Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ez vár ránk, ha nem mozgunk eleget!

Érdekességek2021. július 31.

Fotó: pixabay.com

A rendszeres sportolásnak számtalan pozitív hatása ismert: önbizalmat ad, levezeti a felesleges energiákat, fejleszti az erőnlétet, állóképességet, és az egészség megőrzésében is segít. Ám azt csak kevesen tudják, milyen súlyos, sőt, akár végzetes következményei lehetnek a mozgásszegény életmódnak, de az örök igazság erre is érvényes – elkezdeni sohasem késő!

Szakértők szoros összefüggést véltek felfedezni a passzivitás és a rossz egészségügyi állapot között. Az elhízás ma már önálló betegségnek számít, mely hazánk lakosainak több mint felét érinti, és ha nem hormonzavarhoz, vagy genetikai okokhoz köthető, hátterében a fizikai tétlenség áll.

Ezzel jár a passzív életmód

Ha nem mozogunk rendszeresen, az a súlygyarapodáson kívül olyan komoly problémákhoz vezethet, mint szív- és érrendszeri betegségek, anyagcserezavarok, gyomor- és bélbetegségek, mozgásszervi és gerincbántalmak, csontritkulás, reuma, légzőszervi panaszok, tüdőembólia, vérrögök képződése, vagy akár a váratlanul lecsapó stroke. De a cukorbetegség az a leggyakoribb következményeknek, hiszen minél kevesebbet mozog valaki, annál kevesebb vércukrot használ fel a szervezete, ráadásul a vér zsírtartalma is megugrik, ami a korai érelmeszesedés egyik melegágya. Sokan azzal a ténnyel sincsenek tisztában, hogy a mozgás hiánya nem csupán testi, de lelki bajok okozója is lehet, amelyek egészen a mély depresszióig fajulhatnak.

A sok ülés a fiataloknak sem tesz jót

Azok vannak a leginkább veszélyben, akik a rendszeres sport mellőzése mellett folyamatos ülőmunkát végeznek. Az ízületek roncsolódása, lábfájás, visszér, keringési megbetegedések, aranyér és vastagbélrák mind-mind fenyegetik korunk dolgozó embereit, és a monitor vagy a tv előtt görnyedő fiatal és idősebb generációkat egyaránt. A sok ülés következtében a térdinak is megrövidülnek, amin már csak orvosi beavatkozás segíthet.


Tényleg olyan sok lenne az a heti 1,5 óra mozgás?

Ha a fenmtiekben saját életmódjára ismert, változtasson! „Már azzal sokat tehet az egészségedért, ha heti 3-szor fél órát tölt intenzív mozgással”- árulta el Csuka Joli, a Power Plate szakmai vezetője, majd azt is hozzátette, hogy ha ülőmunkát végzünk és napi 8-12 órákat ülünk egy helyben, akkor minden órában érdemes legalább 10 perces pihenőt tartanunk. „Álljon fel, mozgassa meg magát!

Fotó: gettyimages.com

Nem kell egyből félmaratont futni az ebédszünetben, már azzal is sokat segíthetünk magunkon, ha csak járunk egyet telefonálás közben az előtérben, vagy ha néhány egyszerű gyakorlatsorral életet lehelünk elgémberedett végtagjaidba. Ha otthon is sokat ülünk, heti 3-szor polcoljuk fel a lábainkat fél órára, hogy fokozzuk a vérkeringést, és elkerüljük a nők körében nem épp nagy népszerűségnek örvendő narancsbőr kialakulását.”


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Szénanátha: van tartós megoldás, vagy marad az orrcsepp?

2026. szeptember 07.

Már érezhető a parlagfű allergia kezdete, sokan tapasztalják az egyelőre még enyhébb tüneteket. Ugyanakkor más pollenek tavasztól késő őszig okozhatnak tüsszögést, orrdugulást, viszketést, szemtüneteket. De vajon nincs más megoldás, csak a patikából nagy tételben beszerzett, nem olcsó vény nélküli szerek? Tartósan nem lehet megszabadulni a pollenszezon kínzó tüneteitől? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész az egyetlen oki kezelésre, az allergén specifikus immunterápiára hívta fel a figyelmet.



