Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Endokrinológiai kisokos: mi mit jelent?

Érdekességek2020. június 02.

Fotó: 123rf.com

Az endokrinológiai a belső elválasztású mirigyekkel és azok zavaraival foglalkozó tudományág. Napjainkban egyre több embernél diagnosztizálnak különböző hormonzavarokat, így érdemes tisztában lenni néhány fogalommal, rövidítéssel, melyek a leggyakrabban bukkannak fel a betegek életében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa ezeket szedte össze. 

Belső elválasztású mirigyek

A szervezet hormonjait mirigyek termelik. Ezen mirigyeknek 2 fő csoportját különböztetjük meg: léteznek külső elválasztásúak (exokrin) és belső elválasztású mirigyek (endokrin). A hormonok lényegében a testünk mozgatórugói, így igen változatos tüneteket okozhatnak azok zavarai (ráadásul a generált problémák lehetnek enyhék és igen súlyosak is).  A belső elválasztású mirigyeink a következők: Pajzsmirigy, agyalapi mirigy (hypophysis), hypothalamus, mellékvese, hasnyálmirigy szigetsejtjei, petefészek, here, mellékpajzsmirigy.

OGTT

Terheléses vércukorvizsgálatot jelent, mely során megvizsgálják az éhomi, 60 és 120 perces glükóz értékeket. Segítségével diagnosztizálásra kerülhet a diabetes, különböző prediabetes-es állapotok. Ha a vizsgálatok kiegészülnek az inzulin értékekkel is, úgy IR (inzulinrezisztencia) fennállására is fény derülhet, melyet szintén kezelni szükséges.

T3, T4, TSH

Ezek a legfontosabb hormonok, melyek a pajzsmirigy funkcióiról adnak pontosabb képet. A8 T3 és a T4 a pajzsmirigy hormonjai, míg a TSH a pajzsmirigy stimuláló hormon- ez serkenti a T3 és a T4 termelődését. Sok helyen csupán a TSH szintjét mérik, ám pontos diagnózist a T3 és a T4 birtokában lehet mondani. A legjobb, ha mindezt kiegészíti az ATPO szintjének ellenőrzése is, ami esetleges gyulladásra, autoimmun folyamatokra utal.


Hipofízis

A hipofízis az agyalapi mirigyet jelenti. A belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezik, hiszen számos hormon termelésére hatással van. Hátsó és elülső lebenye is termel hormonokat: a hátsó oxitocint és vazopresszint, míg az elülső jóval többet (TSH, prolaktin, LH, FSH, növekedési hormon, ACTH). A hipofízis gyakori betegsége a hipofízis daganat (ez jóindulatú is lehet). Növekedési zavarok, teherbeesési problémák, indokolatlan tejcsorgás, pajzsmirigyzavarok jelezhetik a problémát – mondja dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

PCOS

A PCOS (policisztás ovárium szindróma) az az állapot, amikor a petefészekben több apró ciszta keletkezik. Ekkor nem jön létre domináns tüsző, helyette több kisebb-nagyobb ciszta. Az egyik leggyakoribb női endokrin zavar, és hátterében gyakran inzulinrezisztencia áll. Tünetei közt meddőség, menstruációs zavarok, pattanások, fokozott szőrösödés és hajhullás figyelhető meg. Kezelése életmódterápiával és/vagy gyógyszerrel történik.

Pajzsmirigy szcintigráfia

A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájánál van szerepe. Izotópvizsgálatnak is nevezik, melynek során a mirigy működését, szerkezetét vizsgálják. Ekkor radioaktiv izotópot intravénás injekcióval juttatnak be, és azt figyelik, milyen intenzitással épül be. Segítségével elkülöníthetők egymástól a meleg és a hideg göbök, továbbá megfigyelhető az autoimmun Basedow-kór is. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A táplálkozás és a stressz is okozhat refluxot

2026. február 19.



