Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a dereka? Otthon végezhető mély hátizom erősítés

Érdekességek2021. január 23.

Fotó: gettyimages.com

Nagyon sokan küzdenek köznyelven „derék- és hátfájással” ez adódhat az ülő életmódból, rossz testtartásból, mozgásszegény életmódból vagy a túlsúlyból, akár ezek összetettjéből. A gerincmerevítő izmok feladata a hasizmokkal egyetemben a gerinc stabilizálása. Abban az esetben, ha ezek az izmok gyengék, a testtartás rossz, a gerinc statikája és a körülvevő izmok egyensúlya megbomlik.

Preventív (megelőző) tényezők, melyekkel elkerülhető a hátfájás kialakulása:

A hátizomzat erősítésekor nagyon fontos, hogy a gyakorlatokat tehermentesített helyzetben végezze.

Mozgás megkezdése előtt elengedhetetlen az alapos bemelegítés!

1. Medenceemelés
Kiinduló helyzet: feküdjön a hátára, és hajlítsa be térdeit, talpával támaszkodjon a földön. Karját nyújtva tegye maga mellé.
Lassan, lendület nélkül emelje fenekét a comb és a törzs egyenes vonaláig, végig megfeszítve. Tartsa meg ezt a helyzetet egy kis ideig, majd vissza fekve lazítson. Kezdésnek 3 sorozatban 10 ismétlés ajánlott.

2. Láb-karemelés
Feküdjön hasra, lazítsa el magát, fejét homlokán támassza meg, hasa alá tegyen kispárnát, hogy dereka egyenesen álljon, karjait nyújtsa előre, a feje mellé.
Emelje fel nyújtva egyszerre a jobb karját és a bal lábát, tartsa meg rövid ideig ezt a helyzetet, majd engedje vissza, és lazítson. Figyeljen arra, hogy a gyakorlat közben feje a földön legyen és emelés közben farizmait és hasizmait is feszítse meg. Ezután bal karját és jobb lábát emelje egyszerre, rövid ideig tartsa meg a magasban, majd ismét engedje le. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.


Fotó: gettyimages.com

Miután a végtagokat váltakozva – bal láb, jobb kar, majd jobb láb, bal kar – megemelte, utána egyszerre mindkét karját emelje fel a talajról. Nagyon fontos, hogy vállával együtt karjait valóban felemelje a talajról és ezt ne erős homorítással helyettesítse, mert az akkor már nagyon megterhelő az ágyéki gerincnek. Farizmait közben jól szorítsa össze. Rövid ideig tartsa meg ezt a helyzetet, majd engedje vissza. Nem az emelés magassága számít, hanem a mozdulatok gyakorisága.

3. Fekvőtámaszállás
A kitartás gyakorlatok a leghatékonyabb izomerősítők, mivel ezek közben az izmok folyamatosan feszülnek. Álljon fekvőtámasz kiinduló tartásba, és maradjon úgy, ameddig csak bír. Egy kis gyakorlás után tűzzön ki reális célokat és tartsa magát hozzá, ne engedjen a feszítésen a kitűzött idő előtt. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.

4. Plank állás
Ereszkedjen le könyöktámaszba, és tartsa meg magát statikusan, a fenék, a hát és a fej viszonylag egyenes pozícióban legyen. Kezdésnek 3 sorozatban kifáradásig ajánlott.

A mozgás befejeztével minden esetben végezzen alapos nyújtást!

A Galenus webáruházban megrendelhető a Gerinctitok című könyvet!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tízezer fogyatékos fiatal tűnik el az iskola után

2026. július 21.

A fogyatékossággal élő, neurodivergens és speciális szükségletű fiatalok jelentős része az iskolából kilépve láthatatlanná válik: nem tanul, nem dolgozik, és fokozatosan elszigetelődik a társadalomtól. A Salva Vita Alapítvány It’s My Life projektje erre a súlyos, mégis keveset tárgyalt társadalmi problémára ad választ. Az Erasmus+ támogatásával megvalósult program öt év munkájának eredményeit, módszertanát és gyakorlati eszközeit most más szervezetek számára is elérhetővé tette – azzal a céllal, hogy minél több fiatal kapjon esélyt az önálló felnőtt életre.

Sok szó esik a speciális nevelési igényű fiatalok oktatásáról. Kevesebb arról, hogy mi lesz velük, amikor kikerülnek az iskolarendszerből. Pedig ez is jelentős társadalmi probléma: tízezres nagyságrendben vannak Magyarországon 18–30 éves fiatalok akik fogyatékosságuk, neurodivergenciájuk vagy speciális szükségleteik miatt az iskolából kilépve sem munkát, sem közösséget nem találnak. Sokan közülük papíron nem szorulnak segítségre – nincs diagnózisuk, nincs hivatalos támogatásra jogosító iratuk –, mégis képtelenek boldogulni a munkaerőpiacon és a társas életben.

Ha beteg a gyerek

2026. július 20.

Mi legyen a csecsemők és kisgyermekek házi patikájában?



Betegség, sérülés bármikor érheti a csecsemőket, kisgyermekeket is. Egy hirtelen láz, egy eldugult orr vagy akár egy apró horzsolás ellátásához szükséges patikaszereket célszerű otthon tartani – a házi patikában.

A csecsemők és kisgyermekek számára szükséges készítményeket a kezelőorvossal és gyógyszerésszel egyeztetve célszerű kiválasztani. Nem elegendő a gyógyszereket beszerezni, tisztában kell lenni azok szükség esetén történő használatának módjával, dozírozásával. Figyelmet kell fordítani a megfelelő hőmérsékleten történő tárolásra (pl. bizonyos lázkúpokat a hűtőszekrényben kell tárolni), illetve arra, hogy fénytől, hőtől védett, száraz és a gyermekek számára el nem érhető helyen legyen a házi patika.

A szociális facilitáció

2026. július 20.



Norman Triplett, az Indianai Egyetem pszichológusa figyelt fel arra, miközben felkérésre az 1897-es kerékpárosrekordokat elemezte, hogy a kerékpárosok jobb időket futnak másokkal együtt, mintha csak az óra ellen kellene versenyezniük. Vagyis jobban teljesítenek, ha nem pusztán egyedül, egy időfutamban kell tekerniük, hanem ott van előttük vagy mögöttük a hús-vér ellenfél, akit le kell, avagy le akarnak győzni.

Triplett ezt a hatást nevezte el társas facilitációnak, azaz serkentésnek, és hipotézise szerint a jelenség lényege, hogy a másik testi jelenléte eleve egy pozitív ingert jelent az egyén számára, amely egy magától fel nem szabaduló idegrendszeri energiát mozgósít.

Hogy hipotézisét igazolja, elvégzett egy kísérletet is. Ennek lényege az volt, hogy a résztvevőknek valami nagyon egyszerű, mechanikus feladatot kellett elvégezniük (ez esetben egy horgászzsinórt feltekerni), egyedül, illetve csoportosan, egymás társaságában is. A tapasztalat pedig az volt, hogy a társas helyzetben következetesen jobban teljesítettek a kísérleti alanyok, mint egymagukban. Feltehetően azért, mert bár a kísérletvezető erre semmilyen módon nem utalt, de a résztvevők maguktól is versenyhelyzetnek fogták fel a feladat végrehajtását, és ez meg is látszott a teljesítményükön.