Mit jelent az, hogy tüneti kezelés?

A légúti allergiás tünetek ellen alkalmazott hagyományos allergia kezelés része többek közt az antihisztamin tabletta szedése, szemcseppek, orrspray használata. Ezek a készítmények az allergiás tüneteket szüntetik meg, a hisztamint blokkolják, a gyulladást csökkentik helyileg, mint például a szteroid orrspray az orrnyálkahártyán. Ezeket a szereket akkor kell elkezdeni, amikor a tüneteket okozó pollen megjelenik a levegőben és addig hatnak, amíg szedjük vagy használjuk őket. 
– A tüneti szerek nagyon fontosak az adott pollenszezonban, ugyanis sokat segíthetnek a mindennapi életben, a nappali hatékonyságban, az éjjeli pihenésben – mondja Viszoki doktornő. – Ezek közt sem mindegy azonban, hogy mit választunk, hiszen például a vény nélkül kapható orrspray-k különböző hatóanyagokat tartalmaznak, és nem mindegyik alkalmas pollenallergia kezelésére. A megfelelő készítmény kiválasztása nagyban befolyásolhatja, mennyire sikerül enyhíteni a tüneteket. Ezért is érdemes a döntésben a szakorvosra hallgatni.

13 tanács elsős gyerekek szüleinek

2026. szeptember 07.

A iskolakezdés még az iskolaérett gyermekeknek is nagy váltás. Mit tehet a szülő azért, hogy gyermek sikerrel vegye az akadályokat?

Nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába

Bevezetőben hadd magyarázzam meg, miért nem az „elsős szülőknek” címeztem ezt a cikket, noha a köznyelv ezzel a formulával szokta jelezni, hogy a szülő is szinte kisiskolás lesz, mikor csemetéje belép az első osztályba. Merthogy most már az ő élete is a házi feladatról, piros és fekete pontokról, szótagolásról és összeolvasásról, késő estébe nyúló gyakorlásról szól. Szerintem ez akkor sem nem jó irány, ha a magyar iskolák zöme erre próbálja rákényszeríteni a szülőket. Ezért választottam ezt a körülményesebb megfogalmazást: ezzel is azt akarom hangsúlyozni, hogy nem a szülő, hanem a gyerek jár iskolába. És most nézzük a tanácsokat, amelyek sok-sok gyerek és szülő tanulással kapcsolatos sikereit és nehézségeit látva fogalmazódtak meg bennem.
 

Népbetegségünk: a reuma

2026. szeptember 06.

Nemrég felkeresett Kovácsné, aki néhány éve reumában szenvedett - elsősorban a vállizmokban és a jobb könyökben léptek fel fájdalmak. Nyáron kevesebb baj volt velük, de már az első hidegebb napokban megkezdődött nyomorúsága, metsző fájdalmakról panaszkodott. Ehhez a betegséghez saját bevallása szerint nemcsak a jéghideg víz és az izomzat túlterhelése járult, amit munkája során kellett elviselnie, hanem a helytelen táplálkozás is.

A reuma az első számú népbetegségek közé tartozik, és emiatt a dolgozóknak évente több
mint 10%-a esik ki a munkából. E gonosz kórnak kedvenc letelepedési helyei:


    görcsös, azaz rossz vérellátású izomzat, kötőszövetek, inak és szalagok;
    régi sérülések, amelyek - bár fájdalommentesek - mégsem gyógyultak meg teljesen.


Kovácsné elmondta, hogy 10 évvel ezelőtt valóban elesett és megsértette jobb könyökét. A vállsérülésre nem emlékezett. A reflexológiai állapotfelmérés során a lábfejen megtaláltuk a vállban békétlenkedő reuma okát. A keskeny, hegyesorrú cipők viselése folytán a váll reflexzónájában keletkezett blokk, így mivel a zóna vérellátása romlott, ennek folytán a váll is kevesebb vért kapott.