Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Erős szívdobogás? Számos oka lehet!

Érdekességek2018. október 07.

A palpitációnak nevezett jelenség, vagyis az erős, esetleg szabálytalan szívdobogásérzés meglehetősen ijesztő lehet. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a háttérben meghúzódó okok egy részére, valamint a kivizsgálás lehetőségeire hívja fel olvasóink figyelmét.

Palpitáció, avagy heves szívdobogás

A palpitáció egy orvosi fogalom a heves szívdobogás jelölésére. Az érintett rövid ideig gyors és szabálytalan szívdobogást észlel, esetleg egy-egy nagyobb bedobbanással vagy kimaradással. Mások inkább repkedő érzésként írják le a jelenséget, egyeseket a szívdobogásuk erőssége, másokat inkább gyorsasága ijeszthet meg. Vannak, akik rendszeresen tapasztalják ezt az érzést, másoknál csak nagyon ritkán jelentkezik. Érdemes tisztában lenni azokkal a viszonylag gyakoribb okokkal, amelyek palpitációhoz vezethetnek: 
- dohányzás,
- droghasználat,
- túl sok koffein fogyasztása,
- alacsony vércukorszint,
- várandósság,
- néhány stimuláló hatású gyógyszer,
- az elektrolit-egyensúly felbomlása, például alacsony káliumszint,
- valamilyen akut betegség,
- pajzsmirigy-túlműködés,
- reflux,
- egyes szívbetegségek, mint például a tachycardia különböző formái, pitvarlebegés, pitvarfibrilláció, kamrai tachycardia.

Amennyiben a szívdobogásérzés mellé olyan tünetek is társulnak, mint a mellkasi fájdalom (amely esetleg kisugárzik az állkapocsba, a vállba, a nyakba), légzési nehézség, hideg verejtékezés, zavartság, ájulás, mindenképpen mentőt kell hívni!


Milyen vizsgálatokra lehet szükség?

A vérnyomásmérés minden kivizsgálás alapja, még akkor is, ha a páciens otthon is méri az értékeket. Sok betegnél a vérnyomás csak időszakosan emelkedik meg, aminek kivizsgálására a 24 órás vérnyomásmérés jelent megoldást.

Nyugalmi EKG

Az EKG-vizsgálat során ellenőrizhető a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, megmutatkozhatnak az esetleges ritmuszavarokra vagy szívkárosodásra utaló jelek.  Többek közt információt lehet kapni a kamrák falának nagyságáról, valamint az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól, illetve azok nemkívánatos mellékhatásairól is.

Vannak olyan betegségek, amelyeknek EKG-val kimutatható jelei csak a terheléses EKG-vizsgálat során mutatkoznak meg. Vagyis ezért lehet szükség arra, hogy fizikai terhelés – jellemzően kerékpározás vagy futópadhasználat – közben vegyék fel az EKG-görbét.

Szívultrahang

Ezzel a vizsgálattal álló- és mozgókép is kapható a szívről, és az áramló vér sebessége is mérhető vele. Számos egyéb szegmens is vizsgálható szívultrahanggal, így például a szívüregek, a szívfalak és a szívburok, valamint a szívbillentyűk működése, az infarktus utáni falmozgási zavarok, a vérrög, a billentyűbetegségek, a hegesedések, a kóros irányú véráramlás, a pumpafunkció állapota, valamint a szívburokban meggyűlő folyadék mennyisége is.

24 órás EKG (Holter-EKG)

Bizonyos ritmuszavarok nem észlelhetők folyamatosan, ezért a véletlenszerűen megválasztott időpontban elkészített EKG-val nem mutathatók ki. Ilyenkor van szükség hordozható készülékkel végzett 24 órás EKG-vizsgálatra.

A kardiológiai kivizsgálások során nagy segítséget jelentenek a vérvizsgálat során kinyerhető adatok. A kardiológus által leggyakrabban kért vizsgálat a nagyrutin. Különösen fontos lehet a bilirubin, a Gamma-GT, az LDH, a CK, a protrombin, a fibrinogén, a homocisztein és a süllyedés szintjének meghatározása. Ezen túl fontos lehet még a vesefunkció, az ionok és a pajzsmirigyfunkció vizsgálata is.

Speciális vizsgálatok

Ritkább esetben szükség lehet még a szívizom izotópos vizsgálatára, elektrofiziológiai vizsgálatra, CT-re és MR-re is.

Mit lehet tenni szívdobogásérzés esetén?

Elsősorban mindenképpen utána kell járni, nem valamiféle szív-érrendszeri betegség okozza-e a palpitációt. Szerencsére csak ritkábban derül fény szervi problémára, sok esetben „csak” a stressz okozza ezt a zavart. Természetesen ezt is kezelni kell, életmódváltással, rendszeres mozgással, relaxációs technikákkal – hangsúlyozza a kardiológus. Ha pedig konkrétan az adott helyzetben szeretne valaki megszabadulni a szívdobogásérzéstől, érdemes megpróbálkozni a lassú, mély, orron be–szájon ki történő légzéssel vagy azzal, hogy néhány percig hideg vízzel locsoljuk az arcunkat. Mindkét technika olyan testi választ eredményezhet, amelynek eredményeképpen lelassul a szívverés.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.

Gyakran fáj a feje? Természetes módon is tehet ellene!

2025. december 13.

Az önmasszázs javítja a vitalitást, és a relaxációt is segíti, mert tonizálja az izmokat, gyorsan eltávolítja a salakanyagokat, a fájdalmat előidéző vegyületeket, és serkenti a vérkeringést. Először a kezeket az arcra kell helyezni, majd utána finoman masszírozni a fejbőrt. Dörzsölés helyett inkább a fejbőrt kell mozgatni az ujjakkal. A homlokot a haj felé kell simítani. A halántékot erősen kell nyomni mindkét kéz középső ujjával, utána átmasszírozni alaposan a harmadik és negyedik ujjal, kis körkörös mozdulatokkal.



A megelőzés természetes módjai


A feszültség oldható izomrelaxációval, alvással és autogén tréninggel.
Célszerű nagy mennyiségű magnézium (2x 300 mg/nap) fogyasztása.
Akupunktúra és akupresszúra is megoldás lehet az erősebb fájdalmakra és azok kivédésére.
Menstruációkor fellépő migrénnél segít a homeopátiás kezelés.
A méregtelenítés segít azoknak az idegrendszert terhelő anyagoknak az eltávozásában, melyek ismételt fejfájást idéznek elő.
A vegetatív idegrendszer stabilizálásában segítenek a következő gyógynövények: orbáncfű, citromfű, levendula.
Kitűnő lazító hatásúak az illóolajok. A rozmaring, bazsalikom, fenyő, menta aktiválják a keringést, a levendula, geránium és ilangilang pedig oldják a feszültséget.
A stressztűrő képességet fokozza a ginszengtea vagy kapszula.
Az elektromos fájdalomcsillapító készülékek is eredménnyel használhatók.
A nők fejfájásának hátterében gyakran krónikus vashiány szerepel. Alkalmanként hasznos a vérképet ellenőriztetni.