Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Erre ügyeljen, ha antibiotikumot szed a gyermeke!

Érdekességek2020. február 10.

Az antibiotikumok hatásos fegyverek a legkülönfélébb baktériumok okozta fertőzésekkel szemben, de csak akkor, ha az előírásoknak megfelelően alkalmazzák őket. A helytelen antibiotikum-alkalmazás számos esetben a várt terápiás hatás elmaradásához vezethet.

AFotó: gettyimages.com nem ésszerű alkalmazás további súlyos következménye lehet az – mint az már több antibiotikumnál be is következett -, hogy a kórokozók gyógyszerrel szembeni érzékenysége csökken. Bekövetkezhet, hogy egyes hatóanyagok hatástalanná válnak, azaz kialakul és terjed a rezisztencia,- ennek pedig igen komoly következményei lehetnek a jövőre nézve. Előfordulhat, hogy néhány év elteltével számos baktériummal már nem tudjuk felvenni a harcot, tehetetlenül állunk velük szemben, mert nem lesz hatásos gyógyszer a kezünkben.

Mire kell ügyelni antibiotikum szedésekor?

Ebből következik, hogy vírusok és gombák ellen hatástalanok. Fölösleges, sőt – a rezisztencia veszélye miatt – veszélyes gyakorlat a legenyhébb nátha esetén is antibiotikum szedésére gondolni, vagy arra kérni az orvost, hogy írjon fel antibiotikumot. Az influenzát is vírusok okozzák, az antibiotikumoktól nem gyógyul meg az influenzás beteg.

Attól függően, hogy melyik baktérium okozza az adott megbetegedést, más-más típusú antibiotikumot rendelnek az orvosok. Ritkán egyértelmű azonban, hogy melyik baktérium támadta meg a szervezetet. Emiatt a súlyos, makacs, kiújuló megbetegedések esetén mikrobiológiai laboratóriumban történő tenyésztéssel történik a kórokozó pontos meghatározása, és a legalkalmasabb antibiotikum kiválasztása.

A kezelendő kórképtől és az antibiotikum fajtájától függően különböző ideig tarthat egy terápia, lehet például 5 nap vagy 7 nap is. Általában ennek megfelelő számú tabletta (pl. 10 vagy 14 darab) található a csomagolásokban, illetve a folyékony gyógyszerformák esetén is ennek megfelelő mennyiséget tesznek egyetlen kiszerelésbe.


Jó esetben, bár már egy-két nap elteltével javul a betegek állapota, mégsem szabad elbizakodni és az antibiotikum-szedést abbahagyni. Minden esetben az előírt ideig kell szedni a baktériumellenes készítményeket.

Az antibiotikumok különféle gyógyszerformákban alkalmazhatók, lehetséges, hogy a kórházakban injekcióként kapja a beteg, otthoni betegápolásnál kisebb gyermekeknél „kanalasként”, nagyobbaknál tablettaként, kapszulaként is rendelheti az orvos.

  1. A tabletták bevétele lehetőleg vízzel történjen, mert a tejtermékekkel, gyümölcslevekkel való bevétel az antibiotikumok felszívódásának és hatásának a csökkenéséhez vezethet.
  2. Előírásoknak megfelelően ügyelni kell a bevételi időpontokra. Az étkezés előtti vagy utáni bevétel betartásával a mellékhatások is csökkenthetők.

Fotó: 123rf.comAntibiotikumok szedésekor jellemző mellékhatások a gyomor- és bélrendszeri panaszok. Hasmenés, puffadás, étvágytalanság gyakran felléphet. Emellett egyéb, ritkábban tapasztalt mellékhatások is vannak. Amennyiben súlyos mellékhatások alakulnak ki, mindenképpen orvoshoz, kórházba kell vinni a beteget!

Az antibiotikumok okozta mellékhatások – már az antibiotikumok szedésének időszakában is – mérsékelhetők probiotikumok szedésével. Emellett, az antibiotikum kúra befejeződése után az egészséges bélflóra helyreállításában is segítséget nyújtanak a jótékony baktériumok, a probiotikumok. Együttes alkalmazásuk során ügyelni kell arra, hogy az antibiotikum és a probiotikum bevétele között legalább két óra teljen el!

