Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Erősítsük a porcfelszínt!

Érdekességek2019. május 07.

A szakember az úszást és a nordic walkingot javasolja jótékony hatású sportolási lehetőségnek.

Számos tabletta, csodakészítmény ígéri, hogy a termék beszedésével, elfogyasztásával visszaépül sérült térdünkbe az a kocsonyás anyag, amely a fájdalommentes járást teszi lehetővé. Szakember szerint azonban inkább a porcfelszín erősítéséért kell mindent megtenni, ha pedig fennáll a probléma, sajnos a legrosszabb esetben már csak a műtét segíthet.

A panaszmentes, kiegyensúlyozott élethez elengedhetetlen, hogy a csontok, az ízületek és az izmok hibátlanul működjenek együtt. Az idő előrehaladásával azonban a porccal borított csontvégek közötti ízületi résben található folyadék, illetve az ízületi porc összetétele is megváltozik, így végtagjaink nem tudnak súrlódásmentesen mozogni.

 Mi okozza a porc elvékonyodását?

  1. A porcfelszín gyengeségének és elvékonyulásának több oka is lehet: elsősorban genetikai tényezői vannak, örökölhetjük ezt a hiányosságot.
  2. Nem mindegy, milyen módon terheljük a lábunkat: O-, vagy X-láb esetében a láb belső-, vagy külső része nagyobb terhelést kap.
  3. A harmadik ok pedig, amely befolyásolhatja a porc és az ízületi résekben található zselés anyag minőségét, az extrém terhelés lehet.

Lehet segíteni a bajon!

A szakember szerint több lehetőség is kínálkozik a folyamat megelőzésére, lassítására, vagy gyógyítására, de az ízületi véget alkotó üvegporcot egyikkel sem lehet teljesen visszapótolni. Dr. Börzsei-Knoll Veronika ortopéd-traumatológus fontosnak tartja, hogy figyeljünk testünk jelzéseire és ne halogassuk a cselekvést.

A porckopás kezdeti tüneteit észlelve hatásos lehet olyan készítmény bevitele, amely csökkenti a panaszokat. Természetes gyulladáscsökkentő anyagok, mint például a kurkuma fogyasztásával, vagy porc előanyagok, mint például a glükozamin, MSN, kontroitin szulfát, illetve C-vitamin, szelén együttes bevitelével segíthetünk a panaszokon. Ezek szedését kúraszerűen javaslom, néhány hónap alatt megerősíthetjük a porcokat. Ha azonban valaki vérhigítót szed, kerülendőek a korábban említett készítmények, mert így lelassíthatja a vérhigítási folyamatot – fogalmazott Dr. Börzsei-Knoll Veronika lábsebész.

Azokban az esetekben, amikor még műtét nélkül is be lehet avatkozni az ízületek egészséges működésébe, nem a pihentetés, hanem a mozgatás jelenti a megoldást.  Az ízületi porcfelszín táplálása az ízületi folyadékok segítségével történik.

Amennyiben terhelés nélkül a porcfelszínek egymáson súrlódnak és elmozdulnak, ez a folyadék keringését és eljutását is biztosítani tudja. Jó példa erre a kerékpározás és az ellipszisgép. Ezek mellett a szakember az úszást és a nordic walkingot javasolja jótékony hatású sportolási lehetőségnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.