Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fájdalomfurcsaságok

Érdekességek2023. április 24.

Fotó: 123rf.com

Az elmúlt néhány évtizedben a kutatók lehetővé tették a fájdalom mechanizmusának jobb megértését. De még mindig sok olyan feltételezés kíséri, amelyek nem mindig helytállóak.

Amikor háziorvoshoz fordulunk, egyik gyakori ok az akut fájdalom, mely baleset vagy betegség során jelentkezik. Valójában ez a kellemetlen érzés vészjelzésként működik. Néha azonban a fájdalom anélkül lép fel, hogy a pontos eredetet azonosítani lehetne, pl. fibromyalgia (állandó ízületi fájdalom) esetén.

A fájdalmat, ezt a felfokozott érzékszervi reakciót speciális, fájdalomérző szabad idegvégződésekkel (nociceptorok) érzékeljük, amelyek a központi idegrendszert kivéve a test szinte minden pontján megtalálhatók. A fájdalomreceptorok ingerület hatására fájdalomüzeneteket küldenek az agyba, lehetővé téve számunkra, hogy „érezzük” és megjegyezzük a fájdalmat. Számos egyezés észlelhető a fizikai fájdalom, amely krónikussá válhat, és a pszichés fájdalom között, amely gyakran vezet depresszióhoz és/vagy poszttraumás stresszhez. A fájdalmat egyébként szubjektív módon érzékeljük, érzékenységünk, előéletünk, kultúránk, betegséghez való viszonyunk stb. szerint.

A fájdalommal szembeni túlérzékenység pszichológiai tényezőkhöz köthető, pl. bizonyos személyiségvonásokhoz, az érzelmek azonosításának és kifejezésének nehézségeihez, vagy akár egy traumatikus élményhez, amely pl. rossz bánásmódhoz vagy szexuális zaklatáshoz kapcsolódik. Ezért egyes kezelések mindenkinél másképp hatnak, ez adja a nehézségüket.

A férfiak és a nők nem ugyanazt az emléket őrzik a fájdalomról.

Különböző tanulmányok kimutatták, hogy a férfiak jobban emlékeznek pl. egy nagy megrázkódtatásra vagy a sportolás során bekövetkezett esésre, míg a nőknek elmosódottabb emlékeik vannak hasonló eseményekről, valószínűleg azért, mert az életüket a nemükre jellemző fájdalmak járják át (menstruáció, szülés stb.).


Fájdalmat érezhet valaki olyan végtagjában, amely már nincs meg. Ezt az érzést fantom-végtagfájdalomnak nevezik. Minden, amputáción átesett személynek először az a benyomása, hogy megőrizte pl. az amputált lábát vagy karját, és kb. 40%-uk fájdalmat érez ebben a végtagjában. Ez az érzés az érzékszervi adatok – pl. a kéz hiányát jelző látvány – és a test agyunkban regisztrált belső reprezentációja (a kéz jelenléte) közötti ellentmondáshoz kapcsolódik.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.