Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez az inkontinencia 6 típusa

Érdekességek2023. május 01.

Fotó: 123rf.com

Az inkontinencia, vagyis az akaratlan vizeletszivárgás sok embert érintő, rendkívül kellemetlen probléma, amelynek típusairól dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa beszélt.

Nőknél gyakoribb az inkontinencia

Az akaratlan vizeletszivárgás olyan gyakori probléma, hogy az Amerikai Urológiai Társaság szerint a 30-60 év közti nők közel 30 %-a, a férfiaknak 1,5-5 %-a tapasztalja. Az inkontinencia okai szerteágazók, de az biztos, hogy az elhízás és a dohányzás önálló rizikófaktornak számítanak. Ahhoz, hogy kezelhető legyen a kínos panasz, elsősorban arra van szükség, hogy megszülessen a pontos diagnózis, vagyis hogy a szakorvos kiderítse, milyen típusú inkontinenciáról van szó. 

Íme, a 6 típus:

Stressz inkontinencia
Ez a leggyakoribb típus, különösen a már szült nők és a menopauzát átélő nők közt. A stressz kifejezés ebben az esetben jóval inkább utal fizikális nyomásra, mint mentális stresszre, egész pontosan arra a helyzetre, amikor a húgyhólyag és az vizeletkontrollért felelős izmok valamiért nagyobb nyomás alá helyeződnek. Ilyenkor az érintettnek akaratlanul szivárogni kezd a vizelete. Ez az extra nyomás lehet például köhögés, tüsszentés, nevetés, nehéz tárgy emelése vagy valamiféle mozgás.   

Késztetéses inkontinencia
A hiperaktív hólyag szindrómának is nevezett típus fő jellemzője, hogy a vizelés inger igen sürgetően jelentkezik, a húgyhólyag izmainak hirtelen fellépő görcse vagy a hólyag nyálkahártyájának fokozott ingerlékenysége miatt. Ez azt inger pedig olyan gyors és erős, hogy a páciens sokszor nem tudja elodázni az ürítést. Gyakori kiváltó okok közé tartozik többek közt a hirtelen pozícióváltás, a folyó víz hangja, a szex, a prosztata megnagyobbodás, a méheltávolítás és bizonyos idegrendszeri betegségek.  

Túlfolyásos inkontinencia
Amikor a húgyhólyag nem képes az összes termelődő vizeletet megtartani vagy a nem tud tökéletesen kiürülni, egy kis mennyiségű vizelet elszivároghat. Ez a típus inkontinencia gyakoribb prosztata problémák, különösen prosztata megnagyobbodás, a hólyag sérülése és cukorbetegség esetén. A páciensek nem csak a szivárgással, de gyakoribb vizelési ingerrel is küzdenek. 


FotóL: 123rf.com

Kevert inkontinencia
Az sem ritka jelenség, hogy a különböző típusú inkontinenciák keverednek, a nőknél különösen gyakori a stressz és a késztetéses inkontinencia egyidejű jelenléte.

Funkcionális inkontinencia
Ebben az esetben a páciens valamilyen okból nem képes eljutni a vécéig a vizeléshez. Ez az ok lehet fizikai jellegű, mint a mozgásképtelenség vagy – korlátozottság, illetve olyan mentális jellegű is, mint a demencia, a depresszió, a zavarodottság. Jellegéből adódóan ez a típus többnyire az idősebbeket érinti. 

Teljes inkontinencia
Ez a típus azt is jelentheti, hogy a vizelet folyamatosan szivárog, és azt is, hogy időnként kontrollálhatatlan nagyobb mennyiségű vizelés történik. Az okok közt jelen lehet például genetikai rendellenesség, gerincvelői- vagy a vizeletkiválasztó rendszert érintő sérülés is.

A diagnózis a kezelést is meghatározza

Amint megállapítjuk, pontosan milyen típusú inkontinenciáról van szó, mi okozza a panaszokat, eldönthetjük, mi lehet a leghatásosabb kezelés, vagy milyen eljárások kombinációja vezethet eredményre – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Szerencsére számos módszer áll rendelkezésre, a gyógyszeres kezeléstől, a Kegel-gyakorlatokig, a hólyag „tréningezésétől”, az izomlazító hatású Botox-injektálásig, vagy súlyosabb esetben a katéterezésig, a különböző célú műtétekig. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.