Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

Érdekességek2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

Fotó: Drazen Zigic | freepikA betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.


Ismeretlen okok

Ez egy krónikus betegség, amelynek pontos oka máig sem teljesen ismert. Valószínűleg több tényező együttesen játszik szerepet: genetikai hajlam, immunrendszeri eltérések, hormonális és környezeti hatások.

Súlyos következménye lehet

Az endometriózis egyik súlyos következménye lehet a termékenység csökkenése. A gyulladások és hegek akadályozhatják a petesejt útját vagy megnehezíthetik a beágyazódást.

Fontos azonban: az endometriózis nem jelenti automatikusan a meddőséget.

Sokan természetes úton esnek teherbe, másoknak segítséget jelenthet valamilyen orvosi kezelés vagy asszisztált reprodukciós eljárás.

Elhúzódó diagnózis

A diagnózis gyakran hosszú időt vesz igénybe – átlagosan akár 7-10 év is eltelhet az első tünetektől a biztos megállapításig. Ennek oka egyrészt a tünetek sokfélesége, másrészt a laboratóriumi tesztek hiánya. A diagnózishoz nőgyógyászati vizsgálat, ultrahang, MRI vagy szükség esetén laparoszkópia (hastükrözés, illetve napjainkban a robotsebészeti eljárások) vezethet, amely során a szövetek közvetlenül is láthatók és eltávolíthatók.

Kezelés

A kezelés többféle lehetőségből áll, és egyénre szabott. A cél

Az első vonalbeli kezelés a gyógyszeres terápia, ennek részeként gyakran alkalmaznak hormonterápiát, amely lelassítja vagy átmenetileg leállítja a kóros szövetek működését. Egyes esetekben műtétre is szükség lehet, hogy eltávolítsák az endometriózisos gócokat vagy az összenövéseket.

Az életmód is szerepet játszhat a kezelésben: sok érintett számol be arról, hogy a rendszeres mozgás, a megfelelő pihenés, a stresszkezelés és bizonyos étrendi változtatások javítanak a közérzeten. Az endometriózis kezelése speciális műtéti jártasságot és szaktudást igényel. Az EuroEndoCert európai akkreditációval rendelkező MedEnd intézet vezető szerepet tölt be az endometriózis diagnosztikájában és kezelésében.

Fontos hangsúlyozni: az endometriózis

Ha valaki rendszeresen olyan erős fájdalmat él meg, ami akadályozza a tanulásban, a munkában vagy a mindennapokban, érdemes nőgyógyászhoz fordulni. A korai felismerés és a megfelelő kezelés sokat javíthat az életminőségen.

Ezen túlmenően az endometriózis a női eredetű meddőség leggyakoribb oka.

Az érintetteknek nagy segítséget jelenthet a közösség, akár barátok, családtagok vagy sorstársak formájában. Az endometriózissal élők támogatást, megértést és hiteles információt érdemelnek. A Lucy, az ingyenesen letölthető mobiltelefonos applikáció használatával a tünetek monitorizálhatóak és tudományos kutatások keretein belül feldolgozhatóak, ezzel is hozzájárulva ennek a titokzatos betegségnek a megismeréséhez.
A fájdalom valós, és senkinek sem szabad egyedül megküzdenie vele.

Dr. Bokor Attila med.habil., PhD, MSc
MedEnd Intézet, szakmai igazgató
Az Európai Endometriózis Liga előválasztott elnöke
A Magyar Nőgyógyászati Endoszkópos Társaság elnöke
Az Európai Humánreprodukciós és Embriológiai Társaság
Endometriózis Munkacsoportjának tagja


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.