Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáj a válla, a nyaka, a könyöke? A légkondi is okozhatja

Érdekességek2018. augusztus 24.

Sokan nem ismerik a kapcsolatot az ízületi gyulladás, a torok- és fejfájás, valamint a légkondicionálás közt, holott ez bizonyos körülmények között fennállhat.A kezelési lehetőségekről írásunkban Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos tájékoztatja olvasóinkat.

A légkondival felszerelt helyiségben azonos hőmérsékletre és alacsony páratartalomra beállított levegő kering zárt rendszerben. Ennek nyilván számos előnye van, például kevesebb por és pollen kering benne, mint az utcán, hátránya viszont, hogy nincs légmozgás, és a rendszer mindig ugyanott fújja a hideg levegőt. Aki éppen a kiáramló levegő útjában ül, hosszútávon éppen ezért bizonyos tüneteket észlelhet.

Ilyen lehet például a kimerültség, a depresszió, és a testi problémák, mint a torokfájás és a fejfájás, a felfázás, a petefészek- és hüvelygyulladás, a libidó csökkenése és az ízületi problémák. A lappangó ízületi gyulladást ugyanis fellobbanthatja a felhevülés utáni lehűlés, a nyirkos hideghatás pedig fokozza az izomfeszülést és – görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. Vagyis a légkondicionáló azoknál képes belobbantani az ízületi, reumatikus betegségeket, akik egyébként is hajlamosak erre.


Hogyan kerülhetjük el a légkondi okozta problémákat?

Ha úgy érezzük, belobbant az ízületi gyulladás, mindenképpen forduljunk orvoshoz, mert így gyorsabban, hatékonyabban, az erős fájdalomcsillapítók esetleges mellékhatásait elkerülve szabadulhatunk meg a problémától.

Azoknak, akik nem szeretnének a fájdalomcsillapítók túl gyakori alkalmazásától függeni, érdemes kipróbálniuk az alternatív lehetőségeket. Ez lehet például a lökéshullám terápia, amely során a hullám áthatol a test felszínén és beindítja a test öngyógyító mechanizmusait, oldja a triggereket, élénkíti az anyagcserét és a vérkeringést. Ezáltal a kezelések nem csak a fájdalmat csökkentik, de a sérült szövetek regenerálásával az okot is megszüntethetik.

Hasonlóan jó eredmény érhető el a hialuronsav injekcióval, amely szinte megolajozza az ízületeket. A felhasznált anyag egy átlátszó gél, amely nagy koncentrációban tartalmaz hialuronsavat. A készítményt a gyulladás által érintett ízületbe fecskendezik, hogy csökkentse a fájdalmat, valamint visszaállítsa az ízület kenését és lökéscsillapítását – mondja dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus, sportorvos.

Szóba jöhet még az orvosikollagén-terápia, amely – szintén injekciós kúraként  – csökkenti a fájdalmat, kezeli a kiinduló problémát. Mindemellett főleg az ízületi gyulladásra hajlamos embereknek érdemes tisztában lenniük azzal, hogy az ízületi gyulladások részben megelőzhetők rendszeres testmozgással, a normál testsúly megőrzésével és a gyulladást fellobbantó helyzetek – így a légkondicionálás – körültekintő kezelésével.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.