Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Európában nő az antibiotikum rezisztencia

Érdekességek2018. április 16.

Az ECDC az EU tagországok legfrissebb adataira támaszkodva állította össze tájékoztatóját az antibiotikum-rezisztencia és az antibiotikum-fogyasztás témakörében az 5. Európai Antibiotikum Nap alkalmából.

Az antibiotikum rezisztencia jelentős európai és globális közegészségügyi probléma, amelyet nagy részben az antibiotikumokkal való visszaélés, a helytelen alkalmazás okoz. Az ECDC adatai alapján az EU tagállamok egyharmadában az elmúlt négy évben szignifikánsan növekedett a több antibiotikummal szemben kombináltan rezisztens kórokozók száma, közöttük a Klebsiella pneumoniae és az E. coli. Számos tagállamban az összes esetszámot tekintve 25% körüli, ám egyes tagállamban 60%-ot is eléri a kombináltan rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott véráramfertőzések aránya.

Figyelmeztető tény, a multirezisztens baktériumokkal fertőződött betegek számára korlátozottak a kezelési lehetőségek, mert mindössze néhány, a közelmúltban törzskönyvezett antibiotikum áll rendelkezésre.

Az antibiotikum rezisztencia fenyegető veszély az európai polgárok egészségére

Növekvő egészségügyi költségeket, a betegek számára extra megnövekedett kórházi bennfekvési időt jelent és számos esetben halált okoz. Marc Sprenger, az ECDC igazgatója, az ECDC és az Európai Bizottság által szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Az ECDC adatai azt mutatják, hogy az elmúlt néhány évben Európa szerte jelen van az antibiotikum rezisztencia, megnövekedett a multirezisztens Gram-negatív baktériumok – mint a Klebsiella pneumoniae és az Escherichia coli (E. coli) – száma. Ez azt jelenti, hogy akik a fertőződnek e baktériumokkal, azok gyógyítására csak néhány, a közelmúltban kifejlesztett antibiotikum áll rendelkezésre, mint például az ún. karbapenemek."


A karbapenemek – amelyek ma a legújabb fejlesztésű antibiotikum csoportok többségét alkotják – használata az ECDC adatok alapján szignifikánsan emelkedett 2007-2010. között az EU tagállamokban. A Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott véráramfertőzések és pneumóniák számának növekedése összefüggésben van a karbapenemek felhasználásának megnövekedésével, hiszen gyakran használják az említett fertőzések kezelésére. A karbapenem rezisztens Klebsiella pneumoniae által okozott fertőzések aránya magas és növekvő tendenciát mutat az EU egyes tagállamaiban.   

Marc Sprenger, az ECDC igazgatója közölte: „Van a fentiekkel szemben jó hír is: az elmúlt években, a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) jelenléte csökkenést illetve stabilizálódást mutat a legtöbb uniós országban. Ám éberségünk nem csökkenhet, mivel még mindig 25% felett van az MRSA aránya a jelentést tevő országok egynegyedében, első sorban a Dél-és Kelet-Európában.  Az antibiotikum rezisztencia elleni küzdelem sokoldalú megközelítést igényelő komplex probléma és ezt rögzítette az elmúlt évben az Európai Bizottság Cselekvési Tervében. Mindannyiunknak folytatni kell az ott megfogalmazott feladatok megoldását. Nagyon fontos, hogy erőinket világméretű összefogásban egyesítsük a fenyegetettséggel szemben. Ebben az évben a WHO Europe is támogatja a kezdeményezésünket, számos programot is szerveztek az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. Bárhol vagyunk ezen a bolygón, és bármi is a foglalkozásunk, mindannyiunknak szerepe van ebben a küzdelemben. Az ECDC elkötelezettsége továbbra is töretlen az Európai Antibiotikum Nap célkitűzései mellett.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.