Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezen a nyáron járjunk többet mezítláb

Érdekességek2022. június 22.

Fotó: gettyimages.com

Vajon tudjuk-e, milyen előnyökkel jár, ha az előttünk álló nyári időszakban, amikor csak tehetjük, gyakrabban járunk mezítláb? Ha nemleges a válaszunk, érdemes összegyűjtenünk néhány információt ezzel kapcsolatban.

Amikor alkalom adódik rá, hogy cipő nélkül járkáljunk, valójában másképpen, azaz környezetünkkel harmóniában mozgunk. Ami meglepő módon védelmet nyújt lábunknak és egész testünknek, így pl. sokkal kisebb lesz a sérülések esélye. 

A normál emberi láb a lábujjaknál szélesebb, a saroknál keskenyebb formájú, ugyanakkor gyakori, hogy a cipőket ezen jellemzőkkel ellentétes módon tervezik. Ez azt jelenti, hogy a lábunkat sokszor olyan cipőkbe szorítjuk, amelyek megváltoztatják a láb alakját, deformációt okoznak.

Amellett a vastag talpú cipő sem előnyös, mert „elzárja” a talpon lévő receptorokat (idegvégződéseket, melyek továbbítják a talp által érzékelt információkat az agynak), ami kevésbé természetes járást eredményezhet. Amikor módunkban áll mezítláb járni, elkerülhetővé válik az ezzel összefüggő, további problémák megjelenése. 

Ezért törekedjünk rá, hogy a jó idő beköszöntével, amikor csak tehetjük, minél többet járkálunk mezítláb pl. a kertünkben vagy más, alkalmas helyen (ahol változatos a talaj), hogy megtapasztaljuk a láb földdel való közvetlen érintkezésének előnyeit.

Idegvégződések jelzései az agynak

A lábunk hihetetlenül érzékeny testrészünk, mivel a talp idegvégződései jeleket közvetítenek az agynak, de cipőben tompítjuk ezeket a visszajelzéseket. Ha viszont többet járunk mezítláb, észre fogjuk venni, hogy javul az egyensúlyérzetünk (ahogy a lábfej izmai megfeszülnek és ellazulnak), valamint a különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése (propriocepció).

Ha pl. földúton, vagy köves talajon járunk, a proprioceptív reflexeinknek köszönhetően akkor is megtartjuk az egyensúlyunkat, és nem esünk el, amennyiben az előttünk lévő útra figyelünk.

Pszichésen hihetetlen érzés megtapasztalni a földet a lábunk alatt. Amikor  módunkban áll pl. homokos talajon járni (tóparton, tengerparton), valószínűleg alig várjuk, hogy levegyük a cipőnket, és mezítláb érezzük a homokot a lábujjaink között. A különböző szemcséjű,szerkezetű és hőmérsékletű talaj megtapasztalása mezítláb élményszámba megy. Ahogy egy vidéki séta földúton kellemesebb, mint a városi betonon, úgy sokkal többet jelent a természetben pl. iszapot, füvet, kavicsot érezni a lábunk alatt, ha mezítláb vagyunk.

A mezítláb járás segít felszínre hozni a föld jótékony hatásait

Amikor lábunkkal közvetlenül érintjük a talajt (földelés), jótékony hatást gyakorolunk a szervezetünkre, így többek közt a keringésre, az alvásminőségre, az immunrendszerre. Továbbá csökkenthetjük a stresszt vagy a gyulladást, javíthatunk hangulatunkon. A mezítlábas séta egyúttal olyan földelési elem, melynek gyógyító erejét tekintve egyre több kutatás folyik. De a harcművészek és a jógik már évezredek óta felismerték ennek a kapcsolatnak a jelentőségét…


A mozgás hatékonyságának növelése

A lábfejünkben, talpunkon rendkívül sok, 200 000 exteroceptor (külső érzékelő idegvégződés) működik a külvilág ingereinek felvételére, amelyek segítenek ráhangolódni a körülöttünk lévő világra. Emiatt a lábunk képes folyamatosan formálódni és megfelelni a körülményeknek.

Fotó: 123rf.com

A talpunkon lévő exteroceptorokból származó terepinformációk az ízületek, a core és más izmok, inak alkalmazkodását, valamint a testtartás megváltoztatását teszik lehetővé, hogy védjenek a sérülések ellen. Mindeközben az agyunk finom mikrobeállításokat, módosításokat végez a változó terepen kialakított járásformákon, nemcsak a sérülések kockázatának lecsökkentése, hanem a mozgás hatékonyságának növelés érdekében is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.