Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáradtság, émelygés, szédülés, rossz közérzet? Van magyarázat!

Érdekességek2018. szeptember 24.

A mindennapokat alaposan megkeserítő tünetcsoportot sokan nehezen értelmezik, megrémülnek, kétségbe esnek, és eszükbe sem jut az a nagyon is kézen fekvő magyarázatra, hogy a háttérben vérnyomás-ingadozás állhat. Mindez persze nem csoda, mert ez a fajta vérnyomásprobléma szinte minden előjel nélkül, szinte egyik percről a másikra ronthatja szinte elviselhetetlenségig közérzetünket…

Ha valaki fáradtságot, szédülést, rossz közérzetet, fejfájást tapasztal, lehet, hogy a vérnyomás ingadozását kell keresnie a tünetei mögött. A vérnyomás-ingadozás gyakori állapot, de sokszor tünetmentesen van jelen. A problémáról Dr. Sztancsik Ilona aneszteziológus, intenzív terapeuta, a KardioKözpont kardiológusa tájékoztatja olvasóinkat.

Mi minden befolyásolja az értéket?

A vérnyomásérték a nap folyamán folyamatosan változik, hiszen több tényező is hatással van rá, így például a napszak (reggel alacsonyabbak az értékek a napközben mértnél), a mozgás, a stressz, a hőmérséklet, a fogyasztott ételek és italok is. Bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen – hangsúlyozza a szakember. Már csak azért is, mert a bármilyen irányú – túl alacsony vagy túl magas értékű – kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. A vérnyomás ingadozása ugyanis az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is rámutatott már arra, hogy jelentősen megnő a stroke esélye ingadozó vérnyomás esetén, és számolni lehet a szívroham, a trombózis, akár a halálos kimenetelű thromboembólia lehetőségével is.


Mikor gyanakodhatunk ingadozásra?

A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, hiszen sokszor teljesen tünetmentes marad. Mégis van néhány figyelmeztető jel, amely utalhat erre a problémára.

Az ingadozó vérnyomás tünetei

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Az ez alatti értékek esetében hipotóniáról, azaz alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó érték esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk. A vérnyomás-ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.

Pánik vagy sajnos akár tumor is állhat a háttérben

Az ingadozás okát minden esetben gondosan ki kell vizsgálni, hiszen számos ok állhat a háttérben. Ritkán bár, de akár egy mellékvesetumor is okozhat ilyen panaszt - ez kivizsgálással kizárható vagy megállapítható. Hasonló tüneteket okoz a pánik-szindróma, illetve a pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis is. A gondos, akár több szakterületet magában foglaló kivizsgálás és a 24 órás vérnyomásmérés számos ilyen kérdést tisztázhat.

Bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló hipertóniás páciensek vérnyomás- ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez vagy a rosszul szedett gyógyszerek, vagy a túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy nagyobb vérnyomás-emelkedés követ – mondja dr. Sztancsik Ilona. A kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmódváltás (megfelelő étrend, és szakember segítségével elsajátított testmozgás végzése) és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és orvosolhassuk az ingadozást is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit fogyasszunk, ha vesekövünk van?

2025. december 14.

A cél a kövek növekedésének és az új kő képződésének a megakadályozása.

A vesekő esetében fontos szempont a bőséges folyadékbevitel (2,5–3,0 liter/nap), legalább 2 liter/nap. Ez elősegíti, hogy a vizelet kellően híg legyen, így az nem koncentrálódik be, nem csapódik ki kristály belőle. A bőséges folyadékbevitel mellett a vizelet fiziológiásan enyhén savas vegyhatásának lúgos irányba (6,0–6,5 pH között) történő változtatása is fontos. Az étrendbe így lúgos vegyhatást eredményező összetevőket kell beiktatni. Csökkenteni kell a savas vegyhatást eredményező nyersanyagokat, élelmiszereket.

Nem mindegy, milyen italokkal pótoljuk a folyadékot: a folyadékpótlásnak a vízfogyasztáson kell alapulnia. Az üdítőitalok növelik a vesekőképződés kockázatát. A közkedvelt jeges tea szintén nem előnyös választás: nagy az oxálsavtartalma, aminek a sói (oxalátok) kicsapódnak és kisebb-nagyobb kövecskékké állhatnak össze.

Oxalát minden teában jelen van, akár hideg, akár meleg, azonban a jeges változata több veszélyt rejt, ha a vesekő kialakulásáról van szó. A nagy teakedvelők válasszanak inkább – a fekete helyett – zöld teát, és adjanak hozzá citromlevet, ami (a citrát miatt) ellensúlyozza az oxalátok hatását. Az alkoholfogyasztás szintén növeli a vesekőképződés kockázatát.

