Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez okozhatja a fülzúgást

Érdekességek2023. június 20.

A fülzúgás megközelítőleg fél millió ember életét keseríti meg hazánkban. A betegség hosszútávon az életminőséget nagymértékben befolyásolja: alvásproblémákhoz, depresszióhoz és tartós fáradtsághoz is vezethet.

Fotó: gettyimages.comA latinul tinnitus – jelentése: csengés – néven ismert betegségben szenvedők csengéshez, zúgáshoz, zümmögéshez, vagy suhogáshoz hasonló hangot hallanak, amely nem külső hangforrásból származik. Habár az életkorral kétség kívül nő a tünetek előfordulásának gyakorisága, a panaszok eredete más, a háttérben meghúzódó problémákra is visszavezethető.

Nem csak a korral jár

Az idősebb korban jelentkező halláscsökkenés mellett okozhatja zajártalom, a hallójáratban összegyűlt és lerakódott fülzsír, nyakcsigolya problémák, vagy a normálistól eltérő csontkinövés a fülben – sorolja a fülzúgás lehetséges okait dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. Kevésbé gyakori kiváltó oka lehet a középfület érintő Meniere-betegség, fej-, vagy nyaksérülések, nyaki érszűkület, magas vérnyomás és egy jóindulatú elváltozás, a hallóideg-daganat.

Bizonyos gyógyszerek is előidézhetik: antibiotikumok, a rákgyógyításban használt készítmények, vagy vizelethajtók szedése mellett is kialakulhat fülzúgás, emellett gyakran jelentkezik possztraumatikus stressz-szindrómás betegeknél is. Bármilyen okból kialakuló belsőfül vérellátási zavar hatására is létrejöhet, gyakran halláscsökkenés mellett.

A fülzúgás kivizsgálása

Panaszok esetén fontos a beteg részletes kikérdezése, a kórelőzmények megismerése, ez segít meghatározni a további vizsgálatok irányát.  Lényeges, hogy a beteg pontosan leírja a panaszokat: a fülzúgáskor észlelt hang folyamatos, szakaszos, vagy pulzáló jellegű, milyen a hangmagassága? Van-e egyéb betegsége: halláscsökkenés, szédülés, magas vérnyomás? A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos ellenőrzi, hogy nincs-e kialakult fülzsírdugó, vagy egyéb idegen test, ami a hallójáratba kerülve közrejátszhat a panaszok megjelenésében. A pontosabb diagnózist különböző típusú hallásvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok – CT, MRI – is segíthetik.


A rózsazaj segíthet

A terápiát mindig a kiváltó ok határozza meg, az alapbetegség kezelésével a fülzúgás is megszüntethető. Amennyiben a vizsgálatok nem utalnak egyéb, a fülzúgást előidéző eltérésre, tüneti kezelésre van szükség. A fülzúgás elleni terápiában alapelvnek tekinthető, hogy a csendet kerülni kell, ebben a zajgenerátorok segítenek – magyarázza a Fül-orr-gége Központ orvosa. Ezek a pici, fülbe helyezhető készülékek halk, sistergő, az agy számára kellemes – rózsazaj néven is ismert – hangot bocsátanak ki, így segítenek az agynak a kellemetlen fülzúgást elfelejteni. Bizonyos antidepresszánsok hatékonyan alkalmazhatók, valamint különböző pszichoterápiás módszerek is segítenek a tünetek mérséklésében.

Fotó: 123rf.com

Megelőzhető?

Természetesen minden kiváltó tényezőt kizárni nem tudunk, de életvitelünkkel csökkenthetjük a fülzúgás megjelenésének a kockázatát. A fültisztító pálcika használata nem javasolt, így elkerülhetjük, hogy a rosszul végzett mozdulatokkal a dobhártya felé toljuk a fülzsírt, ami aztán a fül belsejében összegyűlve fülzúgást is okozhat. A zajvédő füldugó hasznos segítség a megelőzésben azok számára, akik például munkájukból eredően, rendszeresen zajos környezetben tartózkodnak. A normális keringés és a vérerek egészségének megőrzése a fülzúgás megelőzésében is segíthet, ehhez javasolt a rendszeres sportolás.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.