Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Engedélyezték a Pfizer/BioNTech-vakcina forgalmazását

Érdekességek2020. december 03.

Fotó: unpslash.com

Engedélyezte szerdán a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) a Pfizer és a BioNTech vállalatok által az új típusú koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag forgalmazását. Az Egyesült Királyság ezzel a világ első olyan országa, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus-vakcina alkalmazására.

Boris Johnson brit miniszterelnök minapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy kormánya már 40 millió adagot megrendelt a Pfizer/BioNTech-oltóanyagból, és ez – mivel fejenként két oltásra lesz szükség – az első menetben húszmillió embernek, a brit lakosság csaknem egyharmadának lesz elegendő.

A Pfizer és a BioNtech november elején bejelentette, hogy közösen kifejlesztett oltóanyaguk hatékonysága az addigi klinikai próbák és vizsgálatok eredményei alapján 90 százalék körüli.

A Pfizer nem sokkal később közölte, hogy a végleges hatékonysági mutató ennél is jobb, eléri a 95 százalékot. A gyógyszeripari cég nemrégiben jelezte, hogy brit jóváhagyás esetén néhány napon, akár órákon belül el tudja kezdeni vakcinájának nagy-britanniai forgalmazását.

Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva néhány napja kijelentette: a cég készen áll az első 20 millió, már elkészült adag azonnali kiszállítására azokba az országokba, amelyeknek a hatóságai megadják ehhez a hozzájárulást.

A vállalat az idei év végéig 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd adag koronavírus-vakcinát tud gyártani. A brit egészségügyi minisztérium szóvivője az engedélyezés szerdai bejelentése után közölte: a kormány elfogadta a gyógyszerfelügyeleti hatóság ajánlását a Pfizer/BioNTech-vakcina alkalmazásának engedélyezésére.

A szóvivő szerint az MHRA a benyújtott dokumentáció alapos tanulmányozása után úgy döntött, hogy az oltóanyag megfelel a szigorú biztonsági, minőségi és hatékonysági előírásoknak.


A brit kormány oltásügyi vegyesbizottsága (JCVI) hamarosan közzéteszi végleges útmutatását arról, hogy kik kerüljenek a koronavírus elleni oltásban az elsők között részesülők kiemelt csoportjába. Ebben az elsőbbségi csoportban az idősotthonok lakói, az egészségügyben és a gondozószolgálatoknál dolgozók, az idősek és a klinikailag különösen veszélyeztetettnek minősülők szerepelnek majd – mondta az egészségügyi tárca szóvivője.

Mindezek alapján a vakcina forgalmazása a jövő héten kezdődik az Egyesült Királyságban. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter szerdai Twitter-bejegyzésében megerősítette: a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) készen áll arra, hogy a jövő hét elején megkezdje az oltások beadását.

Hancock a BBC rádió szerda reggeli hírműsorában kijelentette: a vakcina engedélyezésének híre alapján bízik abban, hogy húsvéttól már jobb lesz a helyzet, és a jövő nyár “már mindenki számára élvezetes lesz”.

Sir Simon Stevens, az NHS vezérigazgatója szerdai nyilatkozatában közölte: az egészségügyi szolgálat az Egyesült Királyság történetének eddigi legnagyobb oltási kampányára készül.

Sir Simon elmondta, hogy máris ötven kórház áll készenlétben az oltások beadásának megkezdésére, és folyamatban van új oltóközpontok kialakítása egyéb helyszíneken, köztük nagy befogadóképességű konferenciacsarnokokban is.

A Pfizer ismertetése szerint a vakcinát mínusz 70 fokos hőmérsékleten kell tartani szállítás közben. Ehhez a cég egy bőröndméretű hordozóeszközt fejlesztett ki, amelyben szárazjég tartja a hőmérsékletet a szükséges szinten akár tíz napig.

Egy-egy konténerben hozzávetőleg ezer adag vakcina fér el, de a kiszállítás után öt napig normál hűtőszekrény-hőmérsékleten, 2-8 fokon is tárolható az oltóanyag. Így például a körzeti orvosi rendelőkben is külön beruházás nélkül megoldható a vakcina tárolása.

A brit kormány külön államtitkárságot hozott létre az egészségügyi minisztériumon belül a koronavírus elleni oltási kampány megszervezésére és irányítására. A napokban az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari csoport és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű koronavírus-oltóanyagának gyógyszerfelügyeleti engedélyezési eljárása is megkezdődött Nagy-Britanniában.

Ebből a vakcinából a brit kormány már 100 millió adagot megrendelt.

Kertész Róbert/MTI


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)