Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért veszélyes a COPD!

Érdekességek2017. november 21.

Ma van a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ennek apropóján nézzük meg közelebbről, mi is ez a betegség és miért veszélyes! 

A COPD lehet a harmadik leggyakoribb halálok?

A  COPD világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra várhatóan a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Magyarországon a COPD-betegek száma feltételezhetően meghaladja a félmilliót, viszont diagnózis hiányában a betegeknek csak körülbelül harmada kerül ellátásra.

Mi is az a COPD és miképp élhetünk együtt a betegséggel?

A COPD dióhéjban

A COPD egy hosszan tartó, a tüdő fokozatosan súlyosbodó, visszafordíthatatlan károsodásával járó betegség. Kiváltó oka elsősorban a dohányfüst, de a tartós légszennyezettség, a kemikáliák, az allergia, légúti fertőzések és ritka öröklődő faktorok is elősegíthetik a kialakulását.

A COPD betegség során lényegében a tüdő gyors öregedése zajlik, ami egyébként is végbemenne a szervezetben, de a COPD-betegek esetében ez a folyamat felgyorsul. A légzésfunkció mérés során a betegek sokszor megdöbbennek, hogy a tényleges életkorukhoz képest a tüdejük sokkal öregebb.

A COPD-s beteg vezető panasza a krónikus köhögés és a nehézlégzés, de a tünetek könnyen összetéveszthetők a hörghurut vagy a tüdőgyulladás tüneteivel. Mivel a körzeti orvos rutinból nem végez légzésfunkciós vizsgálatot – ami a COPD diagnózisát igazolhatná -, így gyakran rejtve marad, hogy a tünetek mögött COPD megbetegedés áll.


Így diagnosztizálható

A betegség röntgen eljárással nem kimutatható, röntgenjele nincs, azonban a COPD-betegség egyszerű légzésfunkciós vizsgálattal diagnosztizálható. A légzésfunkciót vizsgáló készülék a beteg által belélegzett és kilélegzett levegő térfogatát és áramlási sebességét méri, amelyből a kezelőorvos következtet a tüdő állapotára.

A légzésfunkció vizsgálatra általában akkor kerül sor, ha a beteg egy 5 kérdésből álló COPD-kérdéssorra 3 esetben igennel válaszol.

Mit tehet a COPD-beteg, hogy életminőségét minél hosszabb ideig fenntartsa?

A COPD-betegséget érdemes nagyon komolyan venni. Statisztikák szerint, amennyiben a COPD-betegséget nem kezelik, vagy a kezelés fontosságát a beteg nem veszi komolyan, akkor ez jelentősen csökkentheti a beteg élettartamát és életminőségét. A betegek halálát leggyakrabban valamilyen légúti betegség (pl. légúti fertőzés vagy légzési elégtelenség, fulladás), szív- és érrendszeri vagy daganatos betegség kialakulása okozza.


Ha azonban a COPD-s beteg rendszeresen jár tüdőgyógyászati kontroll vizsgálatokra, megfelelően használja a gyógyszerét, akkor a szövődmények jelentős része megelőzhető. Az esetleges daganatos szövődmények kiszűrésére pedig érdemes rendszeresen elmenni a szűrővizsgálatokra (például tüdőszűrés, laborvizsgálat, urológiai vizsgálat, mammográfia) - ezek a szűrések a COPD-s beteg számára különösen fontosak lehetnek.

A COPD kezelésénél az elsődleges és legfontosabbak az erőteljes inhalációs hörgőtágító kezelés, ez javít a legtöbbet a beteg állapotán, terhelhetőségén. Sokféle készítmény van, amelyeket a kezelőorvos személyre szabottan ír elő. Fontos, hogy a betegnek meg kell tanulnia az eszköz használatát, oda kell figyelni a használat során és ténylegesen használnia is kell a készítményt. Ha éppen jobban érzi magát, akkor sem szabad abbahagyni a terápiát.

A hörgőtágító nem csak a mindennapokban segít, hanem arra is megfelelő eszköz, hogy csökkentse a légúti fertőzések kockázatát. A szűk és gyulladt hörgőkben felszaporodott váladékban ugyanis a baktériumok is könnyebben megtelepednek, a beteg állapota hirtelen rosszabbodhat, akár kórházba is kerülhet. A légúti fertőzések ellen a COPD-s beteg számára javasolt az évenkénti influenza oltás, és legalább egyszer a pneumococcus elleni oltás is.

A súlyos COPD-s betegek jelentős része súlyos oxigénhiánnyal küzd, oxigénre van szüksége, hogy mozogni tudjon. A tartós oxigénkezelés 5-10 évvel hosszabbíthatja meg a beteg életét.
A személyre szabott terápiához a rendszeres mozgás és helyes étrend is hozzátartozik. Ha a beteg túlsúlyos, le kell fogynia, hogy ne terhelje a szívét, abban az esetben viszont, ha sovány, meg kell erősödnie – mindkét esetben képessé kell válnia az aktív életre.

