Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezekre figyelj ősszel, ha kisbabád van

Érdekességek2017. november 09.

Az évszakváltást sokszor a felnőttek is megszenvedik, de a babák még érzékenyebben reagálhatnak az időjárás változására vagy éppen a levegő minőségének romlására. Mit tehetünk szülőként, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot? Dr. Makleit László belgyógyász segít néhány hasznos tippel.

Figyelj a levegő minőségére!

Nem zárkózhatunk be a négy fal közé, sőt levegőzni az őszi időszakban is kell. Csak kicsit nagyobb körültekintést igényel, ugyanis a hideg mellett számolni kell a levegő szennyezettségével is. A fűtési szezon indulásával a füst és a szmog a kicsiknél könnyen légúti irritációt okozhat. Ráadásul a fűtés miatt a lakásban szárazabb a levegő, ez pedig szárítja a bőrt és a légúti nyálkahártyát, ezért a megfelelő páratartalom biztosítása, és a párásító folyamatos tisztán tartása is nagyon fontos.

Készülj fel a szabadtéri játékra!

„Az igazán hűvös, szeles idő beköszöntével a hidegnek, szélnek kitett bőrfelületen, az arcon, kezeken kialakulhat pirosodás, sebesedés. Ezért, ha hűvösebb napokon szabadtéri játékra készülünk, adjunk a kicsire sapkát, kesztyűt. Mivel a babák bőrének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké és a hámréteg felső része még nem vastagodott meg, a szél hatására bőrük könnyebben kiszárad. A kicserepesedett száj védelmére beszerezhetünk baba ajakápolót, azonban ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, mindenképpen mutassuk meg a gyermeket orvosnak” – javasolja Makleit László belgyógyász.


Előzd meg a pelenkadermatitiszt!

„Azt gondolhatjuk, hogy a pelenka alatti bőrirritáció csak nyáron okozhat gondot a meleg miatt. Sajnos ősszel is előfordul, mégpedig azért, mert a melegebb napokon is hajlamosak vagyunk a babát túlöltöztetni, és ilyenkor a bőr könnyen kipállik” – figyelmeztet a szakértő. Az öltöztetés, pelenkázás előtt mindig hagyni kell, hogy a bőr és a hajlatok is teljesen megszáradjanak, és ilyenkor ajánlott törlőkendőt és popsikrémet használni. A babák számára kifejlesztett nedves törlőkendő használatával megelőzhető a pelenkadermatitisz kialakulása. A legjobb törlőkendő E-vitamint és panthenolt is tartalmaz, így nyugtatja, táplálja a bőrt és véd a fertőzésektől. Érdemes parabén- és alkoholmentes popsitörlőt beszerezni, mely kíméletesen ápolja az érzékeny területeket is.

Ne feledkezz el a megfelelő vitaminpótlásról!

„Ősszel a kevesebb napsütés miatt a D-vitamin pótlására is fokozottan ügyelni kell. Csecsemőkorban naponta kb. 10-15 mikrogramm szükséges, 1 éves korig ezt folyamatosan adagolnunk kell a babának, később, 3 éves korig pedig ősztől tavasz végéig. A vitaminadagolást mindig bízzuk a gyermekorvosra, mert nem mindegy, hogy anyatejesen vagy tápszeresen táplált babáról van szó” – tette hozzá a belgyógyász.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.