Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezen a nyáron járjunk többet mezítláb

Érdekességek2022. június 22.

Fotó: gettyimages.com

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha az előttünk álló nyári időszakban, amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye. 

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak.

Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. 

Ezért törekedjünk rá, hogy a jó idő beköszöntével, amikor csak tehetjük, minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció).

Ha pl. földúton, vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor  módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű,szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét…


A mozgás hatékonyságának növelése

A lábfejünkben, talpunkon rendkívül sok, 200 000 exteroceptor (külső érzékelő idegvégződés) működik a külvilág ingereinek felvételére, amelyek segítenek ráhangolódni a körülöttünk lévő világra. Emiatt a lábunk képes folyamatosan formálódni és megfelelni a körülményeknek.

Fotó: 123rf.com

A talpunkon lévő exteroceptorokból származó terepinformációk az ízületek, a core és más izmok, inak alkalmazkodását, valamint a testtartás megváltoztatását teszik lehetővé, hogy védjenek a sérülések ellen. Mindeközben az agyunk finom mikrobeállításokat, módosításokat végez a változó terepen kialakított járásformákon, nemcsak a sérülések kockázatának lecsökkentése, hanem a mozgás hatékonyságának növelés érdekében is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Egyél jól, legyél jól!

2026. március 01.

A gyors változást ígérő diéták könnyen tévútra vihetnek, de senkit ne tévesszenek meg a rapid megoldások, sőt, a tévhitek sem. Somogyi Sára dietetikus hangsúlyozza, hogy az olyan közvélekedések, minthogy „a kenyér, a gyümölcsök vagy a tészta hizlalnak”, eltorzíthatják az étkezéshez való hozzáállásunkat, ezért fontos, hogy ezekkel tisztában legyünk.

Különösen a tiltólistás megvonások és a szélsőséges diéták veszélyesek, mert könnyen hiányállapotokhoz vezethetnek, miközben a kalóriabevitel nem feltétlenül csökken. Ráadásul a helytelen táplálkozás a testet és az elmét is terheli, így végső soron a teljesítőképességre is hatással lehet. Ez nem azt jelenti, hogy kizárólag csirkemell és saláta fogyasztható, sőt a megfelelő, jól összerakott étkezésben ugyanúgy szerepel szénhidrát, mint fehérjék és a jó zsírok.

Méregtelenítés

2026. február 28.

Az evés csodálatos dolog, életben tart bennünket, emellett rengeteg örömöt okoz. Ételeinkkel együtt azonban problémák is kerülnek az asztalra, hiszen a nők többsége sosem elégedett a súlyával, ezért mindenáron fogyni szeretne, és rendszeres időközönként koplalókúrát tart, melynek többnyire nincs eredménye. 

A méregtelenítésnek az a lényege, hogy megszabadítjuk a szervezetünket a felgyülemlett mérgektől és salakanyagoktól. A méregtelenítés elve szerint méregnek minősülnek azok az élelmiszerek és szennyanyagok, amelyek nehezen emészthetők és üríthetők, ezért felborítják a szervezet egyensúlyát. Az egészséges méregtelenítés viszont nemcsak abból áll, hogy alacsony méreganyag-tartalmú ételeket eszünk, hanem hogy bizonyos ételek megnövelik a természetes méregtelenítő rendszer hatékonyságát.

Ezért ajánlatos hetente egyszer úgynevezett méregtelenítő kúrának alávetni magunkat, zöldség-gyümölcs napokat vagy hosszabb kúrákat tartanunk.

Időskori táplálkozás

2026. február 28.

Az időskor táplálkozási vonatkozásai igen nagy jelentőséggel bírnak, hiszen a népesség idősödésével egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az idős korosztály életminőségének fenntartására, amely szorosan összefügg a megfelelő táplálkozással.

Az idősödő szervezetben gyakran alakulnak ki hiányállapotok, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) vagy szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő, esetleg csökkent izomfunkció), amelyek rontják az életminőséget.

Az időskor változásai

Időskorban a fizikai aktivitás és az anyagcsere lassulása a szervezet energiaszükségletét is csökkenti. Az étvágy és az éhségérzet mérséklődése hiánybetegségekhez, malnutríció (kóros tápláltsági állapot) és szarkopénia (alacsony izomtömeg és csökkent izomerő vagy izomfunkció) kialakulásához vezetnek. Időskorban a folyadék- és az elektrolit-háztartás egyensúlya is gyakran felborul.