De ne felejtsük el, hogy az összes kezelés hatékonysága sem éri el azt a hatást, mint ha az addig dohányzó beteg leteszi a cigarettát. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Önmotiváció a munkahelyen - Profi trükkök az unalom ellen

2024. szeptember 10.

Ugyan a legtöbbször azt hallom, ennyi dolgom van, annyi dolgom van, este 8-ig túlórázom, nem tartok ebédszünetet; mégis rengeteg olyan ember jár naponta munkába, akiknek nem telik hasznosan a 8 munkaórájuk. Persze ez nem csupán rajtuk múlik.  

Unatkozom, nem köt le ez a feladat, nem látom értelmét, hogy ezt vagy azt megtegyem, lassan tudok haladni, nem vagyok képes koncentrálni, na már megint egy órával hamarabb elkészültem, miért nem mehetek már haza? Biztosan sokakban megfogalmazódtak már ezek és az ezekhez hasonló kérdések, gondolatok, és nem is egyszer…

Specifikus feladatok - megújuló munkaerőigények

A mai világban már 2-3 évet egy munkahelyen tölteni dicséretes dolog. Régen az emberek évtizedeket is maradtak a helyükön, ma már valahogy ez nem megy. Talán az Internettel járó gyors információáramlás, felgyorsult munkafolyamatok teszik, de ha nem figyelnek oda ránk, inkább munkahelyet váltunk. Persze az is hozzájárul a sűrű állás-váltáshoz, hogy szinte minden fajta tevékenységet olyan apró részterületekre bontanak, hogy egy-egy munkakör nagyon specifikus és kis számú feladattal jár, amelyeket könnyű megunni…

Mégis, ha elkezdesz unatkozni, ne gondold, hogy az első megoldás az előléptetés, vagy a munkahelyváltás. Ezeket a drasztikus lépéseket előzze meg egy kis öntréning, és ha már semmi sem segít, és minden kötél szakad, csak akkor add fel jelenlegi munkaköröd, munkahelyed!

5 ok arra, hogy miért érzi magát fáradtnak

2024. szeptember 10.

Ha reggelente sem ébred kipihenten, és napközben sem érzi túl energikusnak magát, annak több oka is lehet. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, alvás specialista, a JóAlvás Központ orvosának segítségével öt lehetséges magyarázatot sorolunk fel.

1. Túl rövid alvásidő

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.
Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni.

Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.

Az alvás specialista véleménye: alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

Az egyke trónfosztása - testvérféltékenység

2024. szeptember 09.

Minden családi anekdotatárban találkozhatunk olyan történetekkel, amikor a nagyobbik gyermek a korábban várva várt kistestvért hirtelen "visszavitetné a gólyával"...  

A féltékenység valószínűleg az egyik legrosszabb dolog, ami velünk történhet. Korra, nemre való tekintet nélkül mindenkit a kétségbeesésbe taszíthat ez az áldatlan állapot, amikor egy kedves személynek vagy dolognak a birtokát mással kell megosztani. Ismeretes szerelmi, szakmai, baráti és nem utolsó sorban testvéri féltékenység. Minden családi anekdotatárban találkozhatunk olyan történetekkel, amikor a nagyobbik gyermek a korábban várva várt kistestvért hirtelen "visszavitetné a gólyával" vagy szívesen odaajándékozná a szomszédnak, esetleg tettlegességgel is nyomatékot ad ilyen irányú kívánalmainak.

A gyerekek persze a legtöbb esetben kifejezetten örülnek a kistestvérnek, érdeklődéssel figyelik anyjuk gömbölyödő pocakját, és alig várják, hogy új játszótársat kapjanak. Aztán anya a gömbölyödő pocakkal együtt eltűnik néhány napra, és mire visszatér valami végérvényesen megváltozik. A kiságyban ott az új játszótárs, akivel - legalábbis kezdetben - meglehetősen kevés számú játékot lehet játszani. És ez még nem minden: úgy tűnik anya és apa sem kárpótol a játszótárs nélkül töltött percekért, hiszen állandóan az új bőgőmasina körül legyeskednek.

A testvérféltékenység ugyan a későbbi években is fel-felbukkanhat, de a kisgyermekben különösen megvan az a vágy, hogy kizárólag ő birtokolja az anyai és az apai szeretetet. A kicsik azonban ritkán fogalmazzák meg pontosan vágyaikat, ezért általában "kerülő utakon" fejezik ki ellenérzéseiket, vagy vonják magukra a figyelmet.

Osztozni a szereteten 

Az óvodás korú, és az annál kisebb gyerekek nehezebben viselik el, hogy a szülőkön, elsősorban az anyán osztozni kell. Ilyenkor fordul elő, hogy egy-két játék "véletlenül" a kiságyban landol, vagy túl hevesre sikerül a kisebb megszeretgetése. A nagyobb testvér esetleg arról fantáziál, hogy mi lenne, ha tündérek, manók vagy egyéb lények vinnék magukkal a kishúgot vagy kisöccsöt, lehetőleg örökre.