Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Éveken át megmarad a mézben a növényvédőszer

Érdekességek2019. április 15.

Bizonyos neonikotinoidok akár 40 hónapon át is stabilak maradnak a mézben, nem esnek szét – derül ki a svájci Neuenburgi Egyetem kutatásából.

Ezeknek a növényvédőszereknek a hosszan tartó stabilitása veszélyt jelenthet a méhek és az emberek egészségére.

A kutatáshoz a tudósok nagyon precíz méréseket végeztek, ezzel az eddigi legpontosabb eredményeket érték el. Sikerült megmérniük a kiindulási anyagban – ez esetben a mézben – lévő anyag két pikogrammnyi koncentrációját (1 pikogramm 10 a mínusz 12-en gramm). Ezzel a mérési módszer érzékenysége ezerszer precízebb lett, mint az eddigi eljárásoké, és lehetővé teszi a környezetben lévő növényvédőszerek pontos elemzését.

“Az emberi fogyasztáshoz megengedett maximális mennyiség grammonként 50 ezer pikogramm, miközben már a 100 pikogramm per grammonkénti koncentráció is veszélyezteti a méhek és más, az ember számára hasznos rovarok egészségét” – közölte Edward Mitchell, az egyetem munkatársa, az Environmental Pollution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője.

Ez a nagyon kis mennyiség a méhek agyának több milliárdnyi molekulájának felel meg. “Ha ezek az anyagok a nektárral a méhkaptárba kerülnek, az azt jeleni, hogy a királynővel együtt az egész kolónia egész életében idegmérgek hatásainak van kitéve” – mondta el Blaise Mulhauser, a neuenburgi botanikus kert igazgatója.

“Az emberi fogyasztásra szánt méz hónapokon át ugyanolyan koncentrációban tartalmaz növényvédőszereket. Bár jelenleg csak kevés vizsgált minta lépi túl az emberi fogyasztásra vonatkozó határértékeket, még nem tudjuk, milyen hatással vannak ezek az anyagok hosszú távon az egészségre” – fejtette ki Mitchell.


A svájci tudósok kutatása egy 2017-ben, a Science című szaklapban bemutatott tanulmányt egészített ki. Négy további növényvédőszert teszteltek: a dinotefurant, a nitenpyramot, a szulfoxaflort és a flupiradifuront. A 36 vizsgált minta 28 százaléka, tehát egynegyede tartalmazta legalább az egyik növényvédőszert.

A dinotefuran és a nitenpyram nem új szer, csak ritkábban használják, ezért ritkábban is mérik őket. Az átfogó áttekintéshez azonban ezeket is bevonták a vizsgálatba – mondta Gaetan Glauser, a tanulmány vezető szerzője.

Jelenleg viták folynak arról, hogy a szulfoxaflor és a flupiradifuron a neonikotinoidok közé sorolandók-e. “Az első tudományos kutatások kimutatták, hogy ezek a molekulák ugyanolyan hatásúak, mint más neonikotinoidok, és hozzájuk hasonló hatást gyakorolnak a rovarok idegrendszerére” – fejtette ki Glauser, aki szerint ahelyett, hogy 20 évet várnánk a hatások tesztelésével, ésszerűbbnek tűnik a megelőzés elvével élve az új molekulákat is a neonikotinoidok közé sorolni.

A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtószerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédőszert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.

Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ez alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédőszerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében. Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket.

A neonikotinoidok egyebek között az immunműködés romlását, valamint fejlődési visszamaradást is okozhatnak gerinceseknél.(MTI/APA/sda)


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szakrendelésre több mint három hetet kell várni

2019. június 09.

Ma átlagosan több mint három hetet kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre; a leghosszabb a várakozási idő a kardiológiai szakrendeléseknél van, míg a legrövidebb a fül-orr-gégészeti ellátásoknál és a gyermekgyógyászati szakrendeléseknél – derült ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség legújabb, a szakrendelési várakozási időről készített felméréséből.

A tavaly novemberben készített, 28 intézmény adatait tükröző felmérés szerint a járóbeteg szakellátásban az átlagos várakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

A felmérés szerint az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében készített felmérésben.

A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel, bár itt a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia (37 nap várakozás) és harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatunk be endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.

A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.

A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben – áll a felmérésben. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről beszélünk, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.

A klimax különböző állomásai

2019. június 09.

