Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ellentéteink egysége: Párválasztás és jóga - összekapcsolódás a szerelemben

Érdekességek2024. július 31.

Vannak férfiak, akik egész életükben keresik az igazi nőt, de éppen amit keresnek, azt nem találják, mert szelíd megértő társat keresnek éppen nyilvános zajos szórakozóhelyeken. A csendes, megértő hölgyek pedig éppen otthonukban visszahúzódva várják a királyfit fehér lovon, s ehelyett szélhámosok viszik el otthonukból összegyűjtött kis vagyonkájukat. Egyre többen választják a szingli életformát pusztán azért, mert nem akarnak többet csalódni.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Hol és hogyan lehetne kilépni ebből a megoldhatatlannak látszó forgatagból?

Nem lehet rá helyes választ adni, de nem is szabad feladni a reményt, hogy van megoldás, képes megtalálni egymást a két pólus, ha megfelelő társaságokat alakítanak ki maguknak. Ahol a két polaritás: férfi és nő - aktív és befogadó, kulturált módon találkozhatnak.

Jóga

A kínai jógában két alapenergiát különböztetünk meg: a jang - pozitív, férfias, behatoló, és a jin - negatív, nőies, befogadó. Az Indiából származó hatha-jógában ugyanez a helyzet, testünk jobb fele, a ha - nap, férfias, pozitív, bal fele a tha - hold, nőies, negatív. Egész világunk ilyen ellentétek vetélkedéséből áll. Csak az a probléma, ha ezt vetélkedésnek értelmezzük. Az ellentétes sarkok kiegészítik egymást, rászorulnak egymásra, egymás nélkül nem létezhetnek.

A cél az egyensúly

A polaritást inkább úgy képzeljük el, mint a mérleg két karját. Aki egyoldalúan él belső életet, az elpusztul, megreked. Aki csak a külsőkben él, az ugyancsak életképtelen. A jógában mindkét félre szükség van, a jóga olyan, mint az otthon a gyermeknek: anya és apa egyaránt szükséges, egyedül nem tudunk felvállalni mindent, úgyis meg kell kérni a rokonokat, szomszédokat is, hogy segítsenek. Kár lenne éppen a poláris másik felet kihagyni az életjátékból.

Az emberi test

Szervezetünk kettős beidegzése is megfigyelhető: szimpatikus és paraszimpatikus, serkentő és gátló impulzusok váltakozása. Az ellentétek végtelen variációiból adódik jellemünk, egyéniségünk, minden tulajdonságunk. A hatha jóga feladata az egyensúly kifejlesztése és biztosítása. A belégzés pozitív, a kilégzés negatív, maga a légzés is kétarcú, poláris folyamat. Különösen szellemi foglalkozású emberek szorulnak arra, hogy a testüket, mint finom műszert vagy akár hangszert használhassák. Yehudi Menuhin szenvedélyes jógázó volt, könyveket is írt gyakorlatairól.

Másrészt vannak különleges szellemi képességekkel megáldott egyének, akik súlyos testi, esetleg elmebeli betegségekben szenvednek. A test elhanyagolása sok problémához vezethet. Lelkünket, idegzetünket, vitalitásunkat folyamatosan karban kell tartani.

Etika

Kiindulópontunk volt a test, csak ezen keresztül tud két ember kapcsolatban lépni egymással. Először mindig az emberi testtel találkozunk. Belép valaki személyes körünkbe. Ám a kapcsolat következő lépése, hogy képesek vagyunk-e azonos szinten kommunikálni egymással. Az ember nagyon tág határok között képes mozogni. Elfogadhat számára idegen értékeket is, ha van valamilyen közös érdeklődési pont. Ha azonban számára idegen etikával találja szembe magát, csalódott lesz, könnyen elfelejti a jó tapasztalatokat is.

Minden emberi kapcsolatban tisztázni kell mindenekelőtt az etikai feltételeket. Tudni kell, mennyire vagyunk türelmesek egy rossz beidegződéssel, pl. a rendszeres késéssel szemben. Minden megnyilvánulását a másik félnek folyamatosan vizsgálni kell: meg tudunk-e felelni egymásnak? Tudunk-e egymás kedvéért változni, vagy jobb humorosan felfogni a változtathatatlant.
Ha befelé megtettük a magunkét, a kifelé már magától jelentkezik.” (Goethe)
Minden, ami belülről jön, kiverődik, kiüt, átsüt rajtunk, arcunkon egy idő után meglátszik jellemünk.

