Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezek miatt húzódhat el a köhögés

Érdekességek2023. december 15.

A makacs köhögés sokakat érintő panasz az őszi-téli időszakban. Gyakori velejárója a légúti betegségeknek, de akár súlyos egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmet. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, a Tüdőközpont főorvosa a leggyakoribb kiváltó okokat foglalta össze.

Fotó: 123rf.comBetegség után irritált légutak

Légúti fertőzés után akár hetekig is megmaradhat a köhögés, anélkül, hogy egyéb panaszaink jelentkeznének. A vírusok miatt ugyanis a légutak duzzadttá, túlérzékennyé válhatnak, emiatt fordulhat elő, hogy a néhány nap alatt lezajló fertőzés miatt még hosszú időn át köhögés keseríti a mindennapokat. Ilyenkor nincs más tennivalónk, mint kivárni a tünetek elmúlását. Ha azonban a köhögés egyre erősödik vagy más tünetünk is jelentkezik, mindenképp forduljunk orvoshoz, mert ezek a jelek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, ilyenkor antibiotikum kezelésre is szükség lehet.

Lappangó egészségügyi panaszok

A köhögést nem szabad félvállról venni, ha fertőzéses tünet nélkül, hosszabb ideje jelentkezik. Ez ugyanis allergiára, asztmára is utalhat, de hátsó garatfali váladékcsorgást okozó krónikus arcüreggyulladás, vagy reflux betegséggel társuló gyomorsav-túltengés és alvási apnoe tünete is lehet. Ilyen esetekben a köhögés csak az alapbetegség kezelésével fog elmúlni, ezért az alábbi panaszok esetén mindenképp javasolt orvoshoz fordulni: ha a köhögés fekvő helyzetben fokozódik, mellette gyomorégés, gyakori böfögés, hangos horkolás és nappali fáradtság is jelentkezik.

Kevés folyadékot fogyaszt
Egészséges embereknél is fontos, hogy napi 2 liter körüli folyadékot fogyasszanak, betegségek esetén ez a mennyiség megnő.
Légúti betegségek esetén a gyorsabb felépülést segíti, ha meleg teákat, leveseket vagy gyümölcsleveket, ásványvizet fogyasztunk, kinek mi esik jól. Az alkoholos italok és a koffein dehidratáló tulajdonságúak, ezért ezeket ilyenkor ne fogyasszuk. Az orrnyálkahártya helyi hidratálásáról sós vizes orrspray rendszeres használatával, vagy a levegő párásításával gondoskodhatunk.

Túl száraz, vagy túl nedves belső levegő

Ha a lakás levegője túl száraz fűtési szezonban, könnyen irritálhatja a betegség miatt gyulladt légutakat, ami köhögésre ingerel. A túl nedves, magas páratartalmú levegő pedig kedvez az olyan beltéri allergének megjelenésének, mint a háziporatka és a penészgomba, melyek allergiás, asztmás tüneteket is kiválthatnak. Ennek egyik jele az elhúzódó köhögés is lehet.


Bakteriális fertőzés

Az enyhének tűnő náthás, meghűléses tünetek jelezhetik valamilyen súlyosabb fertőzés kezdetét is, mivel kedvező feltételeket biztosítanak olyan baktériumok számára, melyek a szervezetbe jutva tüdőgyulladást, orrmelléküreg-gyulladást, hörghurutot is okozhatnak. Ha a köhögés mellett magas láz, rossz közérzet, fájdalmak, gyengeség, esetleg légzési nehézség is jelentkezik, akkor tüdőgyulladás sem zárható ki, emiatt célzott vizsgálat és kezelés szükséges.

Vérnyomás gyógyszer

Az ACE-gátlók, a vérnyomáscsökkentők egyik csoportjába tartozó készítmények krónikus, száraz köhögést is okozhatnak. Ez a mellékhatás nagyjából ötből egy esetben fordul elő. Ilyen esetben a kezelőorvosnak jelezni kell a panaszokat. Ilyen esetben a gyógyszer cseréje jelenthet megoldást, erről a kezelőorvos dönt. 

Fotó: 123rf.com

Légúti allergia

Az allergiás náthában és/vagy asztmában szenvedő betegeknél  egy légúti fertőzés szezonon kivül is elhúzódóbb tüneteket válthat ki, illetve az asztma  súlyosbodását okozhatja. Az is előfordulhat, hogy az első asztmás roham jelentkezik a fertőzés kapcsán. 

Krónikus betegség
Elhúzódó, ismeretlen eredetű köhögés lehet az első tünete súlyosabb krónikus légúti betegségeknek is mint pl. a COPD, vagy tüdődaganat.  Ezért fokozódó köhögés, terhelési nehézlégzés, vagy véres köpet észlelése esetén orvoshoz kell fordulni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.