottak ki gyermeküknél, akkor azt felismerik és próbáljanak változtatni rajta, mert jobb később mint soha!

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Farsangi fánk recept

2026. február 11.

Még egy hétig farsangi időszak van, így alkalmas a fánk sütés. No de honnan ered az, hogy ilyenkor fánkot illik enni?   

A farsangot a mulatozás, lakomák, vidámság, életöröm, szórakozás, bolondozás, tánc, bálok jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. A gazdag lakomákkal a természetet kívánták bőségre ösztönözni. A legismertebb farsangi népszokások az asszonyfarsang, alakos játékok, farsangi jelmezek, köszöntők, farsangtemetés. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek (disznóvágások), kocsonya (hamarosan recepttel), káposzta (hamarosan ez is jön) és a farsangi fánk (ezt pedig most nézzük meg) terjedtek el. A farsang utolsó napja húshagyó kedd, és a másnap, hamvazó szerda, már a nagyböjt első napja. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége és egyben étele a farsangi fánk. Farsangkor fánkot kell enni, és illik házilag is készíteni! Magyarországon a fánksütés a Dunántúlról terjedt el és leginkább a 19. századtól, de már 1603-ban említést tesznek, hogy gróf Thurzó Szaniszló galgóci várában egy lakomán – hetedik fogásként – már fánkot szolgáltak fel. A fánk alapesetben élesztős, édes kelt tészta, amelyet bő olajban kisütünk, és a tökéletes eredmény érdekében baracklevárral töltünk.

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2026. február 10.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.