Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért jó, ha párásítunk

Érdekességek2017. december 11.

Ezért jó, ha párásítunkA párásításról a legtöbb embernek az jut az eszébe, hogy hasznos, ha vízzel teli párologtatót teszünk a fűtőtestre. Pedig a párásítás ennél lényegesen bonyolultabb.

A száraz levegő kellemetlen tünetekkel járhat: a száj- és orrnyálkahártya, valamint a teljes légút és a hörgők hámja is kiszáradhat. Ilyenkor a normális öntisztulás zavart szenved, a légúti váladék nem tud kiürülni, besűrűsödik, ami akár egy egészséges embernél is gyakori köhögést válthat ki. Krónikus légúti betegségekben szenvedők állapotát ez a patológiás folyamat tovább ronthatja és ez nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet.

A gyermekeknél erre különösen oda kell figyelni. Közöttük jóval több a visszatérő légúti beteg, gyakoribbak a vírusfertőzések, és a légutak nyálkahártyájának duzzanata tovább szűkítheti az amúgy is keskeny légutakat. A hörgők életkornak megfelelő növekedésével a meghűléshez társuló fulladások száma csökken, a gyermekkori asztma kinőhető.

A páratartalmat mindenkinél célszerű folyamatosan az ideális 40–60% közötti tartományban tartani.  

Ha alacsony

A párásítás megtervezése előtt célszerű megmérni a lakás páratartalmát, melyre ma már számos egyszerű, olcsó készülék áll rendelkezésre. Ha egy téglaépítésű, jól szigetelt lakás páratartalma kevéssel van az ideális alatt, valószínű, hogy egyszerű módszerekkel ezt 40–50%-ra fel lehet emelni, például terítsük ki a törölközőket, vagy helyezzünk ki egy széles szájú cserépedénybe vizet. Ám ha nagyon alacsony a páratartalom, ezek a technikák eredménytelenek, ajánlatos beszereznünk egy párologtató készüléket.


Ha magas

Nem előnyös az ideálisnál magasabb páratartalom sem. Erre hívja fel a figyelmet az ablakokon lefolyó lecsapódott víz. Bár a légutaknak ez nem káros, a környezetben elősegíti az atkák, gombák és a penész elszaporodását, ami szintén súlyosbíthatja krónikus betegek tüneteit. A párában gazdag levegő a légutakra inkább jótékony hatású, terápiás alkalmazásra is alkalmas, sűrű váladék esetén hideg párásítást javasolunk.

A légutak optimális működése szempontjából a megfelelő páratartalom mellett a lakás ideális hőmérsékletére is oda kell figyelni, az állandó 19-21 °C ideális, a túlzott meleg ugyanis provokálja az esetleges gyulladást. Ez tehát fontos szempont, ha kruppos, asztmás gyerek él a családban, de a nagy hőmérséklet-ingadozásokat az egészséges légút sem tolerálja.

Miért fontos a párásítás?

Aki forgalmas út mellett lakik, jó tudnia, hogy a kipufogógázok kémiai összetevői direkt gyulladásba hozhatják a nyálkahártyát, amin így könnyebben megtapadnak az asztmát kiváltó allergének. Ilyenkor kiemelten ajánlott tehát a lakókörnyezet megfelelő párakoncentrációját beállítani, hiszen a nyálkahártya kiszáradása még súlyosabbá teheti a kezdeti asztmás állapotot.

Az éghajlati adottságok is meghatározók, minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál magasabb a páratartalom, ezért például – a hideg levegő asztmát provokáló hatása miatt – a skandináv országokban jóval több a téli sportot űzők között az asztmás beteg, mint délebbre. Mivel télen a hűvös levegő kevesebb vizet tud megkötni, ilyenkor különösen fontos otthon párásítanunk.

További információ:

Svábhegyi Gyógyintézet

1037 Budapest, Bokor u. 17–21. II. em.

Tel.: (06-1) 395-4922, 06-20/500-2500

ugyfelszolgalat@svabhegy.eu,

www.svabhegy.eu,

www.facebook.com/svabhegyi.gyogyintezet
Gyermekorvos válaszol: www.betegagyerek.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.