Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érdemes halolajos készítményeket szedni?

Érdekességek2018. szeptember 08.

Kismamáknál és gyerekeknél kifejezetten jótékony hatású lehet a halolajos készítmények fogyasztása, főképp, ha a mindennapi táplálkozással nem sikerül elegendő mennyiségű ómega-3 zsírsavat bevinni a szervezetbe.

A halolaj az ómega-3 zsírsavak egyedülállóan gazdag forrása, de a magyarok nem sok halat esznek. Pedig a halolajban található többszörösen telítetlen ómega-3 zsírsavak kedvező élettani hatása egyre több területen bizonyított.

Az ómega-3 zsírsavak közül kiemelendő az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA). Az EPA és a DHA a szív- és érrendszer és az idegrendszer egészségének kulcsfontosságú molekulái, amelyek szerepet kapnak a gyulladásos folyamatokban és a látásban éppúgy, mint a magzati fejlődésben vagy az allergiaprevencióban.

– Két hónapos terhes vagyok. Az a kismamavitamin, amelyet szedek, nem tartalmaz halolajat. Érdemes lenne a következő hónapokban azt is szednem a most szedett vitaminok mellé? Fontos ez a gyermek szempontjából?

– A terhesség alatt a DHA az anyai szervezetből jut át a magzatba, a DHA-nak a magzatba való átjutása különösen fontos a harmadik trimeszterben. A magzatok elégtelen DHA-ellátása méhen belüli növekedési zavarokkal hozható összefüggésbe: azaz a magzatok visszamaradnak a fejlődésükben, ha nem kapnak elegendő mennyiségű DHA-t. A várandós nők ómega-3-bevitele tehát – különösen a harmadik trimeszterben – hozzájárulhat a magzatok egészséges szenzoros, kognitív és motoros fejlődéséhez.


Szakmai körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy koraszülötteknél az idegrendszeri funkciók optimális fejlődésében az ómega-3 zsírsavak – kiemelten a DHA – , kulcsfontosságúak: például a szem fényérzékelésének a fejlődésében is lényeges a DHA jelenléte. A hosszú szénláncú ómega-3-zsírsavak koraszülöttkori adagolása tehát bizonyított előnyökkel jár. Az időre született újszülötteknél nem ennyire egyértelmű a helyzet. Jelenleg vizsgálják például azt, hogy a csecsemőkori ómega-3-adagolás hatással van-e a későbbi, kisiskoláskori tanulási képességekre.

A legfrissebb tudományos eredmények szerint az anya halolajbevitele, különösen a terhesség második trimeszterében és a szoptatás alatt allergiamegelőző hatású. A megfelelő halolaj-ellátottság ahhoz vezethet, hogy a megszülető vagy a szoptatott gyermeknél mintegy 30%-kal csökken a tojásallergia kialakulásának a kockázata.

– Vannak ómega-3 zsírsavak az anyatejben?

– Az anyatej – a teljes szoptatási időszakban, a colostrum elválasztásától kezdve az anyatejes szoptatás befejezéséig – tartalmaz hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsavakat, így DHA-t is. Az anyatejben található DHA jól felszívódik a szoptatott csecsemő béltraktusából.

Az anyatej zsírsavösszetétele számos tényező, így például az anyai táplálkozás, a genetikai faktorok és a szervezet zsíranyagcseréjének az összjátékaként alakul ki. Az anyatejben található többszörösen telítetlen zsírsavak mintegy 30%-a a táplálékból származik. Az anya táplálkozása tehát jelentősen befolyásolja az anyatej DHA-tartalmát. Míg az észak-amerikai nőknél az anyatej DHA-koncentrációja 0,1% és 0,5% között változik, Kínában a szoptató nők anyatejében 2,8%, Japánban 1,1% DHA-koncentrációt mértek. Valószínűsíthető, hogy a japán és a kínai nőknél az ómega-3 zsírsavakban dús halaknak és a „tenger gyümölcseinek” bőséges fogyasztása a magasabb anyatejbeli DHA-szintek oka.

– Adjak-e kisiskolás fiamnak halolajat, ha egyébként alig eszik halat?

– Az ómega-3 zsírsavak kedvező hatását gyermekeknél és fiatalkorúaknál is kimutatták. Úgy tűnik, hogy a memória és a tanulási képességek befolyásolása elsősorban a DHA-hoz kapcsolható. Egy svédországi vizsgálat egészséges 9–10 éves gyermekeknél bizonyította azt, hogy az ómega-3 zsírsavak javítják a kisiskolások olvasási képességét.

Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavaros (ADHD) gyermekeknél a heteken át tartó, különösen a nagy dózisú (napi 8–16 g) ómega-3 zsírsavbevitel jelentős viselkedésbeli javuláshoz vezethet.

