Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ezt tanítják nekünk a patkányok

Érdekességek2024. október 20.

Az ELTE nagyszabású kutatása szerint sokkal bonyolultabb a patkányok társas viselkedése, mint azt eddig feltételeztük. A rangos Scientific Reports folyóiratban megjelent eredményeknek komoly hatása lehet egyes gyógyszerek, például a pszichotikumok fejlesztésére is.  

A fehér egerek mellett az egyik legtöbbet használt kísérleti állat a patkányok egy fajtája, a fehér Rattus norvegicus. Ennek fő oka, hogy a patkányok biológiai tulajdonságai erős rokonságot mutatnak az emberi sejtek és szervek tulajdonságaival, génjeik közel 90%-a hasonló. Bár a patkányok viselkedését sokat kutatják, mindezidáig nem végeztek hosszútávú, digitálisan automatizált módon kiértékelt, a csoportbeli és az egyéni tulajdonságokat egyaránt figyelembe vevő, azokat egymással összevető kutatást a témában.

Az ELTE Biológiai Fizika Tanszék munkatársai, együttműködve az Etológia Tanszék munkatársával, Kubinyi Enikővel, ezt a fontos, hiánypótló kutatást végezték el és publikálták a Nature portfólióhoz tartozó Scientific Reports folyóiratban. A kutatás Vicsek Tamás, a Fizikai Intézet professor emeritusa által elnyert európai, ERC Advanced Grant keretében kezdődött el, a keletkező hatalmas adatrendszer feldolgozása éveket vett igénybe. Az így született publikáció azonban a mögötte álló hatalmas adatmennyiség, a kísérletek tervezése és a kiértékelési módszerek széles skálája miatt a területen egyedülálló munka lett.
 
A fenti ábra jobboldali panelje két állat (a3 és β1) helyzetének hosszú időtartamra átlagolt gyakoriságát mutatja, ahol a vörös és a zöld szín intenzitása jelzi az állatok tartózkodási helyének gyakoriságát. A sárga szín azokat a helyeket mutatja, ahol időnként mindkét állat megfordul (például az etetőnél). Ez az egyszerű ábra is jelzi, mennyire különbözően viselkednek az állatok, még egy ilyen egyszerűen összeállított térben is.
 
A kutatás egyik központi célja az volt, hogy betekintést nyerhessünk a patkánycsoportokon belül kialakuló hierarchikus erőviszonyokba. Ehhez több komplex kritériumot kellett teljesíteni: szükség volt az egyes egyedek folyamatos azonosításának lehetőségére (ezt színkóddal oldották meg), az állatok lakhelyének minél barátságosabb kialakítására, a nappali és éjszakai időszakok változtatására, és úgy általában, a teljes, mintegy 10 hónapon át tartó kísérlet automatikus vezérlésére, beleértve például a táplálék és a víz adagolását is. 
Az éjszakai, sötétben is “látó”, nagyfelbontású kamera a kísérletek végére sok terabyte-nyi információt szolgáltatott, amelynek kiértékelésére kifejezetten a színkóddal ellátott patkányok mozgását digitálisan követő algoritmust kellett kidolgozni. Fontos eleme volt a kísérletsorozatnak, hogy az induló 7 fős patkánycsoportokat (4 ilyen csoport volt) időnként több változatban is átrendezték, ezúton is követve, hogy egy adott állat vagy csoport viselkedése mennyire függ a csoport összetételétől, illetve annak változásától.
 
A kísérlet során készült felvételek egy sorozata az alábbi videóban megtekinthető (gyorsítva látható a 4 kis kolónia éjszakáinak egy hete, nappal a patkányok ugyanis inaktívak, többnyire alszanak, el-, illetve összebújnak): https://www.youtube.com/watch?v=L4yKFD2tMIM

Az összetett és hosszú időn át folyó kísérletek során a Biofizikai Tanszék munkatársai hatalmas munkát végeztek, számos innovatív megoldást dolgoztak ki, ami a kutatás fő kérdéseinek megválaszolásán túl is sok eredményt hozott. Nagy Máté a tervezésben és a kivitelezésben játszott meghatározó szerepet, míg a képi adatfeldolgozás során Vásárhelyi Gábor készített innovatív szoftvermegoldásokat.
 
Az automatizált megfigyelések kiértékelése elsősorban a patkányok mozgásának elemzéséből állt, amely értékes új felismerésekhez vezetett. A hasonló vizsgálatok során ugyanis az állatok mozgásából következtetni lehet a köztük levő dominancia, ill. alárendeltségi viszonyokra, valamint az egyedeket standard viselkedési teszteknek egyenként alávetve, képet kaphatunk a különféle tulajdonságaikról (kockáztató, határozatlan stb.).
 
A kísérlet indulásakor a kutatók olyan viselkedési struktúra kialakulását feltételezték, amely idővel jól meghatározott és a különböző csoportokban hasonló módon kialakuló hierarchikus erősviszonyoknak felelnek majd meg. Továbbá azzal a kézenfekvő hipotézissel éltek, hogy a patkányok individuális személyiségjegyei alapvetően meghatározzák a csoporton belüli viselkedésüket. Az adatok kiértékelése során azonban kiderült, hogy a valóság jóval bonyolultabb, mint képzelték.
 
