Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Európai elhízás elleni nap: tartsuk kordában a kilókat!

Érdekességek2023. május 28.

Arról, hogy milyen az ideális és szép test, megoszlanak a vélemények. Szerencsére, hiszen, ahányan vagyunk, annyifélék is. Mindenkinek más a szépségideálja, így valaki a sportos vonalakat, valaki pedig a kerekded idomokat kedveli. Azonban mindkét esetben fontos az egészséges arányok megtartása, így figyelnünk kell, hogy ne essük túlzásba a diétát illetően, illetve vigyáznunk kell a plusz kilókkal is. A túlsúly ugyanis az egészségünkre is káros hatással lehet. A május 20-ai európai elhízás elleni nap erre hívja fel a figyelmet, illetve segítséget is nyújt azzal kapcsolatban, mit tehetünk az elhízás ellen.

„Az elhízás napjainkban népbetegségnek számít és sajnos a gyermekek körében is egyre gyakoribb. Nemcsak esztétikai probléma, de orvosi szempontból kóros állapotnak minősül, amely számos súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli, például magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. A túlsúly lehet felelős a légzésproblémák, mozgásszervi bajok, valamint ízületi és gerincbántalmak kialakulásáért is. Jellemzően az egészségtelen életmód okozza, ritkábban áll betegség a hátterében. Éppen ezért nagyon sokat tehetünk a megelőzéséért, ha pedig segítségre van szükségünk szakember segítségével megtalálhatjuk a számunkra ideális diétát és mozgásformát” – mondta Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa.

Mi vezethet túlsúlyhoz?

Az elhízás oka viszonylag egyszerű: ha több kalóriamennyiséget fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, vagy amennyit az életmódunk és napi mozgásmennyiség mellett el tudunk égetni, akkor a szervezetünk a felesleges tápanyagot zsír formájában elraktározza. A túlsúlyért tehát felelőssé tehető:


Dr. Bartos Tímea

Az sem mindegy, hogy hová hízunk

Alma vagy körte. Most nem a finom, ízletes gyümölcsökről van szó, hanem a lerakódott zsír okozta testalkatról. Ha az alma típusba tartozunk, a zsírréteg jellemzően a felső testre, a hasra, mellre, arcra, nyakra rakódik le. Ez a fajta elhízás főleg a férfiakra jellemző. A nők inkább körte alkatúak lesznek, azaz a test alsó részén, így az alhason, faron és a combokon alakulnak ki a zsírrétegek. A klinikai vizsgálatok szerint az alma típusú elhízás a szív -érrendszeri megbetegedések tekintetében kockázatosabb, de mind a két formának „köszönhető” a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, valamint a mozgásszervi problémák.

Fotó: gettyimages.com

Milyen következménye lehet még a túlsúlynak?

Mi a megoldás a túlsúlyra?

Érdemes egy alapos kivizsgálással kezdeni, hogy kiderülhessen, mi áll a kóros elhízás hátterében. Nagyon fontos felmérni az aktuális egészségi állapotunkat, hogy tudjuk, milyen mozgásba kezdhetünk, hogy mennyire terhelhetjük a szervezetünket a sporttal és melyik számunkra a megfelelő diéta. Ajánlott mind a mozgás, mind pedig a diéta terén segítséget kérnünk szakembertől, hogy valóban olyan megoldást válasszunk, amely nekünk ideális. Általában kezdetben csak sétát, lépcsőzést javasol a szakember, majd fokozatosan lehet növelni a terhelést. Fontos, hogy a diéta és a mozgás együtt hoz majd eredményt, így egyiket sem szabad kihagyni.

„Ha életmódváltásba kezdünk, fontos, hogy kitartóak legyünk. Ha betartjuk a táplálkozásra és a mozgásra vonatkozó javaslatokat, jönni fognak az eredmények. Ha a szakember segítségével beállítjuk a napi szükséges kalóriamennyiséget és összeáll a mozgásterv, a többi csak rajtunk múlik. Érdemes olyan csoportokhoz is csatlakozni, ahol hasonló célokkal küzdenek, így egymás motiválása és támogatása átlendíthet minket a holtponton” – tette hozzá a doktornő.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A rossz beltéri levegő így betegít meg

2024. április 10.

Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa a rossz beltéri levegőminőség egészségügyi hatásaira hívta fel a figyelmet. 

Változatos tünetek jelentkezhetnek

A háziporatka, penészgomba és a háziállatok által okozott panaszok ebben az időszakban jelentkeznek. Orrfolyás, szemviszketés, orrdugulás, tüsszögés kapcsán érdemes erre gondolni. Azonban nemcsak az allergia miatt érezhetjük magunkat rosszul, a rossz levegőminőség egyéb tüneteket is okozhat.

Beteg épület szindróma (sick building syndrome – SBS) 

Az SBS olyan tünetegyüttes, amely a zárt térben lévő rossz levegőminőség miatt jelentkezik. Erre a WHO már 1984-ben felfigyelt, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA)  néhány évvel később lejegyzett meghatározása szerint pedig a kiváltó ok lehet egy adott helyiség, de akár az egész épület is.

Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy az SBS is okozhat allergiához hasonló szénanáthás tüneteket, de olyan egyéb panaszok is megfigyelhetőek, mint a száraz és viszkető bőr, a krónikus arcüreggyulladás, hányinger, fejfájás, fáradtság, koncentrációs problémák és köhögés. Az épületben tartózkodóknál jelentkező akut egészségügyi panaszok pedig összefüggenek az épületben töltött idővel, de konkrét betegség vagy ok nem azonosítható. A tünetek jellemzően akkor jelentkeznek, ha az érintett az adott épületben vagy helyiségben tartózkodik. Távozást követően megszűnnek, majd a visszatérést követően ismét jelentkeznek. 

Mit tegyen, ha tünetek jelentkeznek?

Ha úgy érzi, hogy az utóbbi időben a felsorolt panaszoktól szenved, akkor javasolt szakembert felkeresnie. A nátha tünetei általában 7-10 nap alatt elmúlnak, az ennél tovább fennálló légúti tünetek akár allergia, asztma vagy SBS jelei is lehetnek.

A tünetek kezelésén túl fontos lenne a kiváltó okot is megszüntetni. Rossz beltéri levegőminőséget okozhat a magas páratartalom és a penész megjelenése, az épületen használt vegyi anyagok, fal- és bútorfestékek, oldószerek párolgása, a dohányzás, a fűtési mód – például fatüzelésű kandalló a lakásban – a nyílászárók, a szellőztetés módja és a nem megfelelően tisztított légkondicionáló használata is.

Milyen vizsgálatokra lehet szükség angina pectoris esetén?

2024. április 10.

Sokakat megijeszthet az úgynevezett angina pectoris, hiszen aki először tapasztalja ezt a mellkasi szorítást, könnyen azt gondolja, ez maga a szívinfarktus. És bár a tünetek elmúlnak, dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa elmondja, miért fontos mégis az utólagos kivizsgálás. 

Hogyan különböztethető meg a szívinfarktus és az angina pectoris?

Az angina pectoris kifejezés annyit jelent, hogy mellkasi szorítás, fájdalom. Éppen ezért feltételezhetik sokan, amikor ezt a bizonyos fájdalmat tapasztalják, hogy szívinfarktusuk van, hiszen ez a vezető tünete mindkét eseménynek.

– Ennek kapcsán azt is érdemes tudni, hogy bár könnyen úgy gondolhatjuk, hogy az angina valójában nem veszélyes, de ez nem feltétlenül igaz. Ennek megértéshez tudni kell, hogy kétféle anginát lehet megkülönböztetni: a stabil és az instabil anginát – ismerteti Vaskó doktor.

