Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért jó, ha párásítunk

Érdekességek2017. december 11.

Ezért jó, ha párásítunkA párásításról a legtöbb embernek az jut az eszébe, hogy hasznos, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás ennél lényegesen bonyolultabb.

A száraz levegő kellemetlen tünetekkel járhat: a száj- és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők hámja is kiszáradhat. Ilyenkor a normális öntisztulás zavart szenved, a légúti váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Krónikus légúti betegségekben szenvedők állapotát ez a patológiás folyamat tovább ronthatja és ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a visszatérő légúti beteg, gyakoribbak a vírusfertőzések, és a légutak nyálkahártyájának duzzanata tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A hörgők életkornak megfelelő növekedésével a meghűléshez társuló fulladások száma csökken, a gyermekkori asztma kinőhető.

A páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40–60% közötti tartományban tartani.  

Ha alacsony

A párásítás megtervezése előtt célszerű megmérni a lakás páratartalmát, melyre ma már számos egyszerű, olcsó készülék áll rendelkezésre. Ha egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma kevéssel van az ideális alatt, valószínű, hogy egyszerű módszerekkel ezt 40–50%-ra fel lehet emelni, például terítsük ki a törölközőket, vagy helyezzünk ki egy széles szájú cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, ezek a technikák eredménytelenek, ajánlatos beszereznünk egy párologtató készüléket.


Ha magas

Nem előnyös az ideálisnál magasabb páratartalom sem. Erre hívja fel a figyelmet az ablakokon lefolyó lecsapódott víz. Bár a légutaknak ez nem káros, a környezetben elősegíti az atkák, gombák és a penész elszaporodását, ami szintén súlyosbíthatja krónikus betegek tüneteit. A párában gazdag levegő a légutakra inkább jótékony hatású, terápiás alkalmazásra is alkalmas, sűrű váladék esetén hideg párásítást javasolunk.

A légutak optimális működése szempontjából a megfelelő páratartalom mellett a lakás ideális hőmérsékletére is oda kell figyelni, az állandó 19-21 °C ideális, a túlzott meleg ugyanis provokálja az esetleges gyulladást. Ez tehát fontos szempont, ha kruppos, asztmás gyerek él a családban, de a nagy hőmérséklet-ingadozásokat az egészséges légút sem tolerálja.

Miért fontos a párásítás?

Aki forgalmas út mellett lakik, jó tudnia, hogy a kipufogógázok kémiai összetevői direkt gyulladásba hozhatják a nyálkahártyát, amin így könnyebben megtapadnak az asztmát kiváltó allergének. Ilyenkor kiemelten ajánlott tehát a lakókörnyezet megfelelő párakoncentrációját beállítani, hiszen a nyálkahártya kiszáradása még súlyosabbá teheti a kezdeti asztmás állapotot.

Az éghajlati adottságok is meghatározók, minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például – a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt – a skandináv országokban jóval több a téli sportot űzők között az asztmás beteg, mint délebbre. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen fontos otthon párásítanunk.

További információ:

Svábhegyi Gyógyintézet

1037 Budapest, Bokor u. 17–21. II. em.

Tel.: (06-1) 395-4922, 06-20/500-2500

ugyfelszolgalat@svabhegy.eu,

www.svabhegy.eu,

www.facebook.com/svabhegyi.gyogyintezet
Gyermekorvos válaszol: www.betegagyerek.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.