Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Először végeztek Magyarországon agyműtétet robot segítségével

Érdekességek2018. június 09.

A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy beteg agyába, a ROSA nevű csúcskategóriás idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Korábban Magyarországon, de az egész kelet-közép-európai régióban sem került sor ehhez hasonló beavatkozásra, amely a Nemzeti Agykutatási Program újabb jelentős eredménye.

Új korszak kezdődött a nagy hagyományokkal rendelkező Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben: 2018. április 20-án a világ egyik legfejlettebb idegsebészeti robotja, a ROSA közreműködésével operáltak meg egy Parkinson-kóros, 70 éves férfit. A műtétet Erőss Loránd idegsebész, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője végezte. A páciens tünetei már a műtét alatt megszűntek, jelenleg is jól van.

A Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja az úgynevezett mélyagyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a páciens fejébe. Ezek tulajdonképpen agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését.

A beavatkozáshoz először neurológiai vizsgálatokkal és agyi képalkotó eljárásokkal meghatározzák, pontosan mely agyterületekre érdemes beágyazni az elektródákat, és milyen irányokból hatoljanak be a koponyacsonton fúrt nyílásokon keresztül az agyba. A műtét során ezeket a behatolási irányokat kell a valóságban is alkalmazni, amihez igen precíz célzókészülékre és hosszadalmas beállításokra van szükség – illetve volt, hiszen éppen ebben jelent hatalmas segítséget ROSA, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet vadonatúj robotja.


Nagypontosságú célzás, rövidebb műtét, kevesebb stressz

A robot némileg leegyszerűsítve egy programozható, automatizált célzókészülék, amely kapcsolatot teremt a műtéti terv háromdimenziós agymodellje és a műtőben fekvő beteg valódi agya között. A ROSA használatának előnyeit talán az mutatja a legjobban, hogy egy epilepsziaműtétnél – amikor diagnosztikus céllal 15-20 elektródát implantálnak az agyba – 10-12 óra helyett mindössze 3 órára csökkenhet a beavatkozás hossza (a klasszikus sztereotaxiás módszerrel szemben). A Parkinson-kór műtéteinél pedig a robot 0,6 milliméteres célzási pontossága jelent nagy előnyt, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada.

Az intézetben Erőss Loránd és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program keretében évek óta foglalkozik innovatív idegsebészeti, epilepsziasebészeti eljárások alkalmazásával, amelyekbe mostantól a robot alkalmazása is bekapcsolódik.

A műtéten részt vett Stephan Chabardes, a Grenoble-i Idegsebészeti Klinika intézetvezető professzora (aki Michael Schumachert is műtötte). A Grenoble-i intézet a világ egyik vezető idegsebészete, és a ROSA-t kifejlesztő francia Medtech cég egyik referenciaintézménye. Itt fejlesztette ki és alkalmazta először Parkinson-kóros és más mozgászavarban szenvedő betegeknél a mélyagyi stimulációs technikát Alim-Louis Benabid professzor, aki elsőként kezdett robotokat használni ezeknél a beavatkozásoknál.

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet a robot legfejlettebb verzióját tudta megvásárolni. A Magyarországon és a régióban is egyedülálló eszköz beszerzését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárdos pályázata támogatta, amit a Femtonics Kft-vel konzorciális partnerként nyert el az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet.

Nemzeti Agykutatási Program


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.

Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!

2025. május 07.



Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.

A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval

A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.