Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a dereka? Otthon végezhető mély hátizom erősítés

Érdekességek2021. január 23.

Fotó: gettyimages.com

Nagyon sokan küzdenek köznyelven „derék- és hátfájással” ez adódhat az ülő életmódból, rossz testtartásból, mozgásszegény életmódból vagy a túlsúlyból, akár ezek összetettjéből. A gerincmerevítő izmok feladata a hasizmokkal egyetemben a gerinc stabilizálása. Abban az esetben, ha ezek az izmok gyengék, a testtartás rossz, a gerinc statikája és a körülvevő izmok egyensúlya megbomlik.

Preventív (megelőző) tényezők, melyekkel elkerülhető a hátfájás kialakulása:

A hátizomzat erősítésekor nagyon fontos, hogy a gyakorlatokat tehermentesített helyzetben végezze.

Mozgás megkezdése előtt elengedhetetlen az alapos bemelegítés!

1. Medenceemelés
Kiinduló helyzet: feküdjön a hátára, és hajlítsa be térdeit, talpával támaszkodjon a földön. Karját nyújtva tegye maga mellé.
Lassan, lendület nélkül emelje fenekét a comb és a törzs egyenes vonaláig, végig megfeszítve. Tartsa meg ezt a helyzetet egy kis ideig, majd vissza fekve lazítson. Kezdésnek 3 sorozatban 10 ismétlés ajánlott.

2. Láb-karemelés
Feküdjön hasra, lazítsa el magát, fejét homlokán támassza meg, hasa alá tegyen kispárnát, hogy dereka egyenesen álljon, karjait nyújtsa előre, a feje mellé.
Emelje fel nyújtva egyszerre a jobb karját és a bal lábát, tartsa meg rövid ideig ezt a helyzetet, majd engedje vissza, és lazítson. Figyeljen arra, hogy a gyakorlat közben feje a földön legyen és emelés közben farizmait és hasizmait is feszítse meg. Ezután bal karját és jobb lábát emelje egyszerre, rövid ideig tartsa meg a magasban, majd ismét engedje le. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.


Fotó: gettyimages.com

Miután a végtagokat váltakozva – bal láb, jobb kar, majd jobb láb, bal kar – megemelte, utána egyszerre mindkét karját emelje fel a talajról. Nagyon fontos, hogy vállával együtt karjait valóban felemelje a talajról és ezt ne erős homorítással helyettesítse, mert az akkor már nagyon megterhelő az ágyéki gerincnek. Farizmait közben jól szorítsa össze. Rövid ideig tartsa meg ezt a helyzetet, majd engedje vissza. Nem az emelés magassága számít, hanem a mozdulatok gyakorisága.

3. Fekvőtámaszállás
A kitartás gyakorlatok a leghatékonyabb izomerősítők, mivel ezek közben az izmok folyamatosan feszülnek. Álljon fekvőtámasz kiinduló tartásba, és maradjon úgy, ameddig csak bír. Egy kis gyakorlás után tűzzön ki reális célokat és tartsa magát hozzá, ne engedjen a feszítésen a kitűzött idő előtt. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.

4. Plank állás
Ereszkedjen le könyöktámaszba, és tartsa meg magát statikusan, a fenék, a hát és a fej viszonylag egyenes pozícióban legyen. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.

A mozgás befejeztével minden esetben végezzen alapos nyújtást!

A Galenus webáruházban megrendelhető a Gerinctitok című könyvet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?



Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.

Fogyatékossággal élő gyermekek fogászati ellátásában segít a KORE új információs programja

2026. május 29.



A Koraszülöttekért Országos Egyesület (KORE) új, hiánypótló tájékoztató kezdeményezést indított annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a fogyatékossággal élő gyermekeket és felnőtteket nevelő családoknak a megfelelő fogászati ellátás megtalálásában. Az egyesület tapasztalatai szerint az érintett családok számára az egyik legnagyobb nehézséget sok esetben nem maga a kezelés, hanem az jelenti, hogy hová fordulhatnak biztonságos, speciális igényeket is figyelembe vevő fogászati ellátásért.

A Koraszülöttekért Országos Egyesület új összefoglaló anyaga olyan intézményeket, szakrendeléseket és lehetőségeket gyűjt össze, amelyek segítséget nyújthatnak a fogyatékossággal élő gyermekek és felnőttek fogászati ellátásában. A kezdeményezés célja, hogy az érintett családok gyorsabban, kiszámíthatóbban és kevesebb bizonytalansággal találhassanak megfelelő szakmai segítséget.

A KORE szerint a speciális ellátási igényű gyermekek esetében a fogászati kezelések megszervezése sokszor jelentős fizikai, lelki és anyagi terhet ró a családokra. A megfelelő intézmény megtalálása, az altatásos lehetőségek elérhetősége, az egyéni érzékenységek kezelése vagy éppen a hosszú várakozási idők olyan problémák, amelyekkel rengeteg szülő nap mint nap szembesül.

Megelőzhető-e a szívinfarktus?

2026. május 28.



A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa nem csak ezeket a kockázati tényezőket mutatta be, de a legfontosabb megelőző vizsgálatokról is beszélt.

A genetika adott, az életmód választható

A szívinfarktus akkor alakul ki, amikor a szívizmot ellátó koszorúér hirtelen elzáródik, leggyakrabban egy megrepedt plakk vagy vérrög miatt. Magyarországon a szívinfarktus ma már jóval kisebb arányban halálos, mint évtizedekkel ezelőtt, de még mindig súlyos esemény. A legfrissebb hazai adatok szerint az infarktuson átesett betegek kb. 10–15%-a hal meg az első 30 napban, ha pedig időben megtörténik a koszorúér megnyitása (katéteres beavatkozás), a túlélés jelentősen javul. Mindazonáltal természetesen mindent meg kell tenni a kockázat csökkentésért. De vajon mennyiben növeli ezt a kockázatot a genetika és az életmód?