A menopauzára a nők általában egy igazi mumusként gondolnak, egyrészt mert így búcsút intenek fiatalságuknak, másrészt mert legtöbbször igen kellemetlen tünetekkel jár. Érdemes azonban tudni, hogy a klimax akár 15 évig is tarthat, valamint különböző állomásai vannak, és minden megálló mást és mást tartogat. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza a menopauza folyamatát ismerteti.

1.megálló: premenopauza

A nők klimax alatt leginkább azt értik, amikor már nem jelentkezik menstruációs vérzés. Pedig a menopauza akár 10-15 éves időszakot is felölelhet. Először csökken a progeszteron szintje, mellyel megkezdődik a klimax hosszadalmas folyamata. Vannak, akik ebből semmit sem érzékelnek, ám tünetei közé tartozhat a menstruációs zavarok, mellérzékenység, hüvelyszárazság, libidócsökkenés, alvászavarok és hangulatingadozások. Fontos tudni, hogy ekkor még lehetséges a teherbeesés, hiszen hormonpótló készítményekkel feltölthető a hiányos progeszteronszint. A hőhullámok, éjszakai izzadás is megjelenhet, bár ez inkább a későbbiekre jellemző. Általában a 40-es korosztályt érinti, ám ha korai klimax-szal állunk szemben, akkor már a 30-as években jelentkezhet.

2.megálló: perimenopauza

A perimenopauza a premenopauza utáni állomás. Ekkor a petefészkek egyre kevesebb ösztrogént termelnek. Gyakoribbá válnak az anovulációs ciklusok, vagyis nem mindig megy végbe peteérés, így egy-egy menstruáció el is maradhat, hossza rövidebbé, erőssége gyengébbé válik. Ennek oka, hogy csökken az LH/FSH-val szembeni érzékenység. Ekkor a legtipikusabb panaszok a hőhullámok, éjszakai izzadás, hangulatingadozás, súlygyarapodás, libidó csökkenése. Legtöbbször ekkor gondolnak a nők arra, hogy tüneteitek a változókor szele provokálja.

Amennyiben az utolsó menstruáció után eltelt már 1 év, onnantól beszélünk klimax-ról.

3. megálló: posztmenopauza

A posztmenopauza, ahogy a neve is mutatja, a változókor utáni időszakot jelöli (pontosabban az utolsó vérzés után 2 évvel kezdődő időszakot). Ekkor már nincs vérzés, nincs peteérés. Az ösztrogén és a progeszteron termelődése egészen minimális, és megjelennek a klimax (is) okozta betegségek, szövődmények mint pl. Az érelmeszesedés, csontritkulás, magas koleszterinszint.

Tegyük meg a 6 legfontosabb lépést önmagunkért!

2019. június 08.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy napjainkban egyre több betegség hátterében fedezik fel a helytelen életmód jelentőségét. Dr. Vernes Réka, az Életmód Orvosi Központ orvosa a legfontosabb lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket az egészségünkért tehetünk.

Sok betegségünk alapja a helytelen életmód

Az Európai Bizottság által 2017-ben kiadott egészségügyi országprofil adataiból kiderül, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam – bár emelkedik, de – közel 5 évvel elmarad az európai átlagtól. 2014-ben a felnőttek több, mint negyede dohányzott, egyötödük pedig túlsúlyos volt. Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek jelentik továbbra is a fő halálozási okot a nők és a férfiak körében egyaránt. 2014-ben ezek a betegségek okozták a nők közt az összes haláleset 55%-át, férfiaknál a 45%-át.

Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálozások (standardizált) arányszáma 2014-ben több mint kétszerese volt az uniós átlagnak, ami leginkább a dohányzás és az elhízás magasabb előfordulási gyakoriságának, valamint az ezen állapotok miatti kórházi kezeléseket követő magasabb halálozási arányszámoknak volt tulajdonítható. A másik vezető halálok a rák, 2014-ben közel 15 ezer nő és 18 ezer férfi halt meg daganatos betegségben.

– Köztudott, hogy a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, a fokozott stressz, a légszennyezés és egyéb életmód tényezők kiemelkedő szerepet játszanak számos betegség kifejlődésében és az állapot romlásában. Kutatások alapján ilyen betegségek a diabétesz, bizonyos daganatfajták, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, az elhízás, a szívinfarktus, az agyvérzés, a csontritkulás, az allergia és az asztma. Vagyis döntő jelentőségű, hogy felismerjük: magunk is rengeteget tehetünk az egészségünkért – hangsúlyozza Vernes doktornő.