Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Erdei bogyósok, amelyekből bátran csemegézhetsz

Érdekességek2023. június 24.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Ha még nincs itt a nyaralásod ideje, gyors regenerációt, kikapcsolódást nyújt az erdő! A fáradtságot egy jó kis túrával lehet elűzni. Érdemes felkerekedni és a hazai erdőkben sétálni egy nagyot. Élvezni fogod a kirándulást, a friss levegőn mozgást.  

Kiszabadulunk a négy fal közül, feltöltődünk D-vitaminnal, energiával, új élményekkel. Minden nap lehet új ismeretekkel gazdagodni, főleg, ha nyitott szemmel járunk. Töltsetek le egy növényhatározó applikációt, vegyetek magatokhoz bogyós gyümölcsökkel teli elemózsiát, és irány az erdő!

Mi a különbség az erdei szamóca és a mérgező díszeper között?

Mi a különbség az erdei szamóca és a mérgező díszeper között? Mi, erdei barangolók, az elsők között találkozhatunk az erdei szamócával, amely vadon él a természetben. Az erdei szamóca virágzása május-júniusra esik, és a napos erdőszéleken található élénkpiros, illatos, apró szemek június-júliusban pompáznak. Örömmel szedhetjük az érett, ízletes szamócát, még a legkisebbekkel is. Ezen kívül találhatunk egy különleges fajtát, amit csattanó epernek neveznek, mivel hangot ad, amikor leszakítjuk. Fontos azonban tudnunk, hogy míg az erdei szamócatermések mindig lefelé lógnak, létezik egy hasonló kinézetű növény, a díszeper, amelynek termése éppen az ellenkező irányba, az ég felé áll. Ráadásul a díszeper virága sárga, nem pedig fehér. Ezért nagyon fontos, hogy ne együk meg, mert enyhén mérgező lehet. Az erdei szamóca zamatos gyümölcs, gazdag A-, C- és B-vitaminban, valamint vasban, nátriumban és kalciumban is bővelkedik.

Fehér málna, lila málna, piros málna

Az egyik nyári gyümölcs, amelyet bátran fogyaszthat a család erdei kirándulások alkalmával, az a málna. Amikor elérjük július végét, izgatottan kutathatunk az erdei tisztásokon a gömbölyded piros, lila, fehér, sárga vagy akár fekete szemek után. Az erdei málna minden változata biztonságosan fogyasztható, egyik fajtája sem mérgező. Az ízletes málna édeskés aromájával párosulva gazdag vitaminokban. Magas C-vitamin és többféle B-vitamin mellett található benne magnézium, vas és kálium is, amelyek fontos tápanyagok az egészségünk szempontjából. Tehát, ha málnára lelsz az erdei kalandok során, nyugodtan élvezheted az ízét és egészségesebbé teheted a napodat.


Sárga virágú húsos som

Az húsos som nem más, mint az első mézelő növények egyike. Kora tavasszal már megpillanthatjuk a bokrok aranyesőre emlékeztető sárga virágait. Ez a növény napos helyeket kedvel, és augusztus-szeptember környékén érik el piros, ovális alakú terméseit, amelyek hasonlítanak az olívabogyóra. Érdemes összegyűjteni a már fáról lehullott, teljesen érett bogyókat. A húsos som gyümölcse fanyar, de rendkívül finom ízzel rendelkezik. Termőhelyét tekintve a Nyírségben honos, de napjainkban megtalálható a szatmári, somogyi, zalai és baranyai területeken is.

A húsos som kiemelkedően gazdag C-vitaminban, így fogyasztása javítja szervezetünk ellenállóképességét. A legízletesebb bogyók nyersen fogyasztva, amikor már túlérettek. Emellett készíthetünk belőlük lekvárt, szörpöt, kompótot, és kiválóan passzolnak vadhúsételekhez. Ez a növény rendkívül értékes, régen például kemény fájából szerszámokat is készítettek.

A húsos som egy valódi kincs, amely gazdagítja a természetünk és táplálékunk sokszínűségét. Érdemes felfedezni ezt a gyümölcsöt és kihasználni minden előnyét, amit nyújt számunkra.

Mérgező bogyókák

A piros bogyós galagonya ősszel érik – ez fogyasztható csak. Fogyasztása erősíti az érfalakat, a szívizmokat. Nyugtató hatású. Készíthetünk hidegen áztatott teát belőle, mely jót tesz keringési problémák esetén és csökkenti a vérnyomást. Más piros terméseket viszont ne csemegézzünk! Az ibolyakék virágú farkasboroszlán vagy a lonc piros bogyói mérgezők. A gyöngyvirág- és a hóbogyó, a kecskerágó, a lilabogyó, a babérmeggy, borostyán a kékesfekete bogyói az alkörmös fekete bogyói, a szagos boróka tűlevelű cserjék bogyói és a maszlag termése mérgezők.

A legfontosabb, hogy az erdei séta során nem szabad leszedni vagy megenni semmilyen ismeretlen bogyós termést!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.