Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért veszélyes a lufidurrogtatás

Érdekességek2017. április 08.

A gyerekzsúrok elmaradhatatlan kellékei a lufik, melyek eldurrogtatása a legviccesebb pillanatok közé tartozik. Ám ez a móka akár maradandó károsodást is okozhat – írja a mindenamihallsa.hu.

Az Alberta Egyetem kutatói egyik új tanulmányukban arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora zajhatást kelt egy eldurrantott lufi, és meglepő felfedezésre jutottak. A hangereje ugyanis éppen olyan nagy, mintha csak egy lőfegyvert sütnének el közvetlenül a fülünk mellett. 

Az ártatlannak tűnő mulatság veszélyes is lehet

Minden erős zajhatásnak életre szóló következményei lehetnek a hallásra nézve. A lufidurranás okozta egyszeri sokkhatás, mely a dobhártyát éri, még nem tűnik aggasztónak, de gyakori, hogy a gyerekek folyamatosan több lufit is eldurrantanak egymás után. A Youtube-on olyan szülinapi gyerekpartit is láthatunk, ahol a gyerekek egymás után száz lufit taposnak el!

Az sem mindegy, hogy durran ki a lufi

A kutatók három mérést végeztek: mekkora zajhatással jár egy tűvel kipukkasztott lufi, egy lábbal kidurrantott lufi, és egy olyan lufi, amit kidurranásig fújnak. A leghangosabb durranást az utóbbi esetben mérték, 168 decibel volt a hangereje, ami még egy 12-es kaliberű sörétes puskánál is 4 decibellel erősebb hanghatást kelt. Ekkora hangerőnek való egyszeri kitettség is veszélyes mind egy gyermek, mind egy felnőtt számára. Nyilván senki nem szeretné ekkora hangerőnek kitenni gyermekét fülvédő nélkül, ám a legtöbb szülőnek a lufi eszébe sem jut, mint potenciális veszélyforrás. Pedig ahogy ez a tanulmány is rávilágít, a hallásvédelem egy lufidurrogtatós partin éppoly fontos, mint egy zenei fesztiválon.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Generációs különbségek

2026. február 24.

Az emberek életük különböző szakaszaiban nemcsak biológiai és pszichológiai értelemben változnak, hanem a történelmi, gazdasági és kulturális környezet is más-más tapasztalatokat és normákat alakít ki bennük.

A generációs különbségek, vagy akár szakadékok az egyik fontos kihívását jelentik a jelenkornak, ezért érdemes számba venni, mi mentén is alakulnak ki és hatnak ezek az eltérések. Már csak azért is, mert a modern szociálpszichológiai megközelítések szerint a generációs különbségeket gyakran eltúlozza a közbeszéd: sok viselkedésbeli eltérés inkább az életkorból és az aktuális társadalmi környezetből fakad, nem pedig „veleszületett” generációs jegyekből. Ilyenek ugyanis nincsenek, miközben persze lehetnek közös történelmi tapasztalatok, mint egy-egy „háborús” generációnál, akik mondjuk fiatal felnőttként hasonlóan élték meg a frontot, a szeretteik elvesztését, a nélkülözést vagy a későbbi béke felszabadító érzését. De nekik sincsenek velük született nemzedéki jegyeik, pusztán egyszerre születtek rosszkor, hogy aztán átgázoljon rajtuk a történelem.

Mozgás nélkül nem megy

2026. február 24.

Sajnos be kell látni, hogy mozgás nélkül (sport, séta, otthoni torna) tartós és hatékony fogyókúra nem fog sikerülni.

Ha hirtelen elhatározásból egyik napról a másikra kevesebbet eszik valaki, vagy csak tudatosan megválogatja az élelmiszereket, néhány kg-ot így is viszonylag gyorsan le tud adni.

A szervezet élettani funkciói viszont egy nagyon érzékenyen beállított „vegykonyha”. Minden külső hatásra azonnal reagál – hidegre, melegre – de ha kevesebbet iszik valaki, akkor is nagyon hamar hozzászokik, és már nem is kívánja úgy a folyadékot.

A kevesebb táplálékhoz is hozzászokik a szervezet, annak minden részét sokkal alaposabban feldolgozza, hasznosítja, s egyszer csak beáll az egyensúly.

Ön azt veszi észre, hogy kevesebbet eszik, mégsem fogy már tovább. Hát ezért. Ekkor már csak a fokozott mozgás segíthet! Ugyanolyan kevés étkezéssel, több mozgással további kilók „pattannak le”.

Év eleji fogadalmak

2026. február 23.

Év eleje általában a fogadkozások, a rendrakás ideje. Rendet rakni a környezetünkben – fontos lenne például átnézni a gyógyszereket, a házi patikát, a lejárt tablettákat visszavinni a patikába, mert ez a szabályos selejtezési mód – és rendet rakni „a fejünkben” is, a gondolatainkban. Ez utóbbi nem egyszerű, mert hajlamosak vagyunk a régi, berögződött, már rutinná vált mechanizmusainkat követni, mert így kényelmes. És így nemigen ér meglepetés, mert semmi újat nem viszünk az életünkbe, és úgy gondoljuk, hogy ez a biztos.

Nem szeretjük a változásokat. Ezek az év eleji fogadkozások is sokszor ezért fulladnak meg. Egyrészt változtatnunk kell valamin, az életvitelünkön, a gondolkodásunkon, a hozzáállásunkon, néha nem is kicsit, másrészt olykor a környezetünk sem igen támogató, esetleg még visszahúzó ereje is lehet. Arthur Schopenhauer (1788–1860) német filozófus fogalmazta ezt meg kiválóan, hogy ha nehéz helyzeteken akarjuk magunkat átrágni, milyen külső reflexiókra kell számítanunk. De ha kitartóak és elszántak vagyunk, akkor miénk a győzelem. Szerinte minden nehéz kérdés megoldása három lépcsőn megy keresztül. Az elsőn nevetségesnek tartják az ötletet, a másodikban küzdenek ellene, a harmadikban magától értetődőnek tartják. Tehát fogjunk csak bele az észszerű változtatásokba, az újévi fogadalmakba, a szükséges fogyókúrába, a rendszeres mozgásba, az egészséges életvitelbe.