Az életmódunknak számos olyan összetevője lehet, ami kockázati tényezőnek számít a reflux és más betegségek szempontjából is – mondja dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus. – Egyrészt egyszerre sokat, zsírosat, túlfűszerezett ételeket eszünk, ráadásul ha a lefekvést megelőző két órában étkezünk, akkor nagy valószínűséggel jelentkeznek a refluxos tünetek. Ha mindezek és a mozgáshiány miatt túlsúllyal, elhízással is küzdünk, akkor szintén jelentősen nő a reflux kialakulásának kockázata. Ugyancsak ilyen életmódelem az alkoholfogyasztás, a dohányzás és a túlzott mértékű koffeinfogyasztás. Nem tekinthető káros életmódelemnek, mégis kockázati tényezőnek számít még a citrusfélék, a paradicsom, csokoládé, a szénsavas italok fogyasztása és bizonyos gyógyszerek szedése is. Utóbbiak közt sajnos éppen az asztma kezelésére szolgáló gyógyszerek, a fájdalomcsillapítók és magas vérnyomás elleni gyógyszerek szerepelnek. Kevésbé szoktunk erre gondolni, de kezeletlen stressz és az ennek talaján kialakuló pszichés problémák is fokozhatják a tüneteket. Ha pedig a panaszok alapján felmerül a gyanú, érdemes kivizsgálni, nincs-e jelen a szervezetben a Helicobacter pylori, ami a lakosság jelentős százalékában megtalálható baktérium.

Ne csak Valentin-napon legyen a szív a főszereplő

2026. február 18.

Valentin-napon szíveket látunk mindenhol: üzeneteken, ajándékokon, csokoládékon. De mikor gondoltunk utoljára arra a szívre, amely egész évben, megállás nélkül dolgozik értünk? Ez a jeles nap tökéletes alkalom arra, hogy a romantika mellé egy kis tudatosság is társuljon – különösen, ha a szív egészségéről van szó.

A szív több mint szimbólum

A szív az érzelmek ikonikus jelképe, ugyanakkor a szervezet egyik legfontosabb szerve, a “motorunk”. „A szív egészsége nagyban függ a mindennapi szokásainktól. Egészségének megőrzése nem kampányszerű feladat, hanem hosszú távú életmódbeli döntések eredménye” – emeli ki Dr. Lőrincz M. Ákos kardiológus.

„A mozgásszegény életmód, a tartós stressz és a nem megfelelő táplálkozás hosszú távon komoly kockázatot jelenthet. Jó hír viszont, hogy már kisebb életmódbeli változtatásokkal is sokat tehetünk a szívünkért. A megelőzés kulcsszerepet játszik, különösen a fiatalabb korosztály esetében, ahol a tünetek még gyakran rejtve maradnak. Emellett fontos tudni, hogy a családunkban voltak-e szív- és érrendszeri betegségek, így a szűrővizsgálatokon való részvétellel, az alkohol és a dohányzás elhagyásával még időben el tudjuk kezdeni a megelőzést.”

Miért fontos erről beszélni?

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik leggyakoribb egészségügyi problémát jelentik: a statisztikák szerint a keringési rendszer betegségei az összes halálozás több mint feléért felelősek. Becslések alapján évente több tízezer embert érintenek súlyos formában ezek az állapotok.

Miért fontos télen is a folyadékpótlás?

2026. február 18.

A folyadékpótlás télen talán még fontosabb, mint nyáron, mert a nyilvánvaló jelek, mint a szomjúság, meleg vagy izzadás nem figyelmeztetnek bennünket arra, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe. Pedig a meleg ruhák alatt éppúgy megizzadunk, a fűtés miatt szárazabb a levegő, a zárt, fűtött terekben, minden kilégzéssel vízpárát fújunk ki, amellyel jelentősen csökken testünk víztartalma. Nem is beszélve az influenzáról és a megfázásról, amikor „kiizzadjuk” a betegséget, és ha nem figyelünk oda a folyadékpótlásra, meglepően hamar ki is száradhatunk.

Az Európai Hidratációs Intézet szakértői szerint már az enyhe kiszáradás, vagyis a testtömeg 1-2%-ának elvesztése is komoly tünetekkel járhat. A szomjúságérzet kézenfekvő, de a folyadékhiány fejfájást, koncentrációzavart, gyengeséget, fáradtságot és levertséget is okozhat.