Egyes csoportokban kialakult hierarchia, számos “összetűzést” követően, más csoportokban békésebben éltek egymás mellett a patkányok. Ha egy hierarchikus csoport tagjait eresztették össze egy hierarchia nélkülivel, az eredmény hol egy hierarchikus, hol egy békés csoport lett. További váratlan eredmény lett, hogy a klasszikus – gyógyszer vagy viselkedéskutatásban használt – személyiség- és társas tesztek során meghatározott „személyiségjegyek” és a valós csoportokon belüli viselkedés között viszonylag kevés összefüggést lehetett kimutatni.
Mindez arra utal, hogy a patkányok társas élete, szocializálódása és annak összefüggése a személyes tulajdonságaikkal, sokkal összetettebb annál, mintsem hogy azt valamilyen egyszerű mechanizmussal interpretálhatnánk. Ennek az eredménynek egyik érdekes aspektusa, hogy amikor egyes pszichotikumok hatását vizsgálják állatkísérletek útján, a következtetésekkel rendkívül óvatosnak kell lenni, mert a patkánycsoportok társas viselkedése paradoxonokat rejt.
 
A kutatók a kísérlet végén igyekeztek megfelelően gondoskodni az állatokról, és nagy örömükre mindegyikük örökbefogadó gazdára talált.
 
A publikáció adatai: M. Nagy, J.D. Davidson, G. Vásárhelyi, D. Ábel, E. Kubinyi, A. El Hady & T. Vicsek (2024) Long-term tracking of social structure in groups of rats. Scientific Reports, (2024) 14:22857, https://www.nature.com/articles/s41598-024-72437-5

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.

A reggeli - a diétázók titkos fegyvere

2026. november 11.

Akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? 

Kiadós reggelit!

Kezdjük egy olyan hírrel, amelyik bizonyára meglep sok embert: azok, akik elbliccelik a reggelit, kevésbé tudják korlátok közt tartani a súlyukat, mint azok, akik rendszeresen esznek reggelente. Mi lehet ennek az oka? Például az, hogy a reggelizés segíthet abban, hogy elkerüljük a veszélyes nassolást és "túlegyük" magunkat az egyes fõétkezések során. Élelmezéstudománnyal foglalkozó szakemberek felismerése szerint a rendszeres reggelizõk általában kisebb súlyúak, mint a reggelit elmulasztók.

Hurrá! Ehetünk reggelire mindenféle finomságot, gondolhatnánk. De hogyan is áll a dolog valójában?

A táplálék nem más, mint üzemanyag

A reggelizéssel tulajdonképpen feltöltjük egy autó üres tankját. Amikor reggel felkelünk, testünk "benzintartálya" üres. Ha ekkor eszünk, ezzel két dolgot érünk el:

· energiát biztosítunk a napi tevékenységek számára és
· feltehetõleg elejét vesszük a nap folyamán a "zabálásnak".

Hogyan oldhatjuk mindennapi feszültségeinket?

2026. november 10.

A túlzott mértékû és rendszeres stressz nem csak mindennapjainkat mérgezi meg, de egészségünket is károsítja. Kikerülni nem mindig lehet, de a stresszt igenis kezelni kell!

A szakorvosi rendeléseken számos páciens fordul meg látszólag megmagyarázhatatlan eredetû fájdalmakról panaszkodva. A stressz számos tünetet produkálhat. Például:


· fejfájás
· gyomorfájdalmak
· az étvágy megváltozása
· hasmenés
· fokozott gázképzõdés


De elõfordulhat mellkasi szorító érzés, légszomj, feszült izmok, idegesség, fáradtság és szomorúság. A levertség mellett egyéntõl függõen fokozott ingerlékenység és érzékenység is jelentkezhet. Állapotunk hatására kapcsolatainkban is változás áll be, mind a munkahelyen, mind a magánéletünkben.

A stresszes életformát élõknél nem ritkák az alvási zavarok sem!

Tapasztalhatjuk az érdeklõdés, a motiváció csökkenését, vagy teljes elvesztését is. Szokatlan kiütések, szétszórtság, fülcsengés, nõk esetében menstruációs zavarok szintén a túlzott mértékû stressz következményeként fordulhatnak elõ.

Természetesen a sok káros hatás ellen több megoldás is létezik, mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelõt. Számos vizsgálat igazolta például a zenehallgatás (elsõsorban klasszikus zene) eredményességét.

Számtalan technika létezik, melyek a helyes légzés és az izmok ellazításának képességével ruháznak fel bennünket. A relaxációs módszerek mellett a másik igen hatékony módszer a nevetés. Számtalan kutatás igazolta a nevetés stressz csökkentõ hatását. A vidám percekkel, órákkal immunrendszerünk is erõsödik, de a szívinfarktus kockázata és a fájdalmak is csökkenthetõk.