Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Emésztési problémákat okozott a 14. századi szerzeteseknél a sok hús

Érdekességek2021. szeptember 20.

A húsban gazdag étrend miatt fájhatott a 14. századi szerzetesek hasa – derítette ki egy új kutatás, amelyet a The Guardian online kiadása ismertetett.

A fotó illusztráció: pixabay.comA somerseti Muchelney apátságban élő szerzetesek számára egy 1336-os pápai rendelet tette lehetővé, hogy egy héten kétszer is húst egyenek. Michael Carter, az English Heritage, a brit műemlékfelügyelet történésze szerint a középkori szerzetesek eleinte bizonyára örültek, hogy asztalukra birka-, marha-, sertés- és vadhús is kerülhetett, de a változás az emésztésük szempontjából már nem volt olyan jó.

Az apátságban élő barátok életét feltáró kutatás megállapította, hogy a pápai rendelet nyomán, amely engedélyezte a négylábú állatok húsának fogyasztását heti két alkalommal, emésztési problémák kínozták a szerzeteseket.

Étrendjük a mai mércével mérve is kiegyensúlyozatlan és kalóriadús volt. A hús luxusnak számító hozzáadása után a székrekedés, a hasmenés hamarosan komoly problémává vált. A szerzeteseknek gyakran voltak komoly egészségügyi problémáik az étrendjük és az emésztésük miatt – mondta Carter.

Az étrend megváltoztatásával együtt járt az a szabály, hogy a húst nem szabad a refektóriumban fogyasztani, és Carter felfedezte, hogy az apátságban ennek érdekében szerkezeti változtatásokat hajtottak végre. Az apátság 14. századi breviáriumában pedig a szerzetesek egészséges táplálkozására vonatkozó útmutatást is talált.

Az útmutató is rávilágított, hogy a gyomorpanaszok gyakoriak lehettek az apátságban. A kiegyensúlyozott étkezést akkoriban a fehér, kovászos kenyér, a gyógynövényekkel ízesített sör és angolna jelentette. Carter talált egy hashajtóreceptet is, amely különböző gyümölcsök kivonatát tartalmazza. A történész elmondta: nem akarja kipróbálni, de nem lenne meglepve, ha hatásos lenne.


Kutatásai olyan érdekes tényeket tártak fel az apátságok életével kapcsolatban, amelyek szélesebb körben is izgalmasak lehetnek. “Az emberekben az a kép él, hogy a középkorban élők mocskosak voltak, és nem törődtek az emberi anyagcsere hulladékával. De ha utánanézünk, kiderül, hogy ez korántsem így van. Lenyűgöző, hogy milyen kifinomult építészeti és vízelvezetési struktúrákat hoztak létre” – hangsúlyozta a tudós.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)