Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezekre figyeljünk oda, ha nyáron is jól szeretnénk aludni

Érdekességek2020. július 29.

Az, hogy mennyire pihentető az éjszakánk, életünk számos területére kihat: ha jól alszunk, kevésbé vagyunk ingerlékenyek, jobban teljesítünk a munkában, jobb a memóriánk és összességében sokkal jobb a közérzetünk. A nyári meleg megérkezésével most még inkább nehezített a terep, így különösen aktuális a kérdés: mire érdemes odafigyelnünk, ha minőségi alvásra vágyunk? A válasz röviden csend, sötét, hűvös és jó levegő.

1.         Zárjuk ki a zajokat a hálóból
Bár sokan szeretnek a tévé előtt elaludni, a minőségi alváshoz valójában teljes csendre lenne szükség, hiszen agyunk akkor is dolgozik és reagál az ingerekre, amikor mi éppen nem vagyunk tudatunknál. A szakemberek szerint 60 dB-nél magasabb hangok már jelentősen nehezíthetik az elalvást. Az ágytól minél messzebb helyezzük el azokat a tárgyakat, amik hangot adhatnak ki vagy rezeghetnek (ide tartozik akár az elektronikai eszközök beépített trafója is, ami a készülék készenléti állapotában akár hallhatóan is zúghat), ha pedig nem áll módunkban kizárni a zajokat, használjunk füldugót.

2.         Fények a lakásban
Mivel a fény hatására agyunk melatonint (az ébredésért felelős hormon) kezd termelni, érdemes a hajnali fény minden lehetséges, a hálószobánkba vezető útját elzárni. A fény csukott szemen keresztül is bejut az agyba, ezért – hasonlóan a tévéhez – a folyosón égve hagyott lámpa biztosan nem segíti a valóban pihentető alvást.

3.         Cirkadián ritmus
A cirkadián ritmus a szervezet egy nagyjából 24 órás napi ritmusa, amely normál esetben igazodik a nappalokhoz és éjszakákhoz, azaz a fény megjelenéséhez és eltűnéséhez – a cirkadián ritmust ugyanis a melatonin befolyásolja. Érdemes segítenünk a szervezetünk biológiai ritmusát azzal, hogy lehetőség szerint minden nap hasonló időpontban fekszünk le aludni és ébredünk fel.


4.         Alkoholfogyasztás
Bár a nyári esték egyben a baráti fröccsözések, sörözések idejét is jelentik, az alkoholfogyasztás sem támogatja a minőségi alvást. Bár az alkoholtól álmosabbak leszünk, sőt, az éjszaka első felében a mély alvás még javulhat is, később – ahogyan a szervezet fokozatosan lebontja az alkoholt – múlik a nyugtató hatás és már jöhetnek a sűrűbb ébredések, miközben csökkenhet a gyors szemmozgásos (REM) alvási fázis ideje. Ha mindez nem volna elég, az alkohol fokozza a vizeletkiválasztást is, vagyis az éjszaka folyamán akár többször is szükség lehet a mellékhelyiség meglátogatására.

5.         Hűvös háló
Az Egyesült Államokbeli NSF alváskutató alapítvány szerint 15,5-19,5 Celsius fok közé tehető az ideális hőmérséklet az éjszakai pihenéshez. A test belső hőmérséklete normál esetben este 9 óra körül a legmagasabb (elérheti a 37 °C-ot), alvás alatt fokozatosan kb. 1 °C-ot csökken, míg hajnali 5 órakor eléri mélypontját. Ezután hirtelen emelkedik a megszokott értékre (ami 36 °C körül van). Testhőmérsékletünk a mélyalvás közben alacsony és csak az alvásciklus végén kezdünk el melegedni – agyunk ezzel is jelzi testünknek, hogy ideje felébredni. Ha a test nem képes a belső hőmérséklet csökkentésére – mert például túl meleg van a hálóban –, elalvási nehézség lép fel.

Egy másik, 765 ezer fő részvételével készített amerikai kutatás megállapította, hogy a forró nyári hónapok alatt, amikor nehezebb lehet a hálószobát optimális hőmérsékleten tartani, a legtöbb ember rendszertelenebbül alszik. „Az ideális hőmérséklet természetesen személyenként más és más, azonban a meleg nyári hónapokban az otthoni klíma beállításakor is érdemes figyelembe venni a külső időjárási viszonyokat: lehetőleg 8-10 foknál ne legyen nagyobb a különbség a kinti és a benti hőmérséklet között” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője.

6.         Tiszta levegő
Nem csak a levegő hőmérséklete, a minősége is fontos. Egy amerikai kutatás arra az eredményre jutott, hogy azok, akik szennyezett levegőjű környéken élnek, 60%-kal nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy rosszul alszanak. A feltételezések szerint ezt akár az is magyarázhatja, hogy a szennyezettebb levegő jobban irritálja a légutakat, de nem zárható ki az sem, hogy a rendkívül kisméretű légszennyező részecskék a véráramba jutva negatívan hatnak az agy alvásszabályozó funkciójára. Nyáron – főként a városokban – a szimpla szellőztetés messze van az ideális megoldástól, hiszen egyrész nem egészséges huzatban aludni, másrészt ha nyitva van az ablak, akkor a környezeti zajok és a kültéri levegő szennyezőanyagai is megzavarhatják az alvásunkat. Ilyenkor jöhet jól egy minőségi légtisztító berendezés, mint amilyenek az LG PuriCare készülékei, ha pedig egyszerre kezelnénk a levegőminőség és hőmérséklet problémáját, a légtisztítóval kombinált korszerű légkondicionálók (Dualcool & Pure) jelentik az ideális megoldást.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.

Mivel mossunk fogat?

2025. november 16.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad a fogak egészségéhez.

Nem szabad megfeledkeznünk az étkezések közötti egyéb lehetőségekről sem a szájápolással kapcsolatban, hisz a szájüregi pH-értékünk folyamatosan ingadozik, és ez legalább annyira roncsolja a fogakat, mint a nem megfelelő fogtisztítás. Ezért a fogorvosok az étkezések között a cukormentes rágógumik használatát javasolják, hisz a rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, ami hozzásegít a fogakon képződött savas plakk semlegesítéséhez, és tisztítja a fogakat.

Mivel tisztítsuk a fogakat?

Az egyéni szájhigiénia legfontosabb és leguniverzálisabb eszköze a hagyományos fogkefe.


Vannak egyenesen és fűrészfogszerűen levágott, valamint speciális, három dimenzióban elhelyezett sörtecsomókat tartalmazó fogkefék.
A fűrészfog és a ferde sörtecsomókat tartalmazó kefékkel jobban be lehet hatolni a fogközökbe.
A műanyag szálak keresztmetszete és keménysége szerint megkülönböztetünk kemény, középkemény és puha fogkeféket. A plakk leghatékonyabban a középkemény fogkefékkel távolítható el.
Nagyon fontos, hogy csak legömbölyített elemi szálakat tartalmazó fogkefét használjunk, mert ez nem sérti az ínyt és kevésbé koptatja a fogakat.
A fogkefe használata közben idővel a sörteszálak sérülnek, a sörtecsomók szétnyílnak, az egész fogkefe feje deformálódik, ilyenkor a fogkefét ki kell cserélni.


Ajánlott háromhavonta új fogkefére cserélni a régit!


A hagyományos fogkefével el nem érhető fogközök tisztítására fogselyem és fogköztisztító kefét használjunk!