Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Épp oly veszélyes, ha nem iszunk eleget, mint az ittas vezetés

Érdekességek2020. augusztus 02.

A nyári nagy melegben különösen oda kell figyelni, hogy utazás előtt és közben eleget igyunk – figyelmeztetnek az Európai Hidratációs Intézet szakértői. Egy friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy már az enyhe kiszáradás is ugyanannyi vezetési hibát okoz, mint az alkoholos vagy drogos befolyásoltság.

Fotó: gettyimages.comA Physiology and Behaviour c. szaklapban nemrég megjelent tanulmány szerint a nem megfelelő folyadékpótlás miatt ugyanannyi hibát vétenek a sofőrök vezetés közben, mintha alkoholt fogyasztottak volna.

A Loughborough Egyetem kutatói autós szimulációval teszteltek férfi vezetőket. Megfelelő folyadékellátottság mellett 47 hibát vétettek, de amikor nem ittak eleget, ez a szám majdnem megduplázódott, 101-re nőtt. Ennyi vétséget az enyhén alkoholos vagy drogos befolyás alatt lévő sofőrök szoktak elkövetni. A főbb hibák közé a kisodródás, a fékreakció lelassulása, a felezővonal érintése vagy az azon való áthaladás tartoztak.

A kutatás vezetője, Prof. Ron Maughan, a Loughborough Egyetem sport és táplálkozástudományi professzora, az Európai Hidratációs Intézet Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke a következőképp vonta le a tanulságot:

„Mindannyian elítéljük az ittas vezetést, miközben nem gondolunk arra, hogy egyéb tényezők is jelentősen befolyásolják a vezetési képességeinket. Az egyik ilyen dolog, ha nem iszunk eleget és az enyhe kiszáradás tüneteit produkáljuk. Az nem kérdés, hogy a drogos vagy alkoholos befolyásoltság megnöveli a balesetek kockázatát. A mostani eredmények viszont arra az eddig kevéssé köztudott tényre is rávilágítanak, hogy a nem megfelelő folyadékellátottság is ugyanolyan veszélyes.


Összehasonlításként elmondható, hogy hasonló nagyságrendű vezetői hibákat találtunk a dehidratált sofőröknél, mint akiknek a véralkohol szintjük 0,08 %-os volt, ami jelenleg az érvényben lévő törvényi határ Nagy-Britanniában. Más szóval, azok a sofőrök, akik nem ittak eleget, ugyanannyi hibát követtek el, mint azok, akik több alkoholt fogyasztottak a megengedettnél.”

Fotó: 123rf.comA kutatásban vizsgált sofőröknél az előidézett kiszáradás mértéke enyhe volt. Ilyen fokú kiszáradás könnyen előállhat azoknál, akik egy hosszabb út előtt és alatt nem isznak eleget, nem pótolják a folyadékveszteségüket, esetleg azért, mert nem akarnak megállni egy rövidebb pihenőre sem és ital sincs a kocsijukban.

Ezt a helyzetet csak fokozza, hogy több sofőr úgy gondolja, egy hosszabb út előtt inkább nem iszik, hogy ne kelljen megállnia.

A felmérés adatai szerint a sofőröknek csupán 6%-a gondolja úgy, hogy a megfelelő folyadékpótlás elengedhetetlenül fontos, az embereknek fele nincs tisztában azzal, hogy ennek hiánya balesetekhez vezethet és mindössze 30%-uk áll meg két óránként pihenőre. Miközben tudható, hogy már az enyhe kiszáradás is fejfájást, koncentrációzavart, fáradtságot és levertséget okozhat, és a mostani kutatás arra is rávilágít, hogy ebből következően a vezetői képességeinkre is drámai hatással van.

Tippek:


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért ismétlődik a fejünkben egy dallam?

2025. november 24.

A fülbemászó dallamok és egyes személyiségvonások kapcsolatát vizsgálták az ELTE és a BME kutatói. Tanulmányuk rávilágít arra is, hogy a dallamtapadás nem csupán egy kellemes-kellemetlen élmény, amely időről időre felbukkan az életünkben, hanem kapu is lehet az önismeret és a mentális egészség felé.

Mindannyiunkkal előfordult már, hogy egy dallam sehogy nem ment ki a fejünkből, akárhogy is igyekeztünk megszabadulni tőle. A jelenség többnyire ártalmatlan, egyes kutatások azonban összefüggésbe hozzák bizonyos személyiségjegyekkel, például a szorongásra való hajlammal vagy a mentális kontroll mértékével.

