Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Európai elhízás elleni nap: tartsuk kordában a kilókat!

Érdekességek2023. május 28.

Arról, hogy milyen az ideális és szép test, megoszlanak a vélemények. Szerencsére, hiszen, ahányan vagyunk, annyifélék is. Mindenkinek más a szépségideálja, így valaki a sportos vonalakat, valaki pedig a kerekded idomokat kedveli. Azonban mindkét esetben fontos az egészséges arányok megtartása, így figyelnünk kell, hogy ne essük túlzásba a diétát illetően, illetve vigyáznunk kell a plusz kilókkal is. A túlsúly ugyanis az egészségünkre is káros hatással lehet. A május 20-ai európai elhízás elleni nap erre hívja fel a figyelmet, illetve segítséget is nyújt azzal kapcsolatban, mit tehetünk az elhízás ellen.

„Az elhízás napjainkban népbetegségnek számít és sajnos a gyermekek körében is egyre gyakoribb. Nemcsak esztétikai probléma, de orvosi szempontból kóros állapotnak minősül, amely számos súlyos betegség kialakulásának kockázatát növeli, például magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség. A túlsúly lehet felelős a légzésproblémák, mozgásszervi bajok, valamint ízületi és gerincbántalmak kialakulásáért is. Jellemzően az egészségtelen életmód okozza, ritkábban áll betegség a hátterében. Éppen ezért nagyon sokat tehetünk a megelőzéséért, ha pedig segítségre van szükségünk szakember segítségével megtalálhatjuk a számunkra ideális diétát és mozgásformát” – mondta Dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa.

Mi vezethet túlsúlyhoz?

Az elhízás oka viszonylag egyszerű: ha több kalóriamennyiséget fogyasztunk, mint amennyire a szervezetünknek szüksége van, vagy amennyit az életmódunk és napi mozgásmennyiség mellett el tudunk égetni, akkor a szervezetünk a felesleges tápanyagot zsír formájában elraktározza. A túlsúlyért tehát felelőssé tehető:


Dr. Bartos Tímea

Az sem mindegy, hogy hová hízunk

Alma vagy körte. Most nem a finom, ízletes gyümölcsökről van szó, hanem a lerakódott zsír okozta testalkatról. Ha az alma típusba tartozunk, a zsírréteg jellemzően a felső testre, a hasra, mellre, arcra, nyakra rakódik le. Ez a fajta elhízás főleg a férfiakra jellemző. A nők inkább körte alkatúak lesznek, azaz a test alsó részén, így az alhason, faron és a combokon alakulnak ki a zsírrétegek. A klinikai vizsgálatok szerint az alma típusú elhízás a szív -érrendszeri megbetegedések tekintetében kockázatosabb, de mind a két formának „köszönhető” a cukorbetegség, magas vérnyomás, szív-és érrendszeri betegségek, valamint a mozgásszervi problémák.

Fotó: gettyimages.com

Milyen következménye lehet még a túlsúlynak?

Mi a megoldás a túlsúlyra?

Érdemes egy alapos kivizsgálással kezdeni, hogy kiderülhessen, mi áll a kóros elhízás hátterében. Nagyon fontos felmérni az aktuális egészségi állapotunkat, hogy tudjuk, milyen mozgásba kezdhetünk, hogy mennyire terhelhetjük a szervezetünket a sporttal és melyik számunkra a megfelelő diéta. Ajánlott mind a mozgás, mind pedig a diéta terén segítséget kérnünk szakembertől, hogy valóban olyan megoldást válasszunk, amely nekünk ideális. Általában kezdetben csak sétát, lépcsőzést javasol a szakember, majd fokozatosan lehet növelni a terhelést. Fontos, hogy a diéta és a mozgás együtt hoz majd eredményt, így egyiket sem szabad kihagyni.

„Ha életmódváltásba kezdünk, fontos, hogy kitartóak legyünk. Ha betartjuk a táplálkozásra és a mozgásra vonatkozó javaslatokat, jönni fognak az eredmények. Ha a szakember segítségével beállítjuk a napi szükséges kalóriamennyiséget és összeáll a mozgásterv, a többi csak rajtunk múlik. Érdemes olyan csoportokhoz is csatlakozni, ahol hasonló célokkal küzdenek, így egymás motiválása és támogatása átlendíthet minket a holtponton” – tette hozzá a doktornő.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.