Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ellenőrizzük a szívverésünket!

Érdekességek2017. július 05.

 Az idei Szívritmus Hetét a szervezők a nemrég elhunyt kiváló színész, Roger Moore emlékének is ajánlják, aki szívritmuszavarának felfedezése óta számos alkalommal támogatta a szívbetegségekkel kapcsolatos felvilágosító kampányokat

A normálisan működő szív az alapja az általános egészségnek, az egészséges életvitel lehetőségének. A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek, évente több mint 17 millió ember halálát okozva a világon. A legtöbb ember olyan életmódot él, amely számos kockázatot jelent a szív egészségére nézve, éppen ezért különösen fontos, hogy tisztában legyünk a szívünk állapotával, és azzal, hogy milyen módon tudjuk csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, a következmények súlyosságát.

Szívritmuszavar - Az intő jel

A szívbetegségek egyik legfőbb jele a szívritmuszavar (aritmia), vagyis a szív szabálytalan verése. A szabálytalan szívverésnek számos oka lehet, különböző lehet az időtartama és az intenzitása is. Egy egészséges embernél egy néhány pillanatig tartó szabálytalan szívverés általában ártalmatlan, de ha ez a jelenség hosszabb ideig tart, vagy gyakran visszatér, akkor az akár súlyosabb betegségre is utalhat. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy szívritmuszavaruk van, így az őket fenyegető kockázatokról sem tudnak – és a kockázatok elkerüléséért sem tesznek semmit.

Az idei Szívritmus Hete világszerte a nem diagnosztizált szívritmuszavar veszélyeire szeretné felhívni a figyelmet.

A szívritmuszavarok leggyakoribb típusa a pitvarfibrilláció: a szív nem ritmusosan húzódik össze, és ezt a legtöbb esetben a pulzus mérésekor is lehet érezni. A szívpitvar rendszertelen összehúzódása miatt a vér áramlása is eltér a normálistól, egy része visszamaradhat a pitvarokban, ott megalvadhat, és vérrög képződhet. A vérrög a véráramba jutva érelzáródást okozhat, az agyban pedig stroke-ot. A pitvarfibrilláció mintegy ötszörösére növeli a stroke kockázatát, és a stroke egyik leggyakoribb kiváltó okának is tekinthető. Évente közel 3 millió ember kap stroke-ot pitvarfibrilláció következtében.


Fontos a korai felismerés!

A stroke kockázatának csökkentése miatt is fontos, hogy felismerjük az esetleges szívritmuszavart – ha erre utaló jeleket észlelünk, forduljunk orvoshoz. A pitvarfibrilláció terápiájában kiemelt szempont a stroke megelőzése: ma már elérhetőek olyan modern véralvadásgátló készítmények, amelyek a hagyományos terápiákhoz képest jelentősen csökkentik a stroke kockázatát, alkalmazásuk kevesebb szövődménnyel jár, és a pitvarfibrilláló betegek számára hatékonyabb, biztonságosabb és kényelmesebb kezelést biztosítanak.

A rendszeres pulzusméréssel sok, még nem diagnosztizált ember is felismerheti a szívritmuszavar kockázatát, és megelőzheti a komoly bajt azzal, hogy orvoshoz fordul, és megkezdi a szükséges terápiát. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.