Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért veszélyes a COPD!

Érdekességek2017. november 21.

Ma van a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ennek apropóján nézzük meg közelebbről, mi is ez a betegség és miért veszélyes! 

A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok?

A  COPD világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra.

Mi is az a COPD és miképp élhetünk együtt a betegséggel?

A COPD dióhéjban

A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbemenne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.


Így diagnosztizálható

A betegség röntgen eljárással nem kimutatható, röntgenjele nincs, azonban a COPD-betegség egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

A légzésfunkció vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha a beteg egy 5 kérdésből álló COPD-kérdéssorra 3 esetben igennel válaszol.

Mit tehet a COPD-beteg, hogy életminőségét minél hosszabb ideig fenntartsa?

A COPD-betegséget érdemes nagyon komolyan venni. Statisztikák szerint, amennyiben a COPD-betegséget nem kezelik, vagy a kezelés fontosságát a beteg nem veszi komolyan, akkor ez jelentősen csökkentheti a beteg élettartamát és életminőségét. A betegek halálát leggyakrabban valamilyen légúti betegség (pl. légúti fertőzés vagy légzési elégtelenség, fulladás), szív- és érrendszeri vagy daganatos betegség kialakulása okozza.


Ha azonban a COPD-s beteg rendszeresen jár tüdőgyógyászati kontroll vizsgálatokra, megfelelően használja a gyógyszerét, akkor a szövődmények jelentős része megelőzhető. Az esetleges daganatos szövődmények kiszűrésére pedig érdemes rendszeresen elmenni a szűrővizsgálatokra (például tüdőszűrés, laborvizsgálat, urológiai vizsgálat, mammográfia) - ezek a szűrések a COPD-s beteg számára különösen fontosak lehetnek.

A COPD kezelésénél az elsődleges és legfontosabbak az erőteljes inhalációs hörgőtágító kezelés, ez javít a legtöbbet a beteg állapotán, terhelhetőségén. Sokféle készítmény van, amelyeket a kezelőorvos személyre szabottan ír elő. Fontos, hogy a betegnek meg kell tanulnia az eszköz használatát, oda kell figyelni a használat során és ténylegesen használnia is kell a készítményt. Ha éppen jobban érzi magát, akkor sem szabad abbahagyni a terápiát.

A hörgőtágító nem csak a mindennapokban segít, hanem arra is megfelelő eszköz, hogy csökkentse a légúti fertőzések kockázatát. A szűk és gyulladt hörgőkben felszaporodott váladékban ugyanis a baktériumok is könnyebben megtelepednek, a beteg állapota hirtelen rosszabbodhat, akár kórházba is kerülhet. A légúti fertőzések ellen a COPD-s beteg számára javasolt az évenkénti influenza oltás, és legalább egyszer a pneumococcus elleni oltás is.

A súlyos COPD-s betegek jelentős része súlyos oxigénhiánnyal küzd, oxigénre van szüksége, hogy mozogni tudjon. A tartós oxigénkezelés 5-10 évvel hosszabbíthatja meg a beteg életét.
A személyre szabott terápiához a rendszeres mozgás és helyes étrend is hozzátartozik. Ha a beteg túlsúlyos, le kell fogynia, hogy ne terhelje a szívét, abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie – mindkét esetben képessé kell válnia az aktív életre.

De ne felejtsük el, hogy az összes kezelés hatékonysága sem éri el azt a hatást, mint ha az addig dohányzó beteg leteszi a cigarettát. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hatalmas üzlet az allergia

2026. április 20.

Ami nagyon sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak. Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ami idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot).

A tavasz érkezte sok emberben nem csak pozitív üzenetet hordoz. A természet újjáéledése egyben az allergia-szezon kezdetét is jelenti, ami a betegeknek szenvedést, a gyógyszergyáraknak pedig hatalmas profitot hoz.

A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása, mindez ráadásul nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.