Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fáradtság, émelygés, szédülés, rossz közérzet? Van magyarázat!

Érdekességek2018. szeptember 24.

A mindennapokat alaposan megkeserítő tünetcsoportot sokan nehezen értelmezik, megrémülnek, kétségbe esnek, és eszükbe sem jut az a nagyon is kézen fekvő magyarázatra, hogy a háttérben vérnyomás-ingadozás állhat. Mindez persze nem csoda, mert ez a fajta vérnyomásprobléma szinte minden előjel nélkül, szinte egyik percről a másikra ronthatja szinte elviselhetetlenségig közérzetünket…

Ha valaki fáradtságot, szédülést, rossz közérzetet, fejfájást tapasztal, lehet, hogy a vérnyomás ingadozását kell keresnie a tünetei mögött. A vérnyomás-ingadozás gyakori állapot, de sokszor tünetmentesen van jelen. A problémáról Dr. Sztancsik Ilona aneszteziológus, intenzív terapeuta, a KardioKözpont kardiológusa tájékoztatja olvasóinkat.

Mi minden befolyásolja az értéket?

A vérnyomásérték a nap folyamán folyamatosan változik, hiszen több tényező is hatással van rá, így például a napszak (reggel alacsonyabbak az értékek a napközben mértnél), a mozgás, a stressz, a hőmérséklet, a fogyasztott ételek és italok is. Bizonyos mértékű ingadozás tehát természetesnek tekinthető, a túl gyakori és túl nagymértékű ingadozásokat azonban mindenképpen ki kell vizsgáltatni, és szükség esetén a kezelés is elengedhetetlen – hangsúlyozza a szakember. Már csak azért is, mert a bármilyen irányú – túl alacsony vagy túl magas értékű – kóros vérnyomás komolyan kihat az erek és a szív működésére. A vérnyomás ingadozása ugyanis az ereket komoly munkára kényszeríti, hiszen azok izmos fala kénytelen a váltakozó értékekhez igazodni. Több kutatás is rámutatott már arra, hogy jelentősen megnő a stroke esélye ingadozó vérnyomás esetén, és számolni lehet a szívroham, a trombózis, akár a halálos kimenetelű thromboembólia lehetőségével is.


Mikor gyanakodhatunk ingadozásra?

A vérnyomás ingadozását elsősorban rendszeres és pontos mérésekkel lehet igazolni, hiszen sokszor teljesen tünetmentes marad. Mégis van néhány figyelmeztető jel, amely utalhat erre a problémára.

Az ingadozó vérnyomás tünetei

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás szisztolés értéke (vagyis az első szám) 100 és 140 Hgmm között, míg diasztolés értéke 60 és 90 Hgmm között tekinthető normálisnak. Az ez alatti értékek esetében hipotóniáról, azaz alacsony vérnyomásról, míg a 140/90 Hgmm-t meghaladó érték esetében hipertóniáról, vagyis magas vérnyomásról beszélhetünk. A vérnyomás-ingadozást azonban nem lehet ilyen pontos értékekkel definiálni, de leegyszerűsítve úgy lehet fogalmazni, hogy az ingadozást akkor tekintjük kórosnak, ha egy normál vérnyomású személynél rohamokban jelentkezik hipertónia.

Pánik vagy sajnos akár tumor is állhat a háttérben

Az ingadozás okát minden esetben gondosan ki kell vizsgálni, hiszen számos ok állhat a háttérben. Ritkán bár, de akár egy mellékvesetumor is okozhat ilyen panaszt - ez kivizsgálással kizárható vagy megállapítható. Hasonló tüneteket okoz a pánik-szindróma, illetve a pajzsmirigy-túlműködéssel járó hipertóniás krízis is. A gondos, akár több szakterületet magában foglaló kivizsgálás és a 24 órás vérnyomásmérés számos ilyen kérdést tisztázhat.

Bizonyos esetekben megfigyelhető a már kezelés alatt álló hipertóniás páciensek vérnyomás- ingadozása is, amely 100/60-200/120 Hgmm között is lehet. Ez vagy a rosszul szedett gyógyszerek, vagy a túlkezelés miatt alakul ki, vagy eleve sok gyógyszert kap a beteg, és akkor egy nagyobb vérnyomásesést egy nagyobb vérnyomás-emelkedés követ – mondja dr. Sztancsik Ilona. A kóros ingadozás tehát egy szabályozási zavar, amit vagy háttérbetegség, vagy nem adekvát kezelés okoz. A kivizsgálás eredményeire támaszkodva az életmódváltás (megfelelő étrend, és szakember segítségével elsajátított testmozgás végzése) és az esetleg korrigált gyógyszeres kezelés lehetővé teszi, hogy a vérnyomást a megfelelő értékek között tarthassuk és orvosolhassuk az ingadozást is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Önmotiváció a munkahelyen - Profi trükkök az unalom ellen

2024. szeptember 10.

Ugyan a legtöbbször azt hallom, ennyi dolgom van, annyi dolgom van, este 8-ig túlórázom, nem tartok ebédszünetet; mégis rengeteg olyan ember jár naponta munkába, akiknek nem telik hasznosan a 8 munkaórájuk. Persze ez nem csupán rajtuk múlik.  