Erőszak vagy erőszak nélküliség?

Neveléstől, családtól, adott jellemvonástól függ, el tudjuk-e viselni az erőszakot. Van ember, akinek erre van szüksége, csak ennek hatására mozdul, mások iszonyodva menekülnek az erőszak minden formájától. Érdemes megfigyelni önmagunkat és társas felünket, melyik csoportba tartozik. Nem érdemes előre ítéletet mondani, mert vannak, akik a teljes erőszak nélküliséget nem tudják elviselni, fárasztó számukra, alvásba menekülnek előle. Egy átszundikált, unalmas élet elég kellemetlen lehet. Ha tehát társunk élvezi a boxmeccsek légkörét, kár lenne megpróbálni átnevelni virágkertésszé. Ha azonban fontos számunkra a csendes magányos elmélkedések ideje, ezt megfelelőképpen tudatosítsuk a társunkban, és ne engedjük megzavarni a meditáció óráit háztartási gondokkal.

Igazságérzet

A kitartás, helytállás, szavunk megtartása egész életre szóló program lehet, de ne a társunktól várjuk el ezeket a tulajdonságokat. Hamarabb célhoz érhetünk, ha ő segítőkészséget, pontosságot tapasztal nálunk, főleg ha előzőleg éppen ezen a téren érte a legtöbb csalódás. Ehhez nagy türelem kell, és két ember tökéletesen kiegészítheti egymást, ha képes megfontolni a másik „igazát”. 

Két ember jó kapcsolatában nagyon fontos, hogy legyen olyan közösség, amelynek összetartó ereje mindkettőjükre hat, és problémák esetén a megoldáshoz segítik a feleket, nem mélyítik el közöttük az ellentéteket.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Krónikus fáradtság szindróma

2025. március 07.



Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló „igazi” betegségnek. Meglepő egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnőttet, elsősorban a 29–35 év közötti hölgyeket érinti. Sőt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2–0,5%-os gyakoriságról beszél.

A krónikus fáradtság tünetei…

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szűnő fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is.

…és lehetséges okai

A kiváltó okok sem egyértelműek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertőzés előzi meg. „Hírbe hoztak” már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz kórokozóját. Felmerült a CFS összefüggése a Lyme-kórral és a Q-lázzal. Okolták az ómega-3- és ómega-6-zsírsavak (veleszületett vagy diétahiba miatti) hiányát is.

Születtek bizarr elméletek és megoldási kísérletek is. Raymond Perrin manchesteri ideggyógyász szerint a tünetekért közvetlenül a nyirokpangásnak az agyra kifejtett hatása a felelős. Ő ezért a nyaki nyirokcsomók óvatos masszázsával kísérletezett, mellyel így az agyban torlódó nyirokfolyadék elvezetését segítette elő. Állítása szerint ezzel jótékonyan enyhítette betegei fáradtságérzését, fájdalmát, fejfájását.

A stressz káros hatása III. rész

2025. március 07.

A kalcium szerepe a pánikrohamban

A pánikroham egyik legijesztőbb tulajdonsága, hogy hirtelen, minden előzmény nélkül – mint derült égből a villámcsapás – jelentkezik.

A beteg a rohamot megelőzően általában hétköznapi életet él, nincs túlfűtött idegállapotban, és többé-kevésbé jól érzi magát. Akkor mi lehet a roham közvetlen kiváltó oka?

