Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért jó, ha párásítunk

Érdekességek2017. december 11.

Ezért jó, ha párásítunkA párásításról a legtöbb embernek az jut az eszébe, hogy hasznos, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás ennél lényegesen bonyolultabb.

A száraz levegő kellemetlen tünetekkel járhat: a száj- és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők hámja is kiszáradhat. Ilyenkor a normális öntisztulás zavart szenved, a légúti váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Krónikus légúti betegségekben szenvedők állapotát ez a patológiás folyamat tovább ronthatja és ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a visszatérő légúti beteg, gyakoribbak a vírusfertőzések, és a légutak nyálkahártyájának duzzanata tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A hörgők életkornak megfelelő növekedésével a meghűléshez társuló fulladások száma csökken, a gyermekkori asztma kinőhető.

A páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40–60% közötti tartományban tartani.  

Ha alacsony

A párásítás megtervezése előtt célszerű megmérni a lakás páratartalmát, melyre ma már számos egyszerű, olcsó készülék áll rendelkezésre. Ha egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma kevéssel van az ideális alatt, valószínű, hogy egyszerű módszerekkel ezt 40–50%-ra fel lehet emelni, például terítsük ki a törölközőket, vagy helyezzünk ki egy széles szájú cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, ezek a technikák eredménytelenek, ajánlatos beszereznünk egy párologtató készüléket.


Ha magas

Nem előnyös az ideálisnál magasabb páratartalom sem. Erre hívja fel a figyelmet az ablakokon lefolyó lecsapódott víz. Bár a légutaknak ez nem káros, a környezetben elősegíti az atkák, gombák és a penész elszaporodását, ami szintén súlyosbíthatja krónikus betegek tüneteit. A párában gazdag levegő a légutakra inkább jótékony hatású, terápiás alkalmazásra is alkalmas, sűrű váladék esetén hideg párásítást javasolunk.

A légutak optimális működése szempontjából a megfelelő páratartalom mellett a lakás ideális hőmérsékletére is oda kell figyelni, az állandó 19-21 °C ideális, a túlzott meleg ugyanis provokálja az esetleges gyulladást. Ez tehát fontos szempont, ha kruppos, asztmás gyerek él a családban, de a nagy hőmérséklet-ingadozásokat az egészséges légút sem tolerálja.

Miért fontos a párásítás?

Aki forgalmas út mellett lakik, jó tudnia, hogy a kipufogógázok kémiai összetevői direkt gyulladásba hozhatják a nyálkahártyát, amin így könnyebben megtapadnak az asztmát kiváltó allergének. Ilyenkor kiemelten ajánlott tehát a lakókörnyezet megfelelő párakoncentrációját beállítani, hiszen a nyálkahártya kiszáradása még súlyosabbá teheti a kezdeti asztmás állapotot.

Az éghajlati adottságok is meghatározók, minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például – a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt – a skandináv országokban jóval több a téli sportot űzők között az asztmás beteg, mint délebbre. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen fontos otthon párásítanunk.

További információ:

Svábhegyi Gyógyintézet

1037 Budapest, Bokor u. 17–21. II. em.

Tel.: (06-1) 395-4922, 06-20/500-2500

ugyfelszolgalat@svabhegy.eu,

www.svabhegy.eu,

www.facebook.com/svabhegyi.gyogyintezet
Gyermekorvos válaszol: www.betegagyerek.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz horkolás esetén?

2025. október 20.

Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy adott esetben horkol, de rekedtséget, a hang gyengeségét vagy elvesztését tapasztalja, rendszeresen torokfájásra, száraz köhögésre, szájszárazságra ébred, annak mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
– Előfordulhat, hogy csak bizonyos életmódbeli változtatásokat ajánlott bevezetni a tünetek ellen, mint például több folyadék fogyasztása, párásítás a hálószobában, az olyan irritáló anyagok kerülése, mint a cigaretta, az alkohol, a koffein. Ez azonban nem mindig elég – hangsúlyozza dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. – A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hanggal kapcsolatos problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el. Amennyiben gége irritáció, gégegyulladás hátterében a horkolás, vagy esetleg alvási apnoé áll, akkor ezzel a kiinduló helyzettel kell valamit kezdeni. 

A horkolás kezelése


A horkolás kivizsgálása többlépcsős folyamat, szükségünk van a minél pontosabb kórtörténetre, a tünetek pontos leírására – ehhez nagy segítség lehet a hálótárs beszámolója, leírása a horkolásról -, a kórtörténet mellett a diagnosztika alapja a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, az alvásvizsgálat, és az alvás alatti endoszkópos vizsgálat. Ki kell deríteni, okozhatja-e a horkolást például a laza, túltengő lágyszájpad és/vagy nyelvcsap, a megnagyobbodott alsó orrkagylók, a megnagyobbodott garat-, vagy orrmandula, a megnagyobbodott nyelvgyök, a laza gégefedő vagy esetleg orrsövényferdülés, orrpolip. 

Kemikáliák? Ne a terhesség alatt!

2025. október 20.

Ismert tény, hogy a fejlődő magzat igen fogékony minden káros hatásra, ezért egyre több kutatás irányul arra, hogy vajon a terhesség alatti hatások hogyan befolyásolják a már megszületett gyermekek egészségét.

Újabb kutatások alapján a gyermekkori daganatos elváltozáshoz vezető májkárosodások okai között szerepelnek azok a hormonháztartást befolyásoló kemikáliák, amelyeknek a gyermek édesanyja terhessége alatt volt kitéve. Ezen kemikáliákkal az ételek, italok és más termékek (pl. kozmetikumok) útján nap mint nap találkozunk. A káros anyagoknak való kitettséggel egyidejűleg fokozódik a nem alkoholos eredetű zsírmájjal diagnosztizált gyermekek száma. A kutatás során számos anyag (pl. szerves foszfátok, műanyaglágyítók, parabének, rovarirtók) szintjét mérték a várandós anyák vérében és vizeletében, és később a gyermekeik vérében is vizsgálták egy a májkárosodást előre jelző anyag szintjét. Az eredmények alapján a gyermekek minél inkább ki voltak téve a kemikáliák káros hatásainak a várandósság alatt, annál inkább megemelkedett 7-11 éves korukra ennek a jelző anyagnak a szintje. Kellő körültekintéssel (pl. kevesebb műanyaghasználat, több biotermék fogyasztása) csökkenthető a későbbi károsodásért legalább részben felelős anyagoknak való kitettség, de a modern világban ezek valószínűleg teljesen nem kerülhetők el.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei: életmódtól a pacemakerig

2025. október 19.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei magukban foglalják az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést, valamint az olyan beavatkozásokat, mint a kardioverzió és a katéteres vagy sebészeti abláció. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogy a kezelésről szóló döntésnél az orvos személyre szabottan mérlegeli a tünetek súlyosságát, a szív működését és a lehetséges kockázatokat.

Miért lehet veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet korábban az idősebbek betegségének tartottak, de új adatok szerint egyre több középkorút is érint.
– Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, majd újra megtelnek. Ez valójában a szabályos szívritmus, ami képes folyamatosan keringetni a vért a testben. Ha azonban zavar keletkezik az elektromos jeltovábbításban, akkor a pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák, amivel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. Ez maga a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, ami nem csak gyors, sokszor szabálytalan szívverést okoz, de növeli a stroke rizikót és a vérrög kialakulásának kockázatát is – ismerteti Sztancsik doktornő.