Unatkozom, nem köt le ez a feladat, nem látom értelmét, hogy ezt vagy azt megtegyem, lassan tudok haladni, nem vagyok képes koncentrálni, na már megint egy órával hamarabb elkészültem, miért nem mehetek már haza? Biztosan sokakban megfogalmazódtak már ezek és az ezekhez hasonló kérdések, gondolatok, és nem is egyszer…

Specifikus feladatok - megújuló munkaerőigények

A mai világban már 2-3 évet egy munkahelyen tölteni dicséretes dolog. Régen az emberek évtizedeket is maradtak a helyükön, ma már valahogy ez nem megy. Talán az Internettel járó gyors információáramlás, felgyorsult munkafolyamatok teszik, de ha nem figyelnek oda ránk, inkább munkahelyet váltunk. Persze az is hozzájárul a sűrű állás-váltáshoz, hogy szinte minden fajta tevékenységet olyan apró részterületekre bontanak, hogy egy-egy munkakör nagyon specifikus és kis számú feladattal jár, amelyeket könnyű megunni…

Mégis, ha elkezdesz unatkozni, ne gondold, hogy az első megoldás az előléptetés, vagy a munkahelyváltás. Ezeket a drasztikus lépéseket előzze meg egy kis öntréning, és ha már semmi sem segít, és minden kötél szakad, csak akkor add fel jelenlegi munkaköröd, munkahelyed!

5 ok arra, hogy miért érzi magát fáradtnak

2024. szeptember 10.

Ha reggelente sem ébred kipihenten, és napközben sem érzi túl energikusnak magát, annak több oka is lehet. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, alvás specialista, a JóAlvás Központ orvosának segítségével öt lehetséges magyarázatot sorolunk fel.

1. Túl rövid alvásidő

A napközbeni fáradtságot sokszor egyszerűen a túl rövid éjszakai alvásidő okozza. Az alváshiány miatt nappal levertnek, kimerültnek érezhetjük magunkat.
Az alvás specialista véleménye: A felnőttek számára szükséges alvásmennyiség minimum napi 7 óra. A jól összeállított napirend segíthet abban, hogy este időben ágyba kerüljünk és kipihenten ébredjünk.

2. Horkolás

A kellemetlen zaj nem csak a horkoló ember, de az alvótárs nyugodt pihenését is gátolhatja. A probléma azonban nem pusztán zavaró, de az egészséget is veszélyezteti. Horkolás közben, a felső légutak szűkülete, elzáródása miatt csökkenhet vagy kimaradhat a légvétel, az alvó személy egy pillanatnyi szünet után hirtelen levegő után kezd kapkodni.

Az ilyen légzészavarok ún. mikroébredéseket okoznak, ami miatt az éjszakai alvás nem pihentető, napközben fáradság, koncentráció zavar jelentkezhet. Súlyos esetben, ha alvás közben gyakran és hosszan kimarad a légvétel ún. alvási apnoe betegség jelentkezik, mely a következményes oxigén hiány miatt számtalan betegség, például koszorúérbetegség, agyi érbetegségek, stroke kialakulását is elősegíti.

Az alvás specialista véleménye: alváskivizsgálás során felderíthetjük a horkolás hátterében álló okokat. Az eredménytől függően a probléma műtéti úton, alternatív eszközök segítségével, vagy ún. CPAP terápia segítségével orvosolható. Bizonyos esetben életmód változtatásra is szükség lehet, ugyanis a túlsúly és a dohányzás is okozhat horkolást.

Az egyke trónfosztása - testvérféltékenység

2024. szeptember 09.

Minden családi anekdotatárban találkozhatunk olyan történetekkel, amikor a nagyobbik gyermek a korábban várva várt kistestvért hirtelen "visszavitetné a gólyával"...  

A féltékenység valószínűleg az egyik legrosszabb dolog, ami velünk történhet. Korra, nemre való tekintet nélkül mindenkit a kétségbeesésbe taszíthat ez az áldatlan állapot, amikor egy kedves személynek vagy dolognak a birtokát mással kell megosztani. Ismeretes szerelmi, szakmai, baráti és nem utolsó sorban testvéri féltékenység. Minden családi anekdotatárban találkozhatunk olyan történetekkel, amikor a nagyobbik gyermek a korábban várva várt kistestvért hirtelen "visszavitetné a gólyával" vagy szívesen odaajándékozná a szomszédnak, esetleg tettlegességgel is nyomatékot ad ilyen irányú kívánalmainak.

A gyerekek persze a legtöbb esetben kifejezetten örülnek a kistestvérnek, érdeklődéssel figyelik anyjuk gömbölyödő pocakját, és alig várják, hogy új játszótársat kapjanak. Aztán anya a gömbölyödő pocakkal együtt eltűnik néhány napra, és mire visszatér valami végérvényesen megváltozik. A kiságyban ott az új játszótárs, akivel - legalábbis kezdetben - meglehetősen kevés számú játékot lehet játszani. És ez még nem minden: úgy tűnik anya és apa sem kárpótol a játszótárs nélkül töltött percekért, hiszen állandóan az új bőgőmasina körül legyeskednek.

A testvérféltékenység ugyan a későbbi években is fel-felbukkanhat, de a kisgyermekben különösen megvan az a vágy, hogy kizárólag ő birtokolja az anyai és az apai szeretetet. A kicsik azonban ritkán fogalmazzák meg pontosan vágyaikat, ezért általában "kerülő utakon" fejezik ki ellenérzéseiket, vagy vonják magukra a figyelmet.

Osztozni a szereteten 

Az óvodás korú, és az annál kisebb gyerekek nehezebben viselik el, hogy a szülőkön, elsősorban az anyán osztozni kell. Ilyenkor fordul elő, hogy egy-két játék "véletlenül" a kiságyban landol, vagy túl hevesre sikerül a kisebb megszeretgetése. A nagyobb testvér esetleg arról fantáziál, hogy mi lenne, ha tündérek, manók vagy egyéb lények vinnék magukkal a kishúgot vagy kisöccsöt, lehetőleg örökre.