2025. augusztus 30.
Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.
Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!
A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.
Krémvédelem
Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.
Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).
Ezzel egy időben a terhességi csíkok kialakulásának megelőzésére búzacsíraolajjal masszírozzuk be a hasat és a csípőt is. Ha az óvatos napozás során mégis leégtünk kicsit, akkor este kenegessük bőrünket aloe vera krémmel.
A hideg és a meleg víz sok piszkot leold a bőrről, s egyben fokozza a szaruréteg felső, elhalt szakaszának leválását. Ez a mosakodás lényege.
2025. augusztus 30.
A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:
meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.
Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.
Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek
Kardiológiai vizit
Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.
Nagylabor vizsgálat
A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.
2025. augusztus 29.
A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.
Pánikbetegség
Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!
Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.
Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:
fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.
Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.
