Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Emésztési problémákat okozott a 14. századi szerzeteseknél a sok hús

Érdekességek2021. szeptember 20.

A húsban gazdag étrend miatt fájhatott a 14. századi szerzetesek hasa – derítette ki egy új kutatás, amelyet a The Guardian online kiadása ismertetett.

A fotó illusztráció: pixabay.comA somerseti Muchelney apátságban élő szerzetesek számára egy 1336-os pápai rendelet tette lehetővé, hogy egy héten kétszer is húst egyenek. Michael Carter, az English Heritage, a brit műemlékfelügyelet történésze szerint a középkori szerzetesek eleinte bizonyára örültek, hogy asztalukra birka-, marha-, sertés- és vadhús is kerülhetett, de a változás az emésztésük szempontjából már nem volt olyan jó.

Az apátságban élő barátok életét feltáró kutatás megállapította, hogy a pápai rendelet nyomán, amely engedélyezte a négylábú állatok húsának fogyasztását heti két alkalommal, emésztési problémák kínozták a szerzeteseket.

Étrendjük a mai mércével mérve is kiegyensúlyozatlan és kalóriadús volt. A hús luxusnak számító hozzáadása után a székrekedés, a hasmenés hamarosan komoly problémává vált. A szerzeteseknek gyakran voltak komoly egészségügyi problémáik az étrendjük és az emésztésük miatt – mondta Carter.

Az étrend megváltoztatásával együtt járt az a szabály, hogy a húst nem szabad a refektóriumban fogyasztani, és Carter felfedezte, hogy az apátságban ennek érdekében szerkezeti változtatásokat hajtottak végre. Az apátság 14. századi breviáriumában pedig a szerzetesek egészséges táplálkozására vonatkozó útmutatást is talált.

Az útmutató is rávilágított, hogy a gyomorpanaszok gyakoriak lehettek az apátságban. A kiegyensúlyozott étkezést akkoriban a fehér, kovászos kenyér, a gyógynövényekkel ízesített sör és angolna jelentette. Carter talált egy hashajtóreceptet is, amely különböző gyümölcsök kivonatát tartalmazza. A történész elmondta: nem akarja kipróbálni, de nem lenne meglepve, ha hatásos lenne.


Kutatásai olyan érdekes tényeket tártak fel az apátságok életével kapcsolatban, amelyek szélesebb körben is izgalmasak lehetnek. “Az emberekben az a kép él, hogy a középkorban élők mocskosak voltak, és nem törődtek az emberi anyagcsere hulladékával. De ha utánanézünk, kiderül, hogy ez korántsem így van. Lenyűgöző, hogy milyen kifinomult építészeti és vízelvezetési struktúrákat hoztak létre” – hangsúlyozta a tudós.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.

Csak ne nassolnék annyit...

2026. június 17.

Rossz táplálkozási szokásaink

Munkahelyen vagy otthon, étkezések között vagy tévénézés közben, vendégségben vagy a késve érkezõ baráti társaságot várva - nassolhatunk mindenütt és a nap minden szakában, alkalomban nincs hiány... Könnyen kísértésbe esünk, és "meggyõzzük magunkat" róla, mert a rágcsálnivaló rendszerint kéznél van. Pedig a nassolást nem szabad túlzásba vinni, még kevésbé rendszeressé tenni! Néhány megoldás a fölösleges "ropogtatás" csökkentésére vagy elkerülésére.

Hiába a sok figyelmeztetés és ellenvetés, táplálkozási szakemberek intelmei, a nassolásnak egyre több buzgó követõje akad... Egy kis rágcsálni való igazán nem árthat délutánonként vagy éppen este, a tv elõtt ülve - vélik sokan -, pedig tévednek: a rendszeres "ropogtatás" vagy "egy kis plusz" a hûtõszekrénybõl nem marad negatív következmények nélkül egészségünkre nézve. Ezért hát tennünk kell ellene, illetve meg kell elõznünk ezt a fajta "függõséget"...

Szénanátha, légúti allergiák, gyulladások ellen

2026. június 17.

A légút érzékeny nyálkahártyáját folyamatosan érik támadások a beszippantott különféle porok (pl. virágpor), cigaretta és városi füstök, valamint a szinte mindenütt jelen lévõ vírusok és baktériumok által. Immunrendszerünk nyújt védelmet a káros hatásokkal szemben, ha azonban a szervezet legyengült, az immunrendszer nem képes megfelelõen ellensúlyozni a légutat ért káros hatásokat.

Torma, fokhagyma, gyömbér és antioxidánsok

A légút nyálkahártyája az irritációk és az immunreakciók eredményeként gyulladásba kerül, ami váladékozást, valamint a légutak tisztítását célzó reflexfolyamatot, köhögést eredményez. Elõfordul, hogy az immunrendszer túlzott mûködésbe jön. Például a szénanátha esetében, melyet virágporok, pollenszemcsék váltanak ki. A szervezet ellenreakciója olyan heves lehet, hogy légúti és szempanaszokat: köhögést, viszketésérzést, könnyezést, orrfolyást, görcsöt eredményezhet.