Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a dereka? Otthon végezhető mély hátizom erősítés

Érdekességek2021. január 23.

Fotó: gettyimages.com

Nagyon sokan küzdenek köznyelven „derék- és hátfájással” ez adódhat az ülő életmódból, rossz testtartásból, mozgásszegény életmódból vagy a túlsúlyból, akár ezek összetettjéből. A gerincmerevítő izmok feladata a hasizmokkal egyetemben a gerinc stabilizálása. Abban az esetben, ha ezek az izmok gyengék, a testtartás rossz, a gerinc statikája és a körülvevő izmok egyensúlya megbomlik.

Preventív (megelőző) tényezők, melyekkel elkerülhető a hátfájás kialakulása:

A hátizomzat erősítésekor nagyon fontos, hogy a gyakorlatokat tehermentesített helyzetben végezze.

Mozgás megkezdése előtt elengedhetetlen az alapos bemelegítés!

1. Medenceemelés
Kiinduló helyzet: feküdjön a hátára, és hajlítsa be térdeit, talpával támaszkodjon a földön. Karját nyújtva tegye maga mellé.
Lassan, lendület nélkül emelje fenekét a comb és a törzs egyenes vonaláig, végig megfeszítve. Tartsa meg ezt a helyzetet egy kis ideig, majd vissza fekve lazítson. Kezdésnek 3 sorozatban 10 ismétlés ajánlott.

2. Láb-karemelés
Feküdjön hasra, lazítsa el magát, fejét homlokán támassza meg, hasa alá tegyen kispárnát, hogy dereka egyenesen álljon, karjait nyújtsa előre, a feje mellé.
Emelje fel nyújtva egyszerre a jobb karját és a bal lábát, tartsa meg rövid ideig ezt a helyzetet, majd engedje vissza, és lazítson. Figyeljen arra, hogy a gyakorlat közben feje a földön legyen és emelés közben farizmait és hasizmait is feszítse meg. Ezután bal karját és jobb lábát emelje egyszerre, rövid ideig tartsa meg a magasban, majd ismét engedje le. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.


Fotó: gettyimages.com

Miután a végtagokat váltakozva – bal láb, jobb kar, majd jobb láb, bal kar – megemelte, utána egyszerre mindkét karját emelje fel a talajról. Nagyon fontos, hogy vállával együtt karjait valóban felemelje a talajról és ezt ne erős homorítással helyettesítse, mert az akkor már nagyon megterhelő az ágyéki gerincnek. Farizmait közben jól szorítsa össze. Rövid ideig tartsa meg ezt a helyzetet, majd engedje vissza. Nem az emelés magassága számít, hanem a mozdulatok gyakorisága.

3. Fekvőtámaszállás
A kitartás gyakorlatok a leghatékonyabb izomerősítők, mivel ezek közben az izmok folyamatosan feszülnek. Álljon fekvőtámasz kiinduló tartásba, és maradjon úgy, ameddig csak bír. Egy kis gyakorlás után tűzzön ki reális célokat és tartsa magát hozzá, ne engedjen a feszítésen a kitűzött idő előtt. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.

4. Plank állás
Ereszkedjen le könyöktámaszba, és tartsa meg magát statikusan, a fenék, a hát és a fej viszonylag egyenes pozícióban legyen. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.

A mozgás befejeztével minden esetben végezzen alapos nyújtást!

A Galenus webáruházban megrendelhető a Gerinctitok című könyvet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.