Fantom effektus - a csodás elmék helyzete a társadalomban
Érdekességek2023. június 17.
Miért van az, hogy ma az igazán híres emberek mindig kommunikatívak, kreatívak és nyitottak, beszédesek és önmenedzselők? Megszoktuk, hogy ez a módi. De mi van a valóban tehetséges emberrel, a csodálatos elmékkel? Valóban az igazi elmék azok, akik ma országainkat irányítják, vagy magánvállalatok élén állnak? Aligha. Hol vannak az igazi szuperemberek?
A legtöbb szuperember, a legtöbb valóban zseni elbújik. Nehezen tudnak szocializálódni, nehezen nyílnak meg. Az asztrológiában a valódi tehetséget az ún. nevezett uralkodó bolygók jelentik. Ekkor van egy erő egy hatás valóban ereje teljében. Ekkor van valóban erőben és kitárulkozóban. Legyen szó rendszeretetről, precizitásról, sportosságról, művészi készségről, jó üzleti érzékről. Ha egy bolygó saját jelében uralkodik horoszkópképletünkben, megkapjuk előnyös hatásait és erejét.
Egy autista gyermek asztrológiai képletében pl. 6 db uralkodó bolygót találhatunk. Ehhez azonban házhelyzet jelzi, hogy ez a csodálatos elme nem tud megnyilvánulni. A gyermek személyének kisugárzása megnyilvánulása, tanításai a beszélő, kommunikáló társadalom felé egyértelműek, azonban nem átadhatóak a megszokott módon, így a tudás, értékek elvesznek. Létezik, hogy ez a gyermek nem tudja, nem képes átadni a teljes tudást, az isteni rendet hordozza magában, de nem képes megnyilvánítani meglátásait elképzelését és szavakba önteni?
Igen, és mi kimaradunk ebből a rendből és rendszerből, kimaradunk ebből a teljességből.
A leányhoz hasonlóan más szülöttek is igen gyakran rendelkeznek túlterhelt képletekkel. Csak ritkán találják meg pályájukat és lesznek segítők, gyógyítók, lelkészek, vagy papok. Az egyik kuruzsló, a másik pedig, megvetett szakma, ma így gondolkoznak. Aztán ott van az, hogy gyakran éppen azok a személyek kezdenek el ezeken a területeken tevékenykedni, akiknek nincsen semmiféle természetes adottságuk ezekhez a szakmákhoz.
A tehetség miért jár azonban elzárkózással?
Gondoljunk csak bele, hogy egy olyan világban kell élnünk, elménkben rendszerrel, határozott de nehezen szavakba önthető képességekkel, amiben káosz és zavar van, amiben káosz és mocsok honol a belső rendhez képest. Általában az újszerű és építő jellegű megnyilvánulásokat nagyon nehezen fogadják el korunkban az emberek. Berögződéseink mindig sokkal erősebbek, mint nyitottságunk. A valódi elmebeli tehetségek ezer és egy területen megnyilvánulhatnak. Természettudományos területen, matematikai vagy fizikai készségekkel, de akár csak kommunikáció, vagy éppen metakommunikációs, ezoterikus, ún. misztikus képességekkel is megáldottak lehetnek.
Ezeket a hatásokat azonban korunk embere nehezen fogadja be. Az átlag felettit éppen úgy elutasítjuk, mint az átlag alattit, még ha törekvő is. A gyermek, aki szimplán okos, még elfogadható, de ha éppen rosszaságával, cserfességével, szókimondásával hívja fel helytelenségekre a figyelmet, akkor már rossz, elítélendő és hibás. Nem fogadjuk be az új rendszereket. Mindenki a vízöntő korban a saját igazát keresi. A valódi tehetségek többnyire terheltek és szorongásosak a belső világuk, és a külső, látható valóság közötti kontraszt hatására.
Ennek a kontrasztnak az eredménye, hogy az asztalfióknak írnak, a mappának rajzolnak, vagy éppen csak elhallgatják képességeiket. Gyakran az is jellemző, hogy családi, szülői nyomásra olyan területen keresik helyüket, eredménytelenül, bukdácsolva, ahol nem képesek célt érni és minden önbizalmuk elforgácsolódik ezen az úton, noha egy másik szakmában, vagy másik tudományterületen kiemelkedő tehetségek lehetnének.
A konfliktusok hatására csodálatos elmék gyakran antiszociálisak, elbújnak a világtól. Gondoljunk csak a Hálózat csapdájában című film főszereplőjére, aki mindent az Interneten csinált, a pizzát is csak az Interneten rendelte meg, és nem volt hajlandó kimozdulni otthonából. De éppen így ismerünk alkoholista, alulértékelt házikójukban tevékenykedő kézműveseket, a világtól elvonult írókat, és nyelvi zseniket, akik elsőre tanulnak, hallás alapján, és akik számára elsajátítani 4-5 nyelvet 20 esztendős korukra, nem nehézség és nem dicsőség. Gyakran a könnyen jött tudást maguk sem értékelik.
Mit tehetünk értük?
Ha látunk egy-egy tehetséget, azt gondozni kell. Szakembert keresni, támogatni, előadásokat szervezni neki önbizalmát megtámogatni, de nem túllőni, túlnöveszteni. Lehetőségeket, támogatókat keresni neki, vagy további oktatást, és főként számára érdekes inputprogramokat, tanulmányokat szervezni, ahol tovább képezheti magát, és ahol ápolhatja szendergő tudását. Mint a fényérzékeny festőnő, aki csak szobájában alkot, vagy árnyas parkokban, aki csak éjjel utazik emiatt buszokon, lehet, hogy felfedezettünknek is lesznek kifogásai, dilemmái és terhei, amiket úgy tudunk kezelni, hogy jogos kéréseinek eleget teszünk, és kompromisszumokra kérjük a nehezen kezelhető dolgokban. El kell magyaráznunk nekik, hogy tehetségük felfedezésével egy újjászületést és új életet nyerhetnek.
Gyakran a csodálatos elmék lemaradtak a tanulásban és elfordul tőlük a környezetük, akár éppen mániákusságuk egy téma iránt való erős figyelmük miatt, nem mindennapi jellemük miatt. Ha valaki igazán tehetséges valamiben és ráérez az ízére lehetséges, hogy lazítás nélkül csak azt az egy dolgot képes végezni és sem kikapcsolódni, sem szabadidős programokat szervezni és elfogadni nem képes. Szocializáció nélkül ebben a társadalomban azonban partra vetett halként vergődhetnek és döglődnek, ezért kézen kell fogni e személyeket és útmutatást adva, de megadva a tiszteletet, megőrizve egyéniségüket és személyes méltóságukat kell őket egy új pálya felé segítenünk.
forrás: Harmonet.hu