A kiváltó ok rendszerint valami egészen jelentéktelen, szokványos testérzés, ami mindenkinél nap mint nap jelentkezik. A pánikbeteg azonban hajlamos arra, hogy ezeket a banális panaszokat, fájdalmat, teltségérzést, feszülést közvetlen veszélyjelzésként, valamilyen fenyegető katasztrófa előhírnökeként értelmezze. A kiváltó ok tehát nem maga a testérzés, hanem annak értelmezése. A panasz fenyegető jelentést kap, és ez beindítja a szorongást. A szorongás – minthogy fokozott adrenalintermeléssel jár – újabb testi tüneteket okoz: a szív szaporábban és erősebben dobog, gyorsul a légzés, stb. Ezek a tünetek újabb félreértelmezéshez, túlértékeléshez vezetnek, és végül beindul egy önmagát erősítő kóros kör, mely a pánikrohamhoz vezet. A légzés gyorsulása kiemelt jelentőséggel bír a pánikroham kialakulásának folyamatában. A szapora, felületes légzés csakúgy, mint a gyakori sóhajtozás kimossa a szén-dioxidot a szervezetből. A széndioxid a szervezet anyagcserefolyamataiban keletkezik – a szerves anyagok végső soron szén-dioxiddá és vízzé „égnek” el. A szén-dioxid a légzés folyamán távozik el, de a normális szén-dioxid-szintre szükség van, ugyanis jelentős szerepet játszik a vér vegyhatásának szabályozásában. Ha túllégzéssel kimossák a szén-dioxidot, a vegyhatás alkalikus irányba tolódik, és a vérben szabadon keringő kalcium egy része a vérfehérjéhez kötődik; az alacsonyabb szabad kalciumszint pedig fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét. Ez a folyamat – a fokozott adrenalintermeléssel együtt – magyarázza a pánikroham legtöbb tünetét, a szívdobogást, légszomjat, remegést, izzadást, zsibbadást, szédülést, ájulásérzést stb.

A stressz káros hatása II. rész

2025. március 06.



A stressz folyamata

Ahhoz, hogy érthető legyen, hogyan vezethet a stressz csontritkuláshoz, először át kell tekinteni azt is, hogyan befolyásolja a stressz a szervezet működését. Az állatvilágban, de még a primitív emberi társadalmakban is az életben maradás feltétele az, hogy az egyén azonnal felismerje a veszélyt és eldöntse: küzd vagy menekül. Veszélyhelyzetekben az ideg- és hormonrendszer azonnal adrenalint és mellékvesekéreg-hormonokat (kortizolt) mozgósít, s minden szerv működését a küzdés vagy a menekülés szolgálatába állítja.

Mi is játszódik le a szervezetben? A belső szervek működését a vegetatív idegrendszer irányítja. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus oldalból tevődik össze. A szimpatikus idegrendszer szakosodott a vészhelyzetek elhárítására, míg a paraszimpatikus elsősorban a táplálkozás, a regenerálódás szolgálatában áll. A „vészhelyzet” hatására a szimpatikus oldal aktiválódik, ennek hatására gyorsul a légzés, a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, fokozódik az izomfeszülés. A szimpatikus idegrendszer „kihelyezett tagozata,” a mellékvesevelő nagy mennyiségű adrenalint termel, ami fokozza az izmok vérellátását, és biztosítja a megfelelő „üzemanyag-ellátásukat” is: a májban található raktárakból cukrot szabadít fel, növelve ezzel a vércukorszintet. Mindehhez a hormonrendszer megfelelő hátteret biztosít. Az agyalapi mirigy közbenjárására a mellékvesekéreg kortizolt termel, ami segíti és stabilizálja a szimpatikus hatásokat: részt vesz a vérnyomás emelésében, tovább növeli a vércukor szintjét, elősegíti a kalcium kiáramlását a csontokból – és ezzel segíti az izmok és idegek közötti kommunikációt és az izmok összehúzódását.

Mindezen hatások összességeként a szervezet készen áll a veszély elhárítására. Az érzékszervek kiélesednek, a gondolkodásunk tisztul, a reakciók gyorsulnak, az izmok erőtől duzzadnak, s elegendő cukor és oxigén áll rendelkezésre a hatékony, gyors, erőteljes működéshez. Minden az izomműködés – a menekülés vagy a küzdelem – szolgálatában áll.

Mindez roppant hasznos, sőt elengedhetetlen a nyúl számára, ha farkas elől menekül, a macskának, ha kutyával kerül szembe, két vetélkedő szarvasbika küzdelme esetén, sőt az ősembernek sem volt más választása, ha mamuttal találkozott, mint elfutni vagy harcba szállni vele. A mai stressz természete azonban nagymértékben változott. Ritkán kerül szembe az ember olyan szituációval, ahol a fizikai harc vagy a menekülés megoldást jelentene.

Ha a stresszhelyzetet testi reakció – küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem, vagy alig károsodik. Akkor sincs veszély, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, könnyen lereagálható. Ha azonban az élettani válasznak – a társadalmi következmények miatt – nincs szabad tere, túl erős, túl tartós, vagy túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozódó negatív hatás éri.