– A stabil angina pectoris azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom mindig ugyanannál a tevékenységnél lép fel. A hozzá kapcsolódó tünetek szerteágazók és másodlagosak, előfordulhat például verejtékezés, hányinger, karzsibbadás, gyengeség. A stabil angina pectoris leggyakoribb formája pedig az effort angina, ami azt jelenti, hogy a mellkasi fájdalom a fizikai tevékenység egy bizonyos fokán jelentkezik és a tevékenység abbamaradásakor megszűnik. Az instabil angina pectoris ezzel szemben független a terheléstől, tehát bármikor jelentkezhet. Ez utóbbi forma az infarktushoz hasonlóan vészhelyzetet jelent, vagyis a beteget sürgősséggel kell kardiológiai centrumba juttatni, mert ez akár a közelgő szívinfarktusra is utalhat. Ha tehát a fájdalom nem múlik, esetleg fokozódik, mindenképpen mentőt kell hívni!

A kivizsgálás anginánál is szükséges

Az angina pectoris és a szívinfarktus közti legfőbb különbség, hogy míg a stabil angina pectoris legfőbb okozója a koszorúér szűkülete, addig az infarktus nem elsősorban a koszorúér meszesedésének következménye, hanem egy elzáródás az érben, ami egy ún. „vulnerábilis” plakk leválása miatt alakul ki. Az anginás roham után azért kell feltétlenül kardiológiai vizsgálaton részt venni, mert az eredményekre építve azt kell elérni, hogy lehetőleg ne legyen több roham, illetve ne váljon súlyosabbá a helyzet. Az alábbi vizsgálatokkal lehet meggyőződni arról, hogy a mellkasi fájdalom oka valóban angina pectoris volt-e, és megfigyelni, hogy milyen állapotban van a koszorúér:


laborvizsgálatok,
szívultrahang,
EKG,
24 órás – 7 napos Holter EKG (elsősorban a tünetet nem okozó angina kimutatására),
sok esetben szükséges a kardio CT és a szívkatéterezés.

Válogatósság, vagy evészavar? Így ismerhetjük fel gyerekeknél!

2024. április 09.

Más típusú kezelést igényel, ha a gyermek nem egyszerűen válogatós, hanem evészavaros. Az étkezési problémákkal kapcsolatban Sarnyai Tündét, a Gyermekgyógyászati Központ dietetikusát kérdeztük.

Gyakori panasz a szülő csoportokban

A játszótéren, online csoportokban vagy a bölcsődei, óvodai folyosókon is gyakran felmerülő téma az étkezés. Alig eszik, válogatós, most éppen három féle kedvence van és csak azokat eszi – ahány gyerek, annyi féle étkezési probléma merülhet fel. Ilyenkor általában a legyünk türelmesek, próbálkozzunk időnként újra más ízekkel, vagy a majd kinövi tanácsokkal vigasztalják egymást az elgyötört szülők abban bízva, hogy az idő majd megoldja a problémát. 

Sarnyai Tünde elmondta, hogy a 1,5-6 éves gyerekek harmadánál előfordulhatnak különböző evészavarok, melyek súlyossága a normál válogatósságtól a súlyos evészavarokig terjedhet. Sajnos a kivárás olykor komoly következményekkel is járhat, ezért nem érdemes halogatni a szakember felkeresését. A probléma azonosításával és célzott terápiával elkerülhetjük ezeket, illetve az otthoni étkezések is kevésbé lesznek feszültek, ami önmagában is sokat jelent a szülőknek.

Árulkodó tünetek

Mindkettő hasonló korcsoportban fordul elő, a különbség, hogy az evészavar már születéstől jelen lehet, a válogatósság átlagosan 1,5 éves kor körül kezdődik. Jellemzően mindkettő már az óvodáskor előtt, vagy kiscsoportban kialakul, az első tünetek tehát már ekkor megjelennek.

Alapvető különbség, amit a szülő észrevehet, hogy a válogatós gyerek, ha éhes, megeheti, amit korábban elutasított. Evészavar esetén azonban az éhség ellenére sem fogadja elfogadni a problémás ételt. A válogatósságra általánosságban is jellemző, hogy bizonyos ételeket átmenetileg elutasít a gyermek, majd újra elfogadja. Evészavar esetén eleve lényegesen szűkebb a lista, amit hajlandó megenni, és ezek mellett hosszú távon is kitart. A válogatós gyerekek közösségbe kerülve rendszerint szívesen fogadják az új ízeket, az evészavar esetében azonban nem jelent befolyásoló tényezőt a közösség.