Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Európai elhízás elleni nap: tartsuk kordában a kilókat!

Érdekességek2023. május 28.

Arról, hogy milyen az ideális és szép test, megoszlanak a vélemények. Szerencsére, hiszen, ahányan vagyunk, annyifélék is. Mindenkinek más a szépségideálja, így valaki a sportos vonalakat, valaki pedig a kerekded idomokat kedveli. Azonban mindkét esetben fontos az egészséges arányok megtartása, így figyelnünk kell, hogy ne essük túlzásba a diétát illetően, illetve vigyáznunk kell a plusz kilókkal is. A túlsúly ugyanis az egészségünkre is káros hatással lehet. A május 20-ai európai elhízás elleni nap erre hívja fel a figyelmet, illetve segítséget is nyújt azzal kapcsolatban, mit tehetünk az elhízás ellen.

„Az elhízás napjainkban népbetegségnek számít és sajnos a gyermekek körében is egyre gyakoribb. Nemcsak esztétikai probléma, de orvosi szempontból kóros állapotnak minősül, amely számos súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli, például magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. A túlsúly lehet felelős a légzésproblémák, mozgásszervi bajok, valamint ízületi és gerincbántalmak kialakulásáért is. Jellemzően az egészségtelen életmód okozza, ritkábban áll betegség a hátterében. Éppen ezért nagyon sokat tehetünk a megelőzéséért, ha pedig segítségre van szükségünk szakember segítségével megtalálhatjuk a számunkra ideális diétát és mozgásformát” – mondta Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa.

Mi vezethet túlsúlyhoz?

Az elhízás oka viszonylag egyszerű: ha több kalóriamennyiséget fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, vagy amennyit az életmódunk és napi mozgásmennyiség mellett el tudunk égetni, akkor a szervezetünk a felesleges tápanyagot zsír formájában elraktározza. A túlsúlyért tehát felelőssé tehető:


Dr. Bartos Tímea

Az sem mindegy, hogy hová hízunk

Alma vagy körte. Most nem a finom, ízletes gyümölcsökről van szó, hanem a lerakódott zsír okozta testalkatról. Ha az alma típusba tartozunk, a zsírréteg jellemzően a felső testre, a hasra, mellre, arcra, nyakra rakódik le. Ez a fajta elhízás főleg a férfiakra jellemző. A nők inkább körte alkatúak lesznek, azaz a test alsó részén, így az alhason, faron és a combokon alakulnak ki a zsírrétegek. A klinikai vizsgálatok szerint az alma típusú elhízás a szív -érrendszeri megbetegedések tekintetében kockázatosabb, de mind a két formának „köszönhető” a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, valamint a mozgásszervi problémák.

Fotó: gettyimages.com

Milyen következménye lehet még a túlsúlynak?

Mi a megoldás a túlsúlyra?

Érdemes egy alapos kivizsgálással kezdeni, hogy kiderülhessen, mi áll a kóros elhízás hátterében. Nagyon fontos felmérni az aktuális egészségi állapotunkat, hogy tudjuk, milyen mozgásba kezdhetünk, hogy mennyire terhelhetjük a szervezetünket a sporttal és melyik számunkra a megfelelő diéta. Ajánlott mind a mozgás, mind pedig a diéta terén segítséget kérnünk szakembertől, hogy valóban olyan megoldást válasszunk, amely nekünk ideális. Általában kezdetben csak sétát, lépcsőzést javasol a szakember, majd fokozatosan lehet növelni a terhelést. Fontos, hogy a diéta és a mozgás együtt hoz majd eredményt, így egyiket sem szabad kihagyni.

„Ha életmódváltásba kezdünk, fontos, hogy kitartóak legyünk. Ha betartjuk a táplálkozásra és a mozgásra vonatkozó javaslatokat, jönni fognak az eredmények. Ha a szakember segítségével beállítjuk a napi szükséges kalóriamennyiséget és összeáll a mozgásterv, a többi csak rajtunk múlik. Érdemes olyan csoportokhoz is csatlakozni, ahol hasonló célokkal küzdenek, így egymás motiválása és támogatása átlendíthet minket a holtponton” – tette hozzá a doktornő.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.