Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezekre figyeljünk oda, ha nyáron is jól szeretnénk aludni

Érdekességek2020. július 29.

Az, hogy mennyire pihentető az éjszakánk, életünk számos területére kihat: ha jól alszunk, kevésbé vagyunk ingerlékenyek, jobban teljesítünk a munkában, jobb a memóriánk és összességében sokkal jobb a közérzetünk. A nyári meleg megérkezésével most még inkább nehezített a terep, így különösen aktuális a kérdés: mire érdemes odafigyelnünk, ha minőségi alvásra vágyunk? A válasz röviden csend, sötét, hűvös és jó levegő.

1.         Zárjuk ki a zajokat a hálóból
Bár sokan szeretnek a tévé előtt elaludni, a minőségi alváshoz valójában teljes csendre lenne szükség, hiszen agyunk akkor is dolgozik és reagál az ingerekre, amikor mi éppen nem vagyunk tudatunknál. A szakemberek szerint 60 dB-nél magasabb hangok már jelentősen nehezíthetik az elalvást. Az ágytól minél messzebb helyezzük el azokat a tárgyakat, amik hangot adhatnak ki vagy rezeghetnek (ide tartozik akár az elektronikai eszközök beépített trafója is, ami a készülék készenléti állapotában akár hallhatóan is zúghat), ha pedig nem áll módunkban kizárni a zajokat, használjunk füldugót.

2.         Fények a lakásban
Mivel a fény hatására agyunk melatonint (az ébredésért felelős hormon) kezd termelni, érdemes a hajnali fény minden lehetséges, a hálószobánkba vezető útját elzárni. A fény csukott szemen keresztül is bejut az agyba, ezért – hasonlóan a tévéhez – a folyosón égve hagyott lámpa biztosan nem segíti a valóban pihentető alvást.

3.         Cirkadián ritmus
A cirkadián ritmus a szervezet egy nagyjából 24 órás napi ritmusa, amely normál esetben igazodik a nappalokhoz és éjszakákhoz, azaz a fény megjelenéséhez és eltűnéséhez – a cirkadián ritmust ugyanis a melatonin befolyásolja. Érdemes segítenünk a szervezetünk biológiai ritmusát azzal, hogy lehetőség szerint minden nap hasonló időpontban fekszünk le aludni és ébredünk fel.


4.         Alkoholfogyasztás
Bár a nyári esték egyben a baráti fröccsözések, sörözések idejét is jelentik, az alkoholfogyasztás sem támogatja a minőségi alvást. Bár az alkoholtól álmosabbak leszünk, sőt, az éjszaka első felében a mély alvás még javulhat is, később – ahogyan a szervezet fokozatosan lebontja az alkoholt – múlik a nyugtató hatás és már jöhetnek a sűrűbb ébredések, miközben csökkenhet a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázis ideje. Ha mindez nem volna elég, az alkohol fokozza a vizeletkiválasztást is, vagyis az éjszaka folyamán akár többször is szükség lehet a mellékhelyiség meglátogatására.

5.         Hűvös háló
Az Egyesült Államokbeli NSF alváskutató alapítvány szerint 15,5-19,5 Celsius fok közé tehető az ideális hőmérséklet az éjszakai pihenéshez. A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb (elérheti a 37 °C-ot), alvás alatt fokozatosan kb. 1 °C-ot csökken, míg hajnali 5 órakor eléri mélypontját. Ezután hirtelen emelkedik a megszokott értékre (ami 36 °C körül van). Testhőmérsékletünk a mélyalvás közben alacsony és csak az alvásciklus végén kezdünk el melegedni – agyunk ezzel is jelzi testünknek, hogy ideje felébredni. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére – mert például túl meleg van a hálóban –, elalvási nehézség lép fel.

Egy másik, 765 ezer fő részvételével készített amerikai kutatás megállapította, hogy a forró nyári hónapok alatt, amikor nehezebb lehet a hálószobát optimális hőmérsékleten tartani, a legtöbb ember rendszertelenebbül alszik. „Az ideális hőmérséklet természetesen személyenként más és más, azonban a meleg nyári hónapokban az otthoni klíma beállításakor is érdemes figyelembe venni a külső időjárási viszonyokat: lehetőleg 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője.

6.         Tiszta levegő
Nem csak a levegő hőmérséklete, a minősége is fontos. Egy amerikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy azok, akik szennyezett levegőjű környéken élnek, 60%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy rosszul alszanak. A feltételezések szerint ezt akár az is magyarázhatja, hogy a szennyezettebb levegő jobban irritálja a légutakat, de nem zárható ki az sem, hogy a rendkívül kisméretű légszennyező részecskék a véráramba jutva negatívan hatnak az agy alvásszabályozó funkciójára. Nyáron – főként a városokban – a szimpla szellőztetés messze van az ideális megoldástól, hiszen egyrész nem egészséges huzatban aludni, másrészt ha nyitva van az ablak, akkor a környezeti zajok és a kültéri levegő szennyezőanyagai is megzavarhatják az alvásunkat. Ilyenkor jöhet jól egy minőségi légtisztító berendezés, mint amilyenek az LG PuriCare készülékei, ha pedig egyszerre kezelnénk a levegőminőség és hőmérséklet problémáját, a légtisztítóval kombinált korszerű légkondicionálók (Dualcool & Pure) jelentik az ideális megoldást.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.

Mit tegyünk az időskori étvágytalanság ellen?

2025. november 07.

Dr. Gadó Klára az étvágyfokozásra egy könnyen megjegyezhető módszer ajánl, az úgynevezett „5L” szabályt. Az ételek legyenek láthatók, vagyis tálaljuk színesen és kontrasztosan. Legyenek lágyak, azaz könnyen rághatók és nyelhetők, valamint lédúsak, hogy a folyadékbevitelhez is hozzájáruljanak. Fontos, hogy az étkezés lelkesítő legyen, vagyis rendszeresen kerüljön az asztalra a kedvenc fogás, és végül lassú, nyugodt, stresszmentes környezetben történjen.

Az időskori étkezés szempontjából külön figyelmet érdemel a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A demencia nemcsak a memória romlásával jár, hanem az étvágy és a nyelési képesség csökkenését is okozhatja. A diszfágia – vagyis a nyelészavar – sok idős betegnél megnehezíti a táplálkozást.

A szakember felhívja a figyelmet, ilyenkor különösen fontos, hogy az ételek állaga alkalmazkodjon a beteg képességeihez: a krémlevesek, a pürésített vagy puhára párolt fogások biztonságosabbak. A folyadékokat sűríteni is lehet, hogy ne okozzanak félrenyelést, a súlyosabb esetekben pedig zseléállagú víz jelenthet megoldást.

Egyre több kutatás mutatja, hogy bizonyos étrendi minták védő hatással vannak az agyműködésre.

A dió jótékony hatását például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán is vizsgálják. Emellett a gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, valamint a keringést támogató étrend csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának kockázatát.

Ígéretes példának számít az úgynevezett MIND-diéta is, amely a mediterrán és a magas vérnyomás kezelését szolgáló DASH-diéta ötvözete. Ez az étrend sok zöldséget, bogyós gyümölcsöt, halat, olívaolajat, diófélét és hüvelyest tartalmaz, miközben kerüli a vörös húsokat, a sajtot, az édességeket és a gyorsételeket – sorolja dr. Gadó Klára.