Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a lába a magassarkúban? – Ez lehet az oka!

Érdekességek2022. március 15.

Fotó: gettyimages.com

Reggeli lábszármerevséggel leggyakrabban az aktívan sportolók szoktak találkozni, ám lényegében bárkinél előfordulhat lábszárfájdalom, különösképp azoknál, akik főleg magassarkút viselnek. A kellemetlen tünet hátterében gyakran az Achilles-ín problémája áll, mely szerencsére könnyen kezelhető. Dr. Váradi Éva főorvosnőtől, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistájától többet is megtudhat a problémáról.

Ín: hosszú és sérülékeny

Az Achilles-ín a lábszár izmait a sarokcsonthoz rögzíti, és a lábfej lefeszítésében, lábujjra állásban vesz részt – tehát a járásban, futásban, ugrásban játszik fő szerepet. Mivel ennyire sokat használjuk, esetleg túlerőltetjük, igencsak gyakran sérül. Bár leginkább azoknál okoz problémát, akik rendszeresen sportolnak – pl. futnak –, ám előfordulhat, hogy a magassarkú cipők miatt az ín megrövidül, rugalmatlanná válik, majd gyulladásba kerül, ami nagyfokú fájdalommal jár. Mindezeken kívül okozhatja egy egyszerű rossz mozdulat is, ugyanis ekkor hegszövet keletkezhet a felszínén, ami irritálhatja az ínt körülvevő védőburkot.

Az Achilles-ín gyulladás jelei:

Ezért nem szabad kihagyni a bemelegítést és a nyújtást

Mivel a környező izmok állapota, edzettsége nagyfokú védelmet jelent az Achilles-ín sérülési ellen, ezért fontos a lábszár megfelelő edzése – akár rendszeres sétával –, valamint sportolás előtti nyújtása, hogy az esetlegesen merevebb izmok ellazuljanak. Ennek hiányában lényegesen könnyebben sérül és kerül gyulladásba az ín – hívja fel a megfelelő bemelegítés fontosságára a figyelmet dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája.


Fontos a pihentetés és a gyulladáscsökkentés

Bár vannak olyan állapotok, amikor érdemes a probléma ellen és a gyógyulás elősegítése érdekében mozogni, ám Achilles-ín gyulladásnál fontos az adott végtag pihentetése, akár fáslizása. Érdemes továbbá aktív fájdalomcsillapítást is igénybe venni, melyen belül injekciós kezeléssel a gyulladás gyorsan megszűntethető.

Tehát a felépülés két pilléren nyugszik: az egyik a pihentetés, a másik pedig a gyulladáscsökkentés.

Mindez természetesen más kiegészítő terápiák felgyorsíthatják – guna terápia, fizikoterápia, lézer-, ami leginkább azok számára bír nagy jelentőséggel, akik nagy fájdalmaik vannak, illetve rendszeresen sportolnak, és a probléma miatt nem szeretnének hosszabb szünetet tartani.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.