Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezekre figyelj ősszel, ha kisbabád van

Érdekességek2017. november 09.

Az évszakváltást sokszor a felnőttek is megszenvedik, de a babák még érzékenyebben reagálhatnak az időjárás változására vagy éppen a levegő minőségének romlására. Mit tehetünk szülőként, hogy megkönnyítsük ezt az időszakot? Dr. Makleit László belgyógyász segít néhány hasznos tippel.

Figyelj a levegő minőségére!

Nem zárkózhatunk be a négy fal közé, sőt levegőzni az őszi időszakban is kell. Csak kicsit nagyobb körültekintést igényel, ugyanis a hideg mellett számolni kell a levegő szennyezettségével is. A fűtési szezon indulásával a füst és a szmog a kicsiknél könnyen légúti irritációt okozhat. Ráadásul a fűtés miatt a lakásban szárazabb a levegő, ez pedig szárítja a bőrt és a légúti nyálkahártyát, ezért a megfelelő páratartalom biztosítása, és a párásító folyamatos tisztán tartása is nagyon fontos.

Készülj fel a szabadtéri játékra!

„Az igazán hűvös, szeles idő beköszöntével a hidegnek, szélnek kitett bőrfelületen, az arcon, kezeken kialakulhat pirosodás, sebesedés. Ezért, ha hűvösebb napokon szabadtéri játékra készülünk, adjunk a kicsire sapkát, kesztyűt. Mivel a babák bőrének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké és a hámréteg felső része még nem vastagodott meg, a szél hatására bőrük könnyebben kiszárad. A kicserepesedett száj védelmére beszerezhetünk baba ajakápolót, azonban ha a tünetek néhány napon belül nem múlnak el, mindenképpen mutassuk meg a gyermeket orvosnak” – javasolja Makleit László belgyógyász.


Előzd meg a pelenkadermatitiszt!

„Azt gondolhatjuk, hogy a pelenka alatti bőrirritáció csak nyáron okozhat gondot a meleg miatt. Sajnos ősszel is előfordul, mégpedig azért, mert a melegebb napokon is hajlamosak vagyunk a babát túlöltöztetni, és ilyenkor a bőr könnyen kipállik” – figyelmeztet a szakértő. Az öltöztetés, pelenkázás előtt mindig hagyni kell, hogy a bőr és a hajlatok is teljesen megszáradjanak, és ilyenkor ajánlott törlőkendőt és popsikrémet használni. A babák számára kifejlesztett nedves törlőkendő használatával megelőzhető a pelenkadermatitisz kialakulása. A legjobb törlőkendő E-vitamint és panthenolt is tartalmaz, így nyugtatja, táplálja a bőrt és véd a fertőzésektől. Érdemes parabén- és alkoholmentes popsitörlőt beszerezni, mely kíméletesen ápolja az érzékeny területeket is.

Ne feledkezz el a megfelelő vitaminpótlásról!

„Ősszel a kevesebb napsütés miatt a D-vitamin pótlására is fokozottan ügyelni kell. Csecsemőkorban naponta kb. 10-15 mikrogramm szükséges, 1 éves korig ezt folyamatosan adagolnunk kell a babának, később, 3 éves korig pedig ősztől tavasz végéig. A vitaminadagolást mindig bízzuk a gyermekorvosra, mert nem mindegy, hogy anyatejesen vagy tápszeresen táplált babáról van szó” – tette hozzá a belgyógyász.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.