Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezért viszkethet a lábszár

Érdekességek2023. június 04.

Igen sok ember megtapasztalja a lábszár viszketését. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyek azt feltételezik, hogy nem egyszerű bőrszárazság okozza a tünetet. Dr. Pánczél Gitta, a Dermatica bőrgyógyásza arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Fotó: unsplash.com/AnjaÁrtatlan ok és betegség is okozhatja a lábszár viszketését:

Bőrszárazság
A bőrszárazság a viszketés egyik leggyakoribb oka, amellyel többek az a probléma, hogy bár a vakarás időlegesen enyhíti a tünetet, könnyen gyulladást eredményezhet, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Idősebb korban a bőr elvékonyodik, kevesebb nedvességet köt meg, ami hamarabb kiszáradáshoz, viszketéshez vezet.

Borotválás
A borotva okozta kisebb sérülésektől, és esetleg a borotváláshoz használt haboktól, krémektől is kialakulhat olyan irritáció, ami viszketést okoz, sőt, a bőr alatt maradó, ki nem nőtt szőrszálak is irritálhatják a bőrt.

Bőrallergia, irritáció
A bőrizgató hatású vegyi anyagokon kívül bizonyos kemikáliák – legyen azok szintetikusak vagy természetesek – allergiás reakciókat válthatnak ki, amelyek a viszketésen kívül kipirosodással, duzzanattal is járhatnak.

Ekcéma, atópiás dermatitisz
A bőr gyulladásával járó betegség bármely testrészen, így a lábszáron is előfordulhat, felnőtteknél azonban leggyakrabban a térd-, és könyökhajlatokban jelenik meg. Fontos, hogy bőrgyógyász lássa a száraz, piros, irritált, viszkető területet, többek közt azért, hogy pontosan elkülöníthető legyen az ekcéma a bőrszárazságtól, és hatékony kezelés legyen rá elrendelhető. 

Sztázis dermatitisz
A sztázis dermatitisz az ekcéma egy típusa, amely a lábszárak bőrének tartós kipirulását, hámlását, melegségét és duzzanatát okozza. Sok esetben a bőr sötétbarnás elszíneződése is kialakul, valamint – a vénákban zajló meggyengült keringés miatt – fájdalom, nehézláb érzés, visszér betegség és fekélyesedés is megjelenhet. 

Pikkelysömör
Ez a krónikus, örökölhető bőrbetegség leggyakrabban vörös, hámló foltok formájában jelentkezik, tipikusan a könyökön, a térdeken és a fejbőrön, bár tulajdonképpen bármely testrész érintett lehet. Általában nem viszket, de vannak súlyosabb formák, vagy akut fellángolások, amikor a betegek viszketést is tapasztalnak.  


Cukorbetegség
Nem közvetlenül a cukorbetegség okoz bőrviszketést, de náluk nagyobb a rizikója olyan betegségek kialakulásának, amelyek ezzel a tünettel is járhatnak. Ilyen például egy-egy bakteriális vagy gombás fertőzés, a keringési problémák vagy a veseelégtelenség. Sok esetben éppen a romló keringés miatt viszkető lábszár hívja fel a figyelmet a diabéteszre.  

Fotó: 123rf.com

Ritkább okok
Ritkábban, de előfordulhat, hogy komolyabb betegség áll a háttérben. Rosszindulatú rákos betegség fennállása esetén kár a teljes testet érintően is jelentkezhet bőrviszketés. Pajzsmirigy működési vagy vesefunkciós zavarok is okozhatnak viszketéses panaszokat.

Ezért fontos a bőrgyógyászati vizsgálat

Mint látható, a lábszár, és természetesen más testrészek viszketésének is lehet egészen ártatlan, de akár súlyosabb oka is. Tehát hacsak nem egészen nyilvánvaló a kiváltó ok, vagy nem múlik el pár nap alatt vagy krémezés hatására a viszketés, mindenképpen érdemes orvossal ellenőriztetni az állapotot – mondja dr. Pánczél Gitta, a Dermatica bőrgyógyásza. – A kivizsgálásig érdemes végiggondolni, mióta áll fenn a viszketés, lehet-e valamihez kapcsolni a kialakulását, illetve vannak-e más zavaró tünetek.  Előfordulhat, hogy más vizsgálatokra, például laborleletekre is szükség van a pontos diagnózishoz, hiszen a cél nem csupán az, hogy a kínzó viszketést tudjuk megszüntetni vagy legalábbis enyhíteni, de az, is, hogy a valódi kiváltó okot megtaláljuk és kezeljük.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.