Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Étkezési szokásaink az unokáinkra is hatással vannak

Érdekességek2023. április 01.

Fotó: pixabay.com

A férfiak életében az utódok társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségűek, hiszen ez jelenti a „vérvonal” fennmaradását. Szakemberek azonban azt is vizsgálják, hogy egy férfi nem csak a vérét örökítheti, hanem rossz táplálkozás esetén akár a problémáit, illetve az arra való hajlamot is, több generáción átívelve. A témában Ratkó Tünde van a segítségünkre.

Táplálkozás

Ma már tudjuk, hogy a férfiak táplálkozása bizony erősen befolyásolja mind a fogantatást, mind pedig a magzat, illetve a gyermek egészségét. A táplálkozással bevitt tápanyagok ugyanis hatással vannak a spermatogenezisre, egészen pontosan a sperma minőségére és mennyiségére. A minőségbeli eltolódások a negatív irányba olyan rizikófaktorokat rejtenek magukban, mint a mentális betegségek kialakulása, vagy éppen a koraszülés, vetélés lehetőségének jelentős emelkedése.

Egy új, összegző kutatás során azonban még egy érdekes lehetőség került elő. Bár bizonyítani még nem sikerült, de a Sotckholmi Egyetem epidemiológusa, Denny Vågerö és munkatársai arra voltak kíváncsiak, vajon transzgenerációs kapcsolat is van-e az apai ági férfi felmenők és leszármazottaik között. Érthetőbben tehát azt vizsgálták, vajon a dédapa étkezési szokásai hatással vannak-e a dédunokák életére. A válasz pedig nagyon úgy tűnik, hogy igen.

A kutatásban a szakemberek egyértelmű bizonyítékokat nem találtak még, de a mintázatok azt mutatják, hogy a táplálékokban bőséggel ellátott, egészségtelenül étkező férfi felmenők 3-4 generációval későbbi férfi ági leszármazottaik egészségét is befolyásolták. Itt ugyanis gyakoribbak a szív és érrendszeri megbetegedések, illetve a rák kialakulása is sűrűbbnek mutatkozik.

Mit ehetünk?

Az egészségünk, a gyermekeink és nagyon valószínűleg a leszármazottaink egészsége is azon múlik, mennyire kiegyensúlyozott és vegyszer, valamint tartósítószer mentes az étrendünk. Az elhízás mindenképpen rossz, de egy másik ténnyel is kénytelenek vagyunk számolni. Ma az élelmiszerek ásványi anyag, nyomelem és vitamintartalma lényegesen alacsonyabb, mint 50 évvel ezelőtt. Ennek oka a tömegtermelés, illetve a félkész ételek vásárlása, a fast food előnyben részesítése, és a kevés nyers koszt.


A tápanyaghiány pedig ugyan azt eredményezi, mintha éheznénk, csak éppen most nem vagyunk éhesek. A vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok, vagyis a test építőköveinek hiánya azonban a szervezet működésére hatással van.

Fotó: 123rf.com

Ez a hatás megmutatkozik a hormonháztartás eltolódásában, betegségek kialakulásában, de a spermaszám és a minőség csökkenésében is, valamint a meddőség kialakulásában. Ez pedig a férfiak jelentősen érinti, hiszen ma már a meddő párok esetében több, mint 50%-ban a férfiak oldalán keresendő a probléma.

A tápanyagok megfelelő arányú bevitelében segít a jó összetételű, komplex férfivitamin – nem véletlenül ajánlja a szedését egyre több szakember, főleg a családtervezés időszakában.

Fotó: 123rf.com

A jó összetétel pontosabban azt jelenti, hogy az adott készítményben biológiailag aktív, szerves formában kell jelen lennie az összetevőknek (ez praktikusan citrát és glükonát kötéseket jelent – pl.: cink-citrát, vas-glükonát). És hogy mennyire fontos a megfelelő arányú tápanyagbevitel? Nem csak a gyermekeink egészségét és a mi egészségünket befolyásolja, hanem nagy valószínűséggel leszármazottainkét is, illetve a férfi meddőségek több, mint felét akár meg is szüntetheti!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.