Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezekre ügyeljen, ha kompressziós harisnyát hord

Érdekességek2019. október 02.

Trombózis után vagy prevenció gyanánt sokan hordanak kompressziós harisnyát, mely  többek között a véráramlás fokozását hivatott támogatni, elkerülve a vér pangását az erekben. Hogy mikre érdemes ügyelni, ha valaki kompressziós harisnyát hord, azt prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg.

Fotó: 123rf.comNem mindegy, ki milyen erősségűt hord

A kompressziós terápia lényege, hogy a vér áramlását a felületes vénákból a mélyvénák felé terelje el, javítva ezzel a keringést. A kompressziós harisnyáknak különböző erősségű fokozatai vannak. Ez alapján ezek a gyógyászati segédeszközök I-IV-ig tartó besorolást kapnak.

I. Kompressziós harisnya:15-21 Hgmm (enyhe)
II. Kompressziós harisnya. 22-32 Hgmm (közepes)
III. Kompressziós harisnya 33-46 Hmm (erős)
IV. Kompressziós harisnya > 47 Hgmm (nagyon erős)

Az erősség mellett fontos odafigyelni arra is, hogy meddig ér a harisnya: létezik térdig/combközépig/combtőig/hasig érő, egyszáras és kétszáras is. Így tehát vannak, melyek lényegében ugyanúgy néznek ki, mint a combfix vagy egy egyszerű harisnyanadrág, csak maga az anyag más, na meg persze az érzet.

Mivel sok típusú kompressziós harisnya létezik, fontos, hogy azt szakorvos javasolja és írja fel, ugyanis nem mindegy, ki milyen célzattal használja (pl. trombózis után, trombózis megelőzés, PTS, fekély, visszeresség súlyossága, van-e érszűkület)


Mindig kérjen segítséget, hogy vegyenek méretet

Nagyon fontos, hogy ne az ismerősei harisnyáját hordja, (ez higiéniai okokból sem jó) és hogy mindig kérje az üzletben dolgozók segítségét, hogy vegyenek méretet, mivel csakis így lehet önnek a legoptimálisabb harisnyát kiválasztani, ami nem rövid, nem hosszú, nem szorít, nem vág be stb. Lehetőleg a trombózis fölé érjen, mert különben inkább árt!

Hogyan viselje?

Amikor felveszi, ügyeljen arra, hogy ne húzza túl, ne pöndörödjön vissza, mivel akkor elszorítja az adott részt, így ahelyett, hogy elősegítené a keringést, gátolja azt. Fontos az is, hogy ha már elhasználódott, kinyúlt, megsérült az anyag, cserélje le! Hogy idő előtt ez megtörténjen, mossa óvatosan, lehetőleg a többi ruhától külön, kézzel, meleg, szappanos vízzel!

Nem mindegy, hogyan veszi fel

Amennyiben fel szeretné venni a kompressziós harisnyát, polcolja fel az adott lábát, vagy reggel, még mielőtt felkel az ágyból, akkor húzza fel, hogy ne legyen még a láb ödémás! 

Mennyi ideig kell viselni?

Hogy mennyi ideig érdemes viselni, azt a szakorvos dönti el, hiszen sok minden befolyásolja: mikor volt trombózisa, szervült-e a vérrög, terhes-e, utazik-e több órát, küzd-e visszerekkel, vannak-e fájdalmai stb.- mondja prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája,aki hozzátette, nagy átlagban 6 hónapos viselést javasolnak, de egyéni különbségek jelentősek lehetnek. Hallgasson orvosára!

Amikor a kompressziós harisnya nem elég

Vannak olyan állapotok, amikor a kompressziós harisnya viselése nem elég – ilyenkor véralvadásgátló kezelésre van szükség. Ezt viszont minden esetben a szakorvos irányozza elő, ő határozza meg, mikor indokolt a kompressziós harisnya, mikor a gyógyszer és mikor a kettő egyszerre.


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.