Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért fontosak a probiotikumok a bébiknek

Érdekességek2022. július 14.

Fotó: gettyimages.com

A legkisebbeknek is szükségük van jótékony baktériumokra, azaz probiotikumokra. Hogy miért, s hogyan, arról Dr. Csáki Csilla gyermekgyógyász-allergológus beszélt nekünk.

Mi köze a bébik bélflórájának az immunrendszerükhöz?

A baba megszületését követően a kezdetben steril, kórokozómentes bélcsatorna néhány óra leforgása alatt benépesül baktériumokkal. A természetes úton született és anyatejjel táplált csecsemők bélcsatornájában hasznos baktériumtörzsek fognak elszaporodni. A császármetszéssel született ill. tápszerrel táplált babák esetében nagy a veszélye annak, hogy a hasznos baktériumok helyett másfajta, esetleg betegséget okozó törzsek telepednekk meg.

Ezeket a hasznos bélbaktériumokat nevezzük probiotikus baktériumoknak, és az ilyen baktériumokat tartalmazó készítményeket probiotikumnak. Ide tartozó baktériumtörzsek a különféle Bifidobaktériumok és a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok). Jellemző tulajdonságuk, hogy az immunrendszer tanítómestereiként az első élethónapokban szabályozzák a bélfalban levő immunsejtek működését, serkentik az immunrendszer érését.

Hogyan hatnak a probiotikus baktériumok a baba immunrendszerére?

A probiotikus baktériumok szabályozzák a bélcsatorna immunfolyamatait, gátolják az allergiás folyamatok kialakulását. A bifidobaktériumok hiánya a fejlődő immunrendszer egészének olyan zavarait idézheti elő, amely későbbi életkorban hajlamosíthat allergia, cukorbetegség, elhízás, szívbetegségek kialakulására is.

Hogyan biztosíthatók a csecsemő számára a megfelelő jótékony baktériumok?

Leginkább szoptatással, ugyanis az anyatejben bőségesen megtalálhatóak a bifidobaktériumok. Anyatej teljes hiánya esetén megfelelően ellenőrzött, kipróbált probiotikus baktériumtörzset tartalmazó tápszerrel való táplálás javasolható.

Milyen egyéb hatásai vannak a csecsemőkorban adott probiotikumoknak?

Számos klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a probiotikumok hatékonyan képesek a csecsemőkori ekcéma, atópia megelőzésére. Védik a babát a bélcsatornán keresztüli fertőzésekkel szemben is.


Antibiotikum kicsiknek?

A csecsemőkorban gyakran nem kellő indokkal adott, pl. láztalan náthára, torokgyulladásra elrendelt antibiotikumok képesek ennek a hasznos bélflórának a teljes kiirtására. A kipusztított baktériumok helyét gyakran kórokozók foglalják el, melyek aztán emésztési zavarokat, puffadást, hasfájást, hasmenést okoznak és az immunrendszeri kedvező hatás is kimarad. Ezért csecsemők antibiotikus kezelését követően feltétlenül szükséges kiegészítő probiotikum két hetes adása, megfelelő készítmény (oldat, por) formájában.

A csecsemőkori hasfájás és a probiotikumok összefüggése

A csecsemőkori, több órán át tartó, csillapíthatatlan sírással járó görcsös hasfájás (kólika) hátterében szerepet játszik a bélflóra kóros irányú megváltozása, a Lactobacillusok (tejsavbaktériumok) csökkent jelenléte és egyéb, fokozottan gázképző baktériumok elszaporodása. Ugyanakkor az is tény, hogy az anyatejjel táplált babák is gyakran hasfájósak. Kiderült, hogy egy bizonyos Lactobacillus törzs jelenléte véd a hasfájással szemben és segíti a baba emésztését, míg más törzseknek nincs ilyen kedvező hatása. Tápszerrel táplált babák számára már rendelkezésre áll ezzel a hasfájást csökkentő probiotikummal dúsított, speciális tápszerkészítmény és már önállóan, csepp formátumban is kaphatóvá vált a patikákban

Mikor adjunk probiotikumot 0-1 éves bébiknek?

Adjunk probiotikumos tápszert a babának,

Adjunk kiegészítő probiotikus készítményt, szoptatás mellett is:

Dr. Csáki Csilla
gyermekgyógyász, allergológus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.