2024. december 16.
Az őszi-téli időszakban jelentős mértékben megnövekedik az akut légúti fertőzéssel orvoshoz fordulók száma, a fertőzések szövődményeként jelentkező középfülgyulladás pedig elhúzódó vagy visszatérő panaszokat is okozhat az érintetteknek. A betegség típusától függően azonban mind a tünetek, mind pedig a szükséges kezelés eltérő lehet – hívta fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa.
Megfázásból középfülgyulladás
Ha az elmúlt hetek légúti vírusainak valamelyikét elkaptuk, melynek szövődményeként középfülgyulladás (otitis media) alakult ki nálunk, akkor kétféle lefolyással számolhatunk. Az akut középfülgyulladáson viszonylag hamar túleshetünk, míg a betegség bizonyos formáiban ez egy hosszan elhúzódó, nehezen gyógyuló folyamat és hajlamos lehet a kiújulásra is. Az egyes típusokon belül is meg kell azonban különböztetnünk a betegség hurutos és gennyes formáit, amelyek nem feltétlenül válnak el egymástól, hiszen sokszor egymásba átalakuló kórképként mutatkoznak meg.
A középfülgyulladás típusai
A savós középfülgyulladás a középfület az orrüreggel összekötő fülkürt működési zavara miatt kialakuló betegség. Az őszi-téli vírusfertőzésekben gazdag időszakban általában egy megfázás, banális felsőlégúti fertőzés indítja el a folyamatot. Ilyenkor az orrgarat nyálkahártyájának vagy az orrmandulának a duzzanata akadályt képezhet a középfülbe jutó levegő-utánpótlásnak, és a fülkürt elégtelen szellőzéséhez, valamint a dobüregi nyomáskiegyenlítés zavarához vezethet.
Ez esetben fülkürt hurutról beszélünk, amit fülpattogás, füldugulás és némi halláscsökkenés kísér. Ebben a fázisban általában elegendő a nyálkahártya lohasztó készítmények alkalmazása, és a helyes orrfúvási technikával végzett gyakori orrfújás (gyermekek esetében a porszívós orrszívó alkalmazása). Ha azonban a fülkürt működési elégtelensége hosszabb ideig fennáll, akkor a középfülben vákuum jön létre, a dobhártya behúzódik, a középfül ereiből kilépő savós (sárgás színű) folyadék felszaporodik az üregben, heveny, savós középfülgyulladás alakul ki. Ezen a ponton a betegnek a hallása nagymértékben romlik, de fülfájdalmat még nem érez. Amennyiben fülfájdalom, hőemelkedés, láz is társul a fentiekhez, akut fülgyulladásról beszélünk, ezért tüneti kezelésként az orrnyálkahártya lohasztó készítmények mellett gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító készítmény alkalmazása javasolt.
Az antibiotikus kezelésnek ez esetben nincs létjogosultsága, valamint a különféle növényi olajok és a fülgyertya használata sem javasolt. Amint arra dr. Holpert Valéria felhívja a figyelmet, előfordulhat, hogy kórokozók jutnak be a vírus által legyengített fülbe, és a középfülben elszaporodva gennyes középfülgyulladást okoznak. A betegség tünetei, illetve kezdeti lefolyása hasonló, mint az akut nem gennyes középfülgyulladás esetében, de a láz és a fájdalom is kifejezettebb, elhúzódóbb lehet (A két folyamatot csak fül-orr- gégész, illetve gyermekorvos tudja elkülöníteni a dobhártya kép megítélésével.) A felszaporodó gennyes váladék a dobhártyát feszítve jelentős lüktető fájdalmat okoz a betegnek, ami csak akkor enyhül, amikor a genny utat tör a hallójárat felé.
2024. december 16.
Csupán tízből négy magyar készül előre, hogy ne a bedugult orról és torokfájásról szóljanak az őszi és téli hónapok. A Sterimar friss, reprezentatív kutatása* alapján bőven erősíthetnénk még az immunrendszerünket. Ugyan tízből hárman azt mondják, a náthát nem lehet megúszni, de azért sokan igyekeznek bevetni különféle megelőzési praktikákat. Lehetnénk tudatosabbak: csupán minden ötödik honfitársunk sportol ilyenkor és figyel az étkezésére is.
A legtöbben vitaminokat szednek, minden harmadikunk igyekszik sokat a friss levegőn lenni, ugyanennyien pedig hagynak időt maguknak a pihenésre. Minden negyedik magyar a stresszcsökkentésben hisz, kb. minden tizedik pedig vallja, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet ilyenkor, mint a kézmosás és a fogmosás.
