Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Érzékeny a babánk bőre?

Érdekességek2017. augusztus 02.

Minden baba bőre érzékeny. Többek között azért, mert jóval vékonyabb, mint a felnőtteké. Azonban épp úgy, mint a felnőtteknél, a kicsiknél is vannak különböző bőrtípusok, vannak, akiknek kevésbé, és vannak, akiknek jóval érzékenyebb a bőrük.

A „normál” bőrű babáknál is tapasztalhatunk időszakos extra érzékenységet, amikor hajlamosabb a bőrük a kipirosodásra vagy az irritációra. Hogy mi állhat ennek a hátterében, mikor érdemes extra védelmet fordítani a babák bőrére, és mi lehet a megoldás?

Dr. Csitos Ágnes bőrgyógyász és dr. Makleit László belgyógyász – aki a táplálkozás és a bőr összefüggéseire világított rá – adott hasznos tippeket.

A bőr nyújtja a legnagyobb védelmet a szervezetnek, viszont csupán hároméves korra alakul ki a megfelelő vastagságú hámréteg.

Kezdetben a bőr kevesebb pigmenttel rendelkezik, pH-értéke viszont magasabb, mint az idősebb gyerekek esetében, így hajlamosabb az irritációra.

„Egy érett újszülött babának is mintegy hétszer vékonyabb bőre van, mint egy felnőttnek. Így alapvetően már anatómialiag is adott tény, hogy minden baba bőre sérülékeny. Illetve az is igaz, hogy bőrtípustól függően vannak érzékenyebb bőrű csecsemők” – mondta el dr. Csitos Ágnes bőrgyógyász szakértő, aki hozzátette, a környezeti behatások mellett a genetika is közrejátszhat ennek kialakulásában.

„Az olyan picik életében is vannak fokozott odafigyelést igénylő időszakok, akik normál bababőrrel rendelkeznek” – hívta fel a szülők figyelmét dr. Csitos Ágnes.


Például:

Amikor szoptatás után elkezdődik a hozzátáplálás, vagy amikor már szilárd táplálékot vagy tehéntejet is fogyaszt gyermekünk, szervezete új anyagokkal és baktériumokkal találkozik, aminek következtében a pelenka tartalma is megváltozik, így a felület rendszeres tisztán tartása mellett is előfordulhat irritáció.

Dr. Makleit László belgyógyász magyarázta el, hogy ezeknél az életszakaszoknál mi okozza a különös érzékenységet minden kisbaba számára: „Ilyenkor nem a szervezet emésztőenzimjei bontják le a táplálékot, hanem a bélbaktériumok hatására történik az emésztés, ami egy erjedéses folyamat. Ez okozhat kellemetlen tüneteket a gyerekeknél. Csikar, fáj a hasuk, gyakoribb és hígabb a székletük, ami a vizelettel találkozva agresszív felmaródást okozhat. Ez az éretlen bababőrnél teljesen hétköznapi eset.”


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.

Téli balesetek

2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.

Csukló- és kéztörések

2026. február 25.

Január közepén régen megélt havazás tört az országra, amely miatt ugrásszerűen megnőtt a csukló- és kéztörések száma. A műtét, majd a gipsz felhelyezése után úgy gondoljuk, „már csak ki kell bírni” a 4–6 hetet, és utána minden visszatér a normális kerékvágásba. A valóság azonban ennél jóval összetettebb és az igazi munka csak ezután kezdődik a jól működő végtag érdekében.

Évek óta nem tapasztalt havazás érte el az országot január közepén, amely miatt rekordszámú baleset és sérülés történt az országban. Volt olyan budapesti baleseti központ, ahol – más időszakkal összevetve -, kétszer annyi csuklótörést láttak el. A gipsz vagy sín felhelyezése stabilizálja a törést, biztosítja a csontvégek nyugalmát, és lehetővé teszi a gyógyulást. A rögzítés miatt azonban leépülnek izmok, az ízületek merevednek és a keringés is lassul, a végtagok mozgástartománya pedig akár lényegesen romolhat is. A gipsz vagy bármilyen más rögzítés csuklótörés esetén szükséges, de további problémák forrása is lehet.

A szakember szerint a páciens számára az igazi munka azután kezdődik, amikor lekerül a gipsz: önmagában egy műtét vagy a rögzítés ugyanis biztosítja a csonttörés gyógyulásának feltételeit, azonban a fájdalommentesség, a mozgástartomány, az erős, a fájdalommentes mindennapok visszaszerzése a műtét vagy gipszelés utáni rehabilitáció feladata.