Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érezzük jól magunkat télen is!

Érdekességek2026. január 29.

A hideg idõ, a karácsonyt megelõzõ stressz és az ünnepekre jellemzõ nagy eszem-iszom szervezetünk számára is komoly megterhelést jelentenek. Különösen nehéz idõszak ez a diabéteszes emberek számára, akiknek fokozottan vigyázni kell táplálkozásukra és egészségükre. Összegyûjtöttünk 10 hasznos tanácsot, amelyeket betartva könnyebben átvészelheti a nehéz téli hónapokat. 

1. Mértékletesség

Csokoládé, sütemény, mákos bejgli... Az ünnepek elengedhetetlen kísérõje a sok nehéz étel és a rengeteg édesség. A cukorbetegek számára ilyenkor nehezebb a megtartóztatás, de mégis megfontoltságra intjük a diabéteszes embereket, sõt az egészséges társaikat is. Javasolt ebben az idõszakban a sûrûbb vércukormérés is, mellyel folyamatosan kontrollálhatja szervezete reagálását az édes kihívásokra.

2. Elõrelátás

A karácsonyi ünnepek alatt gyakran kerül sor a rég nem látott rokonok meglátogatására, vagy a vendéglátó házigazda szerepre. Amennyiben cukorbeteg ember van a családban érdemes figyelmeztetni vendéglátóit, akiknek így lehetõségük van megfelelõ ételekkel készülni. Ne felejtsen a szükséges gyógyszerekkel és vércukormérõvel felszerelkezni, amikor vendégségbe indul.


3. Tervezés

A stressz jelentõsen megnövelheti a vércukorszintet, így senkire sincs jó hatással, különösképpen a diabéteszes emberekre. Az ünnepek elõtti ajándékvadászat, a kavargó tömeg, a sorban állás mind jelentõs stresszforrás lehet. Egy kis tervezéssel, célirányos vásárlással azonban sok kellemetlenségtõl kímélheti meg magát, nem beszélve a megtakarított idõrõl.

4. Relaxáció

Az év vége elõtt jellemzõ nagy hajtásban érdemes olykor egy kis lélegzethez jutni. A pihenés formája sokféle lehet: aromaterápiás fürdõ, meditáció, légzõgyakorlatok, vagy akár egy jó könyv a csendes szobában. A lényeg a nyugalom és a teljes kikapcsolódás.

5. Téli betegségeink

Elõfordulhat, hogy nem kerüli el a rendszeres téli influenzajárványt, vagy meghûl, esetleg belázasodik. A láz sok esetben módosítja az inzulin igényt, amely szükségessé teszi az adagolás vagy a gyógyszeres kezelés megváltoztatását. Ilyen esetekben rendkívül fontos a még gyakoribb vércukormérés, és feltétlenül konzultáljon kezelõorvosával is.

6. Pihentetõ alvás

Köztudomású, hogy a téli hónapokban rövidebbek a nappalok és hosszúra nyúlnak az éjszakák. Használja ki a hosszabb sötét idõszakot és aludjon többet a szokásosnál. A pihentetõ alvás eredményét hamar érezni fogja.

7. Mozgás

A téli idõszakban sokkal kevesebb idõt töltünk a szabadban, mint nyáron. Ez az idõszak gyakran a tévé elõtt zajlik, a hidegben és sötétben senkinek sincs kedve elhagyni a kényelmes, meleg szobát. Így télen több mozgásra van szüksége, hogy szervezete továbbra is jó kondícióban maradjon. Kezdjen minden napot egy kis tornával, de érdemes egy edzõtermet is felkeresni, vagy az uszodát látogatni.

8. Bõrápolás

Gyorsan kiszárítja a bõrt a fagyos téli idõjárás. A hidegtõl kiszáradt, kirepedezett bõr hámsérülései a diabéteszes betegek esetében nehezebben gyógyulnak. Óvja bõrét és elõzze meg a kiszáradását a megfelelõ bõrápoló krémekkel és hidratálással. Cukorbetegek kiemelten figyeljenek lábuk ápolására.

9. Akaraterõ

A krónikus nikotinbevitel jelentõsen növeli a diabétesz esélyét, nem beszélve számos más káros hatásáról. Itt az ideje, hogy diadalmaskodjon az akaraterõ a szokás hatalmán és végleg eldobja a cigarettát.

10. Újévi fogadalom

Az újesztendõ kezdete mindig nagyszerû alkalom arra, hogy fogadalmakat tegyen. Szervezzen családi egészségprogramot, foglalkozzon többet egészségével, mozogjon és sportoljon rendszeresen, és ügyeljen a helyes táplálkozásra. Fordítson kiemelt figyelmet állapota folyamatos ellenõrzésére, vércukorszintjére fokozottan ügyeljen és mérje gyakran. Ne feledje a rendszeres egészségügyi szûréseket sem.

Jó egészséget kívánunk!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.