2025. június 07.
Mivel már most a tavaszi időben is erős napsütést tapasztalhatunk, néhányan azt látják a tükörben, hogy kipirult az arcuk, különösen pedig az orruk. Ha azonban ez a jelenség tartósan fennmarad, érdemes orvossal ellenőriztetni, nem rozácea okozza-e a pirosságot. Ha ugyanis erről van szó, dr. Brezán Edina, a Dermatica bőrgyógyász-kozmetológusa arra hívja fel a figyelmet, hogy nem csak a fényvédelem, de a kitartó kezelés is fontos!
Mi miatt pirosodhat ki az orr?
A kipirosodás valójában a bőrfelszínhez közeli kis erek kitágulása vagy elpattanása miatt válik láthatóvá. Ezek természetesen nem csak az orron, de más testrészen is jelen vannak, gyakran a lábon rajzolódnak ki élesebben. Lehetnek elszórtan elhelyezkedő, halványabb megjelenésűek, és előfordul, hogy csoportosan, vastagabb, sötétebb erek formájában látjuk őket. A megjelenésüknek azonban nem csak a rozácea lehet az oka, leggyakrabban a fényvédelem elmulasztása, a terhesség miatti hormonális változások, a megnövekedett nyomás (például a hideg-meleg váltakozás, vagy az erőlködés), bizonyos környezeti irritáló anyagok és a rendszeres alkoholfogyasztás miatti értágulás következtében pirosodhat ki az orr. Ugyanakkor mivel ebben is szerepet játszik a genetika, akinek a felmenői is tapasztalták a fenti tüneteket, nagyobb kockázattal számolhatnak.
Minél előbb elkezdődik a rozácea kezelése, annál jobb
A rozácea a 30-60 éves korosztály körében gyakori jelenség, főleg az arc középső részén megjelenő bőrpír, apró pattanásokat és értágulatokat okozó bőrbetegség krónikusnak mondható. Legveszélyeztetettebbek a változó korba lépett, világos bőrű nők – foglalja össze Brezán doktornő. – A rozácea egyéb tünetekkel is járhat: sokan kellemetlen melegségérzetet tapasztalnak, esetleg enyhe fájdalommal, eleinte inkább csak akkor, ha a hidegről a melegbe érkeznek vagy éppen többet éri arcunkat a nap. A bőrpír, értágulatok mellett az orcákon, orron, állon, homlokon gyulladt, gennyes csomók is megjelennek. Főként férfiaknál, az arc egyes részein – jellemzően az orr vagy az áll területén – jelentkezhet a karfiolszerűen megvastagodott bőr, a rhinophyma, amit a köznyelvben borvirágos orrnak neveznek. Szemtünetek is megjelenhetnek (szemek, szemhéjak gyulladása, fényérzékenység, szemszárazság), amelyek elhanyagolt esetben akár vaksághoz is vezethetnek. Ezért is fontos a korai felismerés, kezelés és a rozáceás páciensek rendszeres szemészeti kontrollja.
2025. június 06.
Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány továbbra is kiemelten támogatja a mentőmotorosokat
Idén húszéves a magyar Mentőmotoros Szolgálat, amely május és október között minden évben biztosítja a leggyorsabb földi életmentést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány az elmúlt években kiemelt támogatást nyújtott a motoros mentők számára – új mentőmotorokat, életmentő eszközöket, valamint speciális felszereléseket biztosítva, hogy a „kétkerekű őrangyalok” még hatékonyabban segíthessék a bajbajutottakat.
A mentőmotorosok a hazai sürgősségi ellátás egyik nélkülözhetetlen egységét képezik. Gyorsaságuk – különösen városi forgalomban vagy autópályákon – sokszor életmentő lehet, hiszen gyakran ők érnek elsőként a baleset helyszínére, stabilizálják a sérülteket, és felkészítik őket a mentőautós szállításra. Motorjaikkal olyan helyekre is eljutnak, ahol a mentőautók nehezen tudnak közlekedni – legyen szó mélygarázsról, álló kocsisorról, erdei útról vagy egy zsúfolt pályaudvarról.
A mentőmotoros lét nemcsak izgalmas, hanem óriási felelősség is. Az ellátás egyedül zajlik, gyors döntésekkel és precíz mozdulatokkal. „A 7500 bajtársunk közül alig több mint 80-an dolgozunk ilyen formában, teljesen egyedül.” – mondja Nagy Norbert mentőtechnikus, aki 2017 óta szolgál mentőmotorosként is. „Az érzés, amikor segíteni tudsz egy betegen, olyan sikerélményt ad, amitől aztán napokig, hetekig más világban jársz. Tavaly például 800 alkalommal riasztottak bennünket belgyógyászati, traumatológiai esetekhez, allergiás reakciókhoz, és hat sikeres újraélesztést hajtottunk végre.”
Az idei évben a mentőmotoros csapat 14 fővel bővült. A különlegesen képzett szakemberek mentés- és vezetéstechnikai tréningek során fejlesztik tudásukat, hogy minden körülmények között biztonságosan tudjanak segítséget nyújtani. A gyors kiérkezés azonban önmagában nem elég, a hatékony segítséghez elengedhetetlen a korszerű felszerelés is. A Mentőalapítvány által biztosított defibrillátorok, teljesen felszerelt új mentőmotorok, valamint speciális mentéstechnikai eszközök – például mini motoros szívó – jelentős mértékben növelik a beavatkozások hatékonyságát.
A Mentőalapítvány online kampánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedés fontosságára, hogy minél több baleset megelőzhető legyen. Nagy Norbert szerint kulcsfontosságú a tudatosság és a fegyelem, főleg nyáron, amikor megnő a motoros forgalom. „A sisak nem divatkiegészítő, hanem életet menthet. Nem számít, milyen rövid az út, a baleset bárhol megtörténhet.” – nyomatékosítja a mentőtechnikus. A jól látható, élénk színű védőruházat ugyancsak jelentősen csökkenti a baleset kockázatát. A motorosnak mindig figyelnie kell: tükör, váll, irányjelző – minden mozdulat előtt. A gyors helyzetfelismerés és reakcióképesség létfontosságú.
2025. június 06.
Sokakat megtéveszt, ha felhős az idő, mert akkor nem süt a nap, ezért nem is számítanak arra, hogy a bőr leéghet. Sajnos, ez nem így van. A felhők az ultraviola sugárzás nagy részét áteresztik. Az áteresztett sugarakat a világos felületek (fehér homok, hó) jól visszaverik, és a visszavert sugarak is a testet érik.
A vízparton – a direkt napsugárzást nem számítva – a testet a vízről, a homokról visszaverődő UV-sugarak is érik. A sugárzásra jellemző, hogy még a vízfelszín alatt is érvényesül a hatása. Az árnyékban viszont csak az UV-sugárzás fele éri a testet.
Mivel az UV-sugarak jó részét a légkör ózonrétege kiszűri (ezért is veszélyes az „ózonlyuk” növekedése) kézenfekvő, hogy a magas hegyeken a sugárzás mértéke nagyobb. Ezért a hegymászókat és a síelőket is éppen úgy fenyegeti a leégés veszélye, mint a tengerparti napozókat. (Erről „A téli sportok veszélyei” című részben olvashat a kiadványban.)
A közönséges égéssel ellentétben a bőrbe hatoló UV-sugarak a sejtek örökítőanyagát, a DNS-készletet károsítják. Bőrünk nem felejt, az ismételt sugárártalmak összeadódnak és az esetleges késői károsodások évtizedek múlva jelentkeznek pl. bőrrák formájában.