A megfázás, másnevén nátha az egyik leggyakoribb betegség, amit a gyerekek évente akár egy tucatszor, a felnőttek pedig évente pár alkalommal elkapnak. Mivel a tüneteket több száz vírus okozhatja, ezért azok, akiknek legyengült az immunrendszerük, gyakran egyik megfázásból egy másikba esnek.
Csodaszer ugyan nincs, de sok múlhat az életvitelünkön. Egyrészt megpróbálhatjuk elkerülni, hogy találkozzunk a megfázást okozó vírusokkal. De valljuk be, ez elég nagy kihívás. A másik, amit tehetünk, ha erősítjük az immunrendszerünket.
A Sterimar kíváncsi volt arra, hogy a magyarok tudatosan készülnek-e a lehűlés, esők és nyirkos levegő miatt óhatatlanul megjelenő vírusok leküzdésére.
Ezeket vetik be a magyarok a nátha ellen
Toronymagasan a legtöbben a vitaminokban hisznek ilyenkor. Tízből négyen (41%) kezdenek el tudatosan különböző étrend-kiegészítőket szedni a megelőzés érdekében. A magyarok harmada több időt hagy magának a pihenésre, negyede igyekszik csökkenteni a stresszt. Csak közel minden ötödik honfitársunk lép a tettek mezejére és sportol legalább hetente háromszor. Ugyanennyien figyelnek oda tudatosan a helyes táplálkozásra is. 8 százalék tisztában van ugyan azzal, hogy az orrból a kórokozók kimosása legalább olyan fontos lehet, mint a kézmosás és a fogmosás, de sokkal kevesebben használnak tudatosan tengervizes orrspray-t a betegségek megelőzésére.
„A felmérés adatai alapján sokkal több mindent megtehetnének a magyarok az immunrendszerük erősítéséért. Ilyenkor többet kellene kezet mosni, a telefonunkat, kilincset is fertőtleníteni, és az orrunkat is érdemes lehet kimosni tengervizes sóoldattal. A magasabb sótartalmú tengervizes készítmények ráadásul az orr kidugításában is hatékonyak és a hozzászokás veszélye nélkül alkalmazhatóak” – mondta dr. Tóth Eszter, fül-orr-gégész.
2024. december 15.
A főiskolások és egyetemisták számára elérkezett a vizsgaidőszak megpróbáltatásokkal és magolnivalókkal terhes időszaka. Számtalan könyv sorakozik az asztaldon, és reménytelennek tűnik, hogy valamennyin átrágd magad?
Evezz át a tananyag tengerén?
Azt hiszem nem vitás, hogy milyen óriási jelentősége van mindannyiunk életében a fejlődésnek, a tanulásnak. Ternészetesen egész életünkben előttünk a lehetőség, hogy újabb képességeket szerezzünk, új dolgokat ismerjünk meg, de a legnagyobb feladat még mindig a középiskolásokra, főiskolásokra, egyetemistákra hárul.
Töménytelen mennyiségű adathalmazt kell feldolgozniuk. A tananyag terjedelme óriási, az idő pedig kevés. Ennek eredményeként két lehetőségük van. Az egyik: délutáni magolások, tanulással átvirrasztott éjszakák, pihenés és szórakozás teljes mellőzése, karikás szemek. Sokan ezt az utat választják, kisebb-nagyobb sikerrel.
A többiek lazábban kezelik a dolgot: kevesebb tanulás, kihagyott leckék, ki nem nyitott könyvek, el nem olvasott kötelező olvasmányok. Vizsga előtti kétségbeesett kapkodás, kidolgozott tételsorok és kész diplomamunkák, szakdolgozatok letöltése az internetről, idegesség. Vagy összejön, vagy nem. Elhalasztott félévek, hátuk mögött tornyosuló vizsgák.
Vajon melyik a helyes út?
Szeritnem egyik sem. A probléma az olvasási módban rejlik. Az általános iskolában megtanították nekünk, hogyan kell olvasni. Azt viszont elfelejtették elmondani, hogy ezzel az olvasási módszerrel igen csekély mennyiségű információt tudunk feldolgozni. Pedig ha ehhez az olvasási tempóhoz kellene igazítaniuk a középiskola és a felsőoktatási tananyagot, igen csak meg kellene szabdalniuk a könyveket és a követelményeket.
A megoldás tehát nem került közszemlére. Mindenkinek saját magának kell rájönnie hát, mit is tehetne, ha normális életvitel mellett szeretné megszerezni azt a tudást, ami miatt iskolába jár.
