Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Évekig élnek együtt az idősek az ágyi poloskával

Érdekességek2023. április 11.

A nyugdíjasok az ágyi poloska legnagyobb áldozatai 

Az idősek szenvednek a legtöbbet az ágyi poloska okozta kellemetlenségektől a rovarírtók tapasztalatai szerint. A fővárosi panelházakban történő poloskaírtások közel ötven százaléka a nyugdíjasoknál történik. Ennek oka, hogy az idősek nehezebben veszik észre, így nagyon elfertőződhetnek, ráadásul a házilagos irtás nagyon megterhelő a számukra. A szakértők szerint jobban oda kell figyelniük mind a hozzátartozóknak, mind a társasházaknak, mert az érintettek akár több hónapon, vagy akár éven át is együtt élhetnek az ágyi poloskákkal. 

Évekig élhetnek együtt az idősek az ágyi poloskákkal, a legsúlyosabb fertőzöttség az elöregedett lakótelepekre jellemző. A probléma egyik fő forrása, hogy a legtöbb nyugdíjas egyedül, segítség nélkül él, így az irtással kapcsolatos óv- és utóintézkedések komoly megterhelést jelentenek a számukra. Egy poloska irtás közel 30.000 – 40.000 Ft-os költsége ráadásul váratlan kiadást is jelent a nyugdíjasok számára, amit sokan nem tudnak azonnal fedezni. Ha poloskairtásra spórolni kell, az további időhúzással, hosszú távon még több munkával és pénzzel jár. Ráadásul átterjed a környező lakásokra, és elkezdődik egy ping-pong effektus, amikor a poloskák az egyéni irtások során egyik lakásból a másikba menekülnek.

Az panellakásokban történő írtások megközelítőleg ötven százalékát nyugdíjasoknál végezzük. Mivel kevésbé érzékenyek a csípésekre, van, hogy csak akkor veszik észre, ha a poloska nagyon elfertőződött. Sajnos előfordul, hogy 6-12 hónapig is együtt élnek a rovarokkal, mire irtásra kerül a sor. Fontos azonban, hogy a legtöbb esetben nem ők a fertőzés elsődleges forrásai, gyakran a környező lakásokból vándorol át hozzájuk az ágyipoloska, a problémát viszont nem tudják csírájában elfojtani. ” –mondta el Szigeti Zsolt, az Abatox szakértője.


Nyugdíjas családtagjaink védelme érdekében a szakértő azt javasolja, hogy legalább fél évente nézzük át az idős rokonunk ágyát és környékét, hogy fény derüljön egy fertőzöttségre. Ha tehetjük, időről időre aludjunk náluk egy-egy éjszakát. Ha pedig még többet szeretnénk tenni, akkor csökkenthetjük a hálószobában lévő zsúfoltságot is. A családtagokon kívül sokat segíthet, ha a lakóközösségek is figyelnek az egyedül élő idősekre. 

Korában közel ötezer adat alapján készült a fővárosról ágyi poloska fertőzöttségi térkép, amelyen jól látható, hogy az elöregedő lakótelepeken kiemelt a fertőzöttség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.