Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Emlőbimbóval összefüggő szoptatási nehézségek

Érdekességek2022. július 12.

Fotó: gettyimages.com

Az emlőbimbó lehet egészen pici, de az átlagnál jóval nagyobb vagy lapos, de akár befelé forduló, ami általában nem akadálya a sikeres szoptatásnak.

Az emlőbimbó formája és mérete nagyon különböző. Nincs olyan hölgy, akinek a két melle, mellbimbója teljesen szimmetrikus, egyforma.

A lapos, de főleg a befele forduló bimbónál előfordul, hogy nem nyújtható meg és ez szoptatási nehézséget okoz. A bimbó a várandós időszak végén és a szülést követő időszakban nyújthatóvá válik.

Mit tanácsol a szülésznő?

Nem kell a várandós időszak alatt nyújtani a befele fordult mellbimbót, mert az akár méhösszehúzódásokhoz, vagy extrém esetben a méhlepény leválásához is vezethet!

Sok kismamánál bevált egy egyszerű speciális segédeszköz a bimbókiemelő, mellyel általában orvosolható a gond. Ezzel közvetlen mellre helyezés előtt, karján a babával, egy kézzel ki tudja emelni a bimbót. A mellbimbó feszülését, duzzanatát is csökkentheti a speciális bimbókiemelő eszköz használata. Leghatékonyabb a két méretű tölcsérrel kapható, mert ha kisebb vagy nagyobb a bimbó, akkor az aktuális igényének megfelelőt választhatja.


Lényeges, hogy tudja, ha a cumisüvegből ad a babának inni, akkor az megzavarhatja a szoptatást. Más technikával szopik a baba a mellből, mint ahogy a cumisüveg etetőcumiját szívja, ezért összezavarodhat. Nem biztos, hogy így lesz, de mindenképpen érdemes megismernie azokat a szoptatásbarát eszközöket, melyek biztosan nem rontják a kicsi szopási készségét. Ilyen egyszerű, könnyen használható eszköz a Szoptatás- és fogbarát svéd itató-etető pohár és a Spilly Spoon gyógyszeradagoló kanál.

Néha olyan feszessé válik a mell, hogy az újszülött nem tud ráharapni a bimbóra. Az édesanyának jól eshet ilyenkor meleg párnával történő borogatás. Van olyan mellterápiás eszköz, a theragyöngy mellpárna, amelyik mikrohullámú készülékben is melegíthető. Ilyenkor mellre helyezés előtt rövid, gyengéd fejéssel is enyhítheti a mellbimbó és környékének túltelítődését és ezzel is lehet, hogy ki tudja emelni az ellaposodott bimbót.

Kedves Édesanyák! Anatómiai adottságuknál sokkal fontosabb az, hogy bízzanak magukban, hagyják érvényesülni csodás anyai ösztönüket.

Csetneki Julianna
szülésznő, szakértő


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.