Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fájdalomfurcsaságok

Érdekességek2023. április 24.

Fotó: 123rf.com

Az elmúlt néhány évtizedben a kutatók lehetővé tették a fájdalom mechanizmusának jobb megértését. De még mindig sok olyan feltételezés kíséri, amelyek nem mindig helytállóak.

Amikor háziorvoshoz fordulunk, egyik gyakori ok az akut fájdalom, mely baleset vagy betegség során jelentkezik. Valójában ez a kellemetlen érzés vészjelzésként működik. Néha azonban a fájdalom anélkül lép fel, hogy a pontos eredetet azonosítani lehetne, pl. fibromyalgia (állandó ízületi fájdalom) esetén.

A fájdalmat, ezt a felfokozott érzékszervi reakciót speciális, fájdalomérző szabad idegvégződésekkel (nociceptorok) érzékeljük, amelyek a központi idegrendszert kivéve a test szinte minden pontján megtalálhatók. A fájdalomreceptorok ingerület hatására fájdalomüzeneteket küldenek az agyba, lehetővé téve számunkra, hogy „érezzük” és megjegyezzük a fájdalmat. Számos egyezés észlelhető a fizikai fájdalom, amely krónikussá válhat, és a pszichés fájdalom között, amely gyakran vezet depresszióhoz és/vagy poszttraumás stresszhez. A fájdalmat egyébként szubjektív módon érzékeljük, érzékenységünk, előéletünk, kultúránk, betegséghez való viszonyunk stb. szerint.

A fájdalommal szembeni túlérzékenység pszichológiai tényezőkhöz köthető, pl. bizonyos személyiségvonásokhoz, az érzelmek azonosításának és kifejezésének nehézségeihez, vagy akár egy traumatikus élményhez, amely pl. rossz bánásmódhoz vagy szexuális zaklatáshoz kapcsolódik. Ezért egyes kezelések mindenkinél másképp hatnak, ez adja a nehézségüket.

A férfiak és a nők nem ugyanazt az emléket őrzik a fájdalomról.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a férfiak jobban emlékeznek pl. egy nagy megrázkódtatásra vagy a sportolás során bekövetkezett esésre, míg a nőknek elmosódottabb emlékeik vannak hasonló eseményekről, valószínűleg azért, mert az életüket a nemükre jellemző fájdalmak járják át (menstruáció, szülés stb.).


Fájdalmat érezhet valaki olyan végtagjában, amely már nincs meg. Ezt az érzést fantom-végtagfájdalomnak nevezik. Minden, amputáción átesett személynek először az a benyomása, hogy megőrizte pl. az amputált lábát vagy karját, és kb. 40%-uk fájdalmat érez ebben a végtagjában. Ez az érzés az érzékszervi adatok – pl. a kéz hiányát jelző látvány – és a test agyunkban regisztrált belső reprezentációja (a kéz jelenléte) közötti ellentmondáshoz kapcsolódik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.