Valószínűsíthető, hogy a DHA-adagolás elsősorban azoknál előnyös, akiknél alacsony a táplálkozással való DHA-bevitel, azaz egyfajta hiányállapot jellemző rájuk. Ők azok, akiknél a halolajos, magas DHA- és EPA-tartalmú patikaszerek fogyasztásának köszönhetően leginkább megtapasztalhatók a plusz ómega-3 zsírsavbevitel kedvező hatásai.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az anyatejes táplálás első hetei

2026. július 28.

Gyakorlati tanácsok édesanyáknak

A szoptatás támogatása nem jelenthet nyomásgyakorlást. Vannak élethelyzetek, amikor pótlásra, fejésre, donoranyatejre vagy tápszerre van szükség. Ilyenkor nem hibáztatásra, hanem nyugodt, szakmai segítségre és együttérző támogatásra van szükség.



Az anyatejes táplálás az újszülött életének egyik legfontosabb kezdő támogatása. Az anyatej táplál, véd, megnyugtat, és összetétele természetes módon igazodik a csecsemő szükségleteihez. A szoptatás nem mindig indul könnyen. Fontos tudni, hogy bár természetes folyamatról van szó, az édesanya és az újszülött számára is tanulást, türelmet és megfelelő segítséget igényelhet.

A felkészülés már a várandósság alatt elkezdődhet. Érdemes a védőnővel, szülésznővel vagy laktációs szakemberrel beszélgetni arról,


mire való az előtej,
hogyan segíthető az első mellre helyezés,
mit jelent az igény szerinti szoptatás,
milyen helyzetekben szükséges segítséget kérni.


A szülést követő első óra, az úgynevezett aranyóra különösen értékes időszak. Ha az anya és az újszülött állapota engedi, a bőr-bőr kontaktus segíti a megnyugvást, a kötődést és a szoptatás elindulását.

Az első napokban sok édesanya bizonytalan, mert úgy érzi, még nincs elegendő teje. Ilyenkor fontos tudni, hogy az előtej, vagyis a kolosztrum kis mennyiségben termelődik, de rendkívül értékes. Az újszülött gyomra kezdetben kicsi, ezért természetes, hogy gyakran szeretne mellre kerülni. A gyakori mellre helyezés nem elkényeztetés, hanem válasz az újszülött jelzéseire. Egyben segíti a tejtermelés beindulását is.

Gyógyszerszedés várandósan

2026. július 28.



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.




Várandósság alatt jelentkező panasz, tünet
Szükség esetén a terhesség alatt is alkalmazható, elsőként javasolható, vény nélküli forgalomban is elérhető hatóanyag, készítmény


fájdalom
paracetamol


láz
paracetamol


orrdugulás (náthás vagy allergiás eredetű)
hipertóniás sóoldat


allergiás panaszok (több szervet érintő tünetekkel)
második generációs, régóta ismert H1-antihisztamin


terhességi hányás
B6-vitamin


gyomorégés
kalcium- vagy magnéziumtartalmú antacid


puffadás
szimetikon


hasmenés
orális rehidráló oldat


székrekedés
rost, probiotikum, ozmotikus hashajtó (polietilénglikol)


aranyérbetegség
prokain, efedrin, e. coli, cickafarkolaj


allergiás bőrpanaszok
dimetindén


rovarcsípés okozta viszketés
dimetindén


akné
benzoil-peroxid


tetvesség
olajalapú készítmények


ajakherpesz
karbenoxolon


bőrgomba
klotrimazol, bifonazol


lábszárgörcs
magnéziumsók



Ütõs téma: a stroke

2026. július 27.

A stroke kialakulásának okairól és a megelõzés lehetõségeirõl



Becslések szerint évente 40-50 ezer beteg kerül kórházba szélütés miatt és jelenleg körülbelül 250-300 ezer stroke-on átesett beteg van ma Magyarországon. Minden megelõzött stroke-esemény, minden megmentett élet nemzetgazdasági jelentõséggel bír, hiszen a stroke a második leggyakoribb halálok, emellett a rokkantság legfõbb okát, azaz a független életvitel megszûntét jelenti. A stroke-ra különösen illik az a megállapítás, hogy a legjobb kezelés a megelõzés, ezért fontos, hogy ismerjük a kialakulásához vezetõ okokat, illetve a veszélyeztetõ tényezõk csökkentésének lehetõségeit.

Azokat a tényezõket nevezzük stroke-kockázati tényezõknek, vagy másképpen stroke-rizikófaktoroknak, melyek fontos szerepet játszanak a kialakulásában.

Léteznek befolyásolható és nem befolyásolható kockázati tényezõk. Nem befolyásolható tényezõ a beteg kora, neme és a már bekövetkezett TIA vagy elszenvedett stroke. A rizikófaktorok nagyobb csoportját a befolyásolható tényezõk adják, melyekre kellõ hangsúllyal figyelve jelentõsen csökkenthetõ a stroke kialakulása. Ezen befolyásolható tényezõkhöz tartoznak az életmóddal összefüggõ rizikófaktorok és a stroke rizikóját növelõ betegségek.