  1. Az antibiotikumoknak számos egyéb gyógyszerrel lehet nem kívánatos kölcsönhatása, például a penicillin-származékoknak egyes köptetőkkel való együttes adagolása kerülendő. A kezelőorvossal, gyógyszerésszel ilyen szempontból is egyeztetni kell a szedett gyógyszereket, legyenek azok akár vénykötelesek, akár recept nélkül megvásárolhatók.
  2. Több antibiotikum szedése (pl. ciprofloxacin, ofloxacin hatóanyagok) szedése gyermekkorban és serdülőkorban lehetőleg kerülendő. Előfordulhat azonban, hogy az kezelendő kórkép súlyossága mégis szükségessé teszi ezeknek az alkalmazását.
  3. Az ismert penicillinallergia (a penicillinek csoportjába tartozó hatóanyagokra pl. amoxicillin vonatkozó allergia) tényét mindig közölni kell az orvossal, aki ennek fényében választ egyéb antibiotikumot.
  4. Egyes antibiotikumok fényérzékenyítő hatásúak, és arra érzékeny egyéneknél már minimális napozás, szabadban tartózkodás hatására is erős bőrégéshez vezethetnek. A fényérzékenyítés tényére a betegtájékoztatók is felhívják a figyelmet, ennek megfelelően kell a gyermekek fényvédelméről gondoskodni. Ha mégis elkerülhetetlen a napon tartózkodás, akkor magas fényvédő faktorú készítménnyel kell védeni a szabadon hagyott bőrfelületet.

Összefoglalva: antibiotikumot csak orvosi utasításra, előírásszerűen szabad alkalmazni!

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.

Segítség a dohányzás leszokásához

2026. augusztus 06.

A dohányosok 30 éves koruk körül már foglalkoznak a leszokás gondolatával, és mivel a dohányfüggőség a nikotinfüggés mellett lelki és szokásfüggés is, ez az életkor még jó eséllyel ezt lehetővé is teszi.



Sok dohányos egyedül próbálkozik a leszokással, de csak keveseknek sikerül. Néhányan nagyon megijednek egy élethelyzettől, mások a családi kapcsolataik vagy a munkakörük miatt teszik le a cigarettát. Többségük folyamatosan foglalkozik a gondolattal, de nem teszi meg, és halogatja a döntést. Megint mások próbálkoznak, de nem járnak sikerrel, alkalmatlannak vagy akaratgyengének tekintik magukat.

A leszokás nem egyszerű, de segítséggel könnyebb. Előremozdító lehet, ha a dohányos őszintén elgondolkodik azon, hogy mit talál jónak vagy mit talál rossznak a dohányzása kapcsán. Ugyan – így végiggondolja, hogy vajon mi lenne jó a leszokásban.

Talál számos érvet arra, hogy mit nyer a leszokással, mi lesz jobb, ha nem dohányzik. Tapasztalatok alapján ez a mérlegelési folyamat hiányzik sok leszokással próbálkozónál. Ha a nikotin hiányától való félelem vagy másoknál a megszokott rituálé elhagyása okoz nehézséget, akkor ezzel is számot lehet vetni. Valójában a sokszor hallott „fejben dől el” kifejezés ezt a mérlegelést és az ennek alapján meghozott személyes döntést jelenti.

A dohányzás rontja a látást

2026. augusztus 05.

A magyarok több mint 47%-a bármely más betegségnél jobban fél látása elvesztésétõl. Ennek ellenére a népesség 36%-a dohányzik, amivel látásukat is veszélyeztetik.

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint, az egészség megõrzése kapcsán a megkérdezett magyarok 47,5%-a minõsítette az ép látást a legfontosabbnak. 43%-uk szerint a szem nap elleni védelme a látás megõrzésének legbiztosabb módja. A válaszok között ezt követte a magas vérnyomás csökkentése (35,5%), majd az egészséges és kiegyensúlyozott étrend (16,5%). A válaszadóknak csak egy igen kis része, 13,9% gondolta úgy, hogy a dohányzás abbahagyása hatékony eszköz lehet az egészséges látás megõrzése érdekében

A dohányzás látásra gyakorolt negatív hatásai

Ez a tévedés azonban komoly következményekkel járhat, ugyanis tudományos kutatások kimutatták, hogy a dohányzás elõsegíti a makula megbetegedését. A makula a szemnek az a része, amely a centrális éleslátásért felelõs, és amely, ha károsodik, idõskori makula-degenerációhoz (vagy másnéven AMD-hez), szélsõséges esetben pedig gyógyíthatatlan vaksághoz vezethet.