Nyakunkon a légúti megbetegedések szezonja – a védelem kulcsa a megelőzés

2025. december 14.

Minden második egy év alatti csecsemő, és lényegében az összes kisgyermek kétéves koráig átesik az RSV (légúti óriássejtes vírus) fertőzésen Magyarországon. Közülük mintegy 3700 kórházba is kerül a szövődmények miatt. Szakemberek, az őszi RSV-szezon kezdetén, azokra a megelőzési módokra hívják fel a figyelmet, amelyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek elkerüljék a kórházi kezelést.

Az ősz beköszöntével megérkezik a légúti megbetegedések szezonja is. Erről a legtöbb embernek az influenzajárvány jut az eszébe, pedig egy másik, kevésbé ismert, mégis komoly egészségügyi kockázatot jelentő légúti fertőzés, a főként az alsó légutakat megtámadó RSV (légúti óriássejtes vírus) is ebben az időszakban kezd el terjedni és a szezonja egészen áprilisig tart. Ez a vírus azonban az influenzánál súlyosabb lefolyású betegségeket okoz a csecsemők és kisgyermekek körében, akik a leginkább védtelenek a fertőzéssel szemben.

A légúti óriássejtes vírus, vagyis az RSV világszerte évente 33 millió 5 év alatti gyereket betegít meg, Magyarországon 2 éves kor alatt gyakorlatilag minden kisgyerek (90%) átesik a fertőzésen. Az egy év alatti csecsemők közel fele kapja el az RSV-t, ami mintegy 30–38 ezer (több tízezer) esetet jelent évente, közülük pedig körülbelül 3700-an kórházba is kerülnek a vírus okozta megbetegedések – bronchiolitis vagy tüdőgyulladás – következtében. Ez a szám a háromszorosa az influenzához köthető kórházi kezelések számának ebben a korosztályban. Az RSV az egyik vezető oka a csecsemők kórházi kezelésének, nehéz megjósolni, mely csecsemőknél alakulnak ki súlyos tünetek, melyek orvosi ellátást igényelnek.

Dr. Farkas Ferenc Balázs, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosjelöltje elmondta: bár jóval kisebb figyelem irányult rá, de már a COVID járvány idején is több kisgyerek került kórházba az RSV, mint a koronavírus miatt. Sajnos, a szövődmények következtében, ritkán, de halálesetek is előfordultak. “A vírus cseppfertőzéssel és érintéssel terjed, ezért a fertőződés elkerülése érdekében fontos a gyakori, szappanos kézmosás, a vírus ugyanis órákig életképes marad a tárgyakon és a felületeken. Fontos továbbá a zárt terek rendszeres szellőztetése, a téli hónapokban is” – tette hozzá a szakember.

Gyakran fáj a feje? Természetes módon is tehet ellene!

2025. december 13.

Az önmasszázs javítja a vitalitást, és a relaxációt is segíti, mert tonizálja az izmokat, gyorsan eltávolítja a salakanyagokat, a fájdalmat előidéző vegyületeket, és serkenti a vérkeringést. Először a kezeket az arcra kell helyezni, majd utána finoman masszírozni a fejbőrt. Dörzsölés helyett inkább a fejbőrt kell mozgatni az ujjakkal. A homlokot a haj felé kell simítani. A halántékot erősen kell nyomni mindkét kéz középső ujjával, utána átmasszírozni alaposan a harmadik és negyedik ujjal, kis körkörös mozdulatokkal.



A megelőzés természetes módjai


A feszültség oldható izomrelaxációval, alvással és autogén tréninggel.
Célszerű nagy mennyiségű magnézium (2x 300 mg/nap) fogyasztása.
Akupunktúra és akupresszúra is megoldás lehet az erősebb fájdalmakra és azok kivédésére.
Menstruációkor fellépő migrénnél segít a homeopátiás kezelés.
A méregtelenítés segít azoknak az idegrendszert terhelő anyagoknak az eltávozásában, melyek ismételt fejfájást idéznek elő.
A vegetatív idegrendszer stabilizálásában segítenek a következő gyógynövények: orbáncfű, citromfű, levendula.
Kitűnő lazító hatásúak az illóolajok. A rozmaring, bazsalikom, fenyő, menta aktiválják a keringést, a levendula, geránium és ilangilang pedig oldják a feszültséget.
A stressztűrő képességet fokozza a ginszengtea vagy kapszula.
Az elektromos fájdalomcsillapító készülékek is eredménnyel használhatók.
A nők fejfájásának hátterében gyakran krónikus vashiány szerepel. Alkalmanként hasznos a vérképet ellenőriztetni.