Fülöp Flóra és Honbolygó Ferenc, a BME és az ELTE-PPK kutatói tanulmányukban 4300 magyar résztvevő bevonásával legutóbb azt vizsgálták, inkább a kényszeres ismétléshez, vagy inkább erős érzéki élményekhez kapcsolódik-e a tudományosan dallamtapadásnak nevezett jelenség. A kutatáshoz olyan kérdőíveket használtak, amelyek egyrészt a skizotípiát (azaz a skizofréniához köthető, de nem patológiás mértékű pszichózisra való hajlamot), másrészt a nem klinikai rögeszmés-kényszeres zavarokat (OCD) mérik. Ezek ugyanis hajlamokként az átlagos, egészséges embereknél is jelen lehetnek.  

A kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik hajlamosabbak furcsa érzékszervi élményekre (például hangokat hallani, amit más nem hall), illetve kényszeres gondolatokra (olyanokra, amiket nem tudnak elhessegetni), gyakrabban gondolkodnak azon, hogy miért ragadt be egy dallam a fejükbe, vagy szívesen mozognak (például dobolnak az ujjukkal vagy dúdolnak), amikor egy dallam jár a fejükben.

A nyírfapollen allergia kivizsgálása – immunterápia vagy tüneti kezelés?

2025. november 24.

Ahhoz, hogy decemberben elkezdődhessen az immunterápia, az őszi hónapokban meg kell történnie a kivizsgálásnak.

– A kezelés előtt elvégezzük az allergiatesztet, hiszen allergén immunterápiát akkor javasoljuk, ha azzal lényeges életminőség javulást tudunk elérni – ismerteti dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus.
– Ha a beteg arra panaszkodik, hogy:
– az orrdugulás miatt képtelen nyugodtan aludni, nem tudja magát kipihenni allergiaszezonban,
– ha a szokásos tüneti szereket már nem érzi elégségesnek,
– ha sokat tartózkodik a szabadban, vagy olyan környezetben, ahol az allergén nagy koncentrációban van jelen,
– ha elege van az évről-évre jelentkező tünetekből, akkor mindenképp érdemes megfontolni és tartós megoldást választani.

Előfordulhat, hogy valaki több anyagra allergiás, ilyenkor rendszerint a legerősebb, illetőleg a leginkább panaszt okozó allergénre kezdjük meg a kezelést. Allergén immunterápia előtt, a hagyományos allergiavizsgálat mellett komponens alapú allergiatesztet elvégzésére is sor kerülhet. Ennek eredménye a kezelés sikerét is befolyásolja.

Nyírfapollen allergia: Érdemes már most kivizsgáltatnia, hogy alkalmas-e az immunterápiára

2025. november 23.

A nyírfa virágzása csak jövő tavasszal okoz ismét panaszt, de aki allergiás rá és tartós megoldást szeretne a tüneteire, annak legkésőbb decemberben el kell kezdenie a kezelést. Az allergén immunterápia segítségével már a következő pollenszezonban is jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenthetők az allergiás tünetetek, megelőzhetők a szövődmények, de a kezdés előtt időt kell szánni az előzetes kivizsgálásra is. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus mondta el, ki alkalmas az immunterápiára, hogyan zajlik az eljárás és kik azok, akiknek más megoldást kell választaniuk.

Egyre hosszabb az allergiaszezon a klímaváltozás miatt

Minden allergiás érezheti a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait: a hirtelen belobbanó allergiás tüneteket és az egyre hosszabb allergiaszezont, ez pedig különösen erősen sújthatja a nyírfapollen allergiásokat. Az utóbbi években az ősz és a tavasz sokkal rövidebb lett, a hőmérséklet nem fokozatosan emelkedik, a tavasz szinte napok alatt robban be. A hirtelen jött meleg miatt az összes kora tavaszi allergén szinte egy időben indul virágzásnak, emiatt a pollenkoncentráció nagyon magas ebben az időszakban. A botanikai rokonság miatt pedig a nyírfapollen allergiásoknál még erősebb tünetek jelentkeznek.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a nyírfapollen allergiások száma is, igaz, még mindig a parlagfű a leggyakoribb allergén. A korfa is terebélyesedett: míg korábban főként a 20-30 évesek körében, napjainkra ennél fiatalabb és idősebb korban is jelentkeznek a pollenallergia tünetei.