Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fejtetvesség iskolákban, óvodákban

Érdekességek2026. február 14.

Fotó: freepikA fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!

A fejtetvesség évről-évre visszatérő jelenség a gyermekközösségekben, elsősorban az általános iskolákban és az óvodákban. Bár a fejtetű jelen ismereteink szerint nem terjeszt fertőző betegséget, vérszívó élősködőként jelenléte rendkívül kellemetlen és a vakaródzás következtében kialakuló sebek felülfertőződhetnek. A fejlett higiénés körülmények ellenére előfordulási aránya évek óta változatlan, bizonyítva, hogy a fejtetvesség nem elsősorban a szociális körülmények függvénye. Fennmaradásában szerepet játszik a felismerés, a személyes tapasztalat hiánya és a betegség eltitkolása.


Nem kell szégyelni csak kezelni!

Ezért célul tűztük ki az ÁNTSZ, hogy a kezdődő tanévben fokozza a fejtetvesség elleni küzdelmet, valamint csökkentsük a visszafertőződés lehetőségét. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal országos kampánynyitó tájékoztatójának legfőbb célja, hogy a tanév kezdetén, amikor a gyermekek a szünidőt követően ismét közösségbe kerülnek, felhívjuk a szülők, nevelők figyelmét a fejtetvesség megjelenésének lehetőségére. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fejtetvesség nem szégyen illetve, hogy a fejtetves gyermekek kezelése elsődlegesen a szülő feladata és kötelessége.

Gyerekek mosolyognak.Terjedése

A fejtetű közvetlen érintkezés útján terjed, leggyakrabban úgy, hogy a gyerekek feje játék közben egymáshoz ér. Közös használati tárgyakkal átmegy egyik emberről a másikra (pl. sapkacsere, fésű, fotel, széktámla). Otthon pedig az ágyneműn, közös fésűn, törölközőn, a bútorokon vagy a földön is előfordulhat, és onnan kerül át az emberre. A gyermekektől így fertőződhetnek a szülők, a testvérek és egyéb családtagok, akik a fejtetűt még tovább viszik, munkahelyre, baráti körbe.

Az az általános felfogás, amely szerint csak piszkos embereknek lehet fejtetűje, nem igaz, mert a fejtetű a piszkos és tiszta hajban egyaránt megtelepszik. A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, rangra - egyszerűen táplálékot: vért keres. Nem az a szégyen, ha valaki hajában tetveket vagy serkéket találnak, hanem az, ha azt az észlelés után nem kezdik el azonnal irtani. Ugyanis e felelőtlen magatartással (titkolni, nem kezelni) veszélyeztetjük a közösséget - amelyben élünk.

Felderítése

Akinek gyermeke közösségbe jár, célszerű legalább heti egy alkalommal átvizsgálni a gyermek fejbőrét. Ellenőrzéskor, illetve fejtetvességre utaló gyanú esetén a hajat lazán szét kell választani.

Elsősorban a fülek melletti, illetve mögötti területet kell gondosan átvizsgálni. Mivel a tetvek fény elől gyorsan menekülnek, ezért főleg a serkéket keressük. A serke és az élő tetű a barna és a fekete hajban szabad szemmel is könnyen észrevehető, de a világos hajúaknál már fokozottabb figyelem szükséges.

A kézi nagyító használata megkönnyíti a fejtetvesség vizsgálatát. A korpától való elkülönítés sok esetben elég nehéz lehet; azonban a serkét kézzel nem lehet leseperni, míg a korpát igen. A serke a két köröm között összenyomva pattanó hangot ad, míg az elpusztultaknál vagy a kikelteknél ez már nem tapasztalható.

Irtása

A hívatlan vendég észlelésekor nem kell kétségbeesni, hiszen viszonylag könnyedén elpusztíthatók. Venni kell egy tetűirtó hajszeszt, és a használati utasítást pontosan betartva alaposan be kell dörzsölni vele a hajas fejbőrt és a hajat. A gyógyszertárakban beszerezhető tetűirtó szerek (Nittyfor, Pedex, Nix) a tetveket és a serkéket rövid időn belül elpusztítják, azaz a fejtetvesség azonnali megszüntetésére, sőt a megelőzésére is alkalmasak.

Ügyelni kell arra, hogy a tetűirtó szer ne kerüljön szembe, mert kötőhártya-gyulladást okozhat. A gyermek csukott pedig szemét ajánlatos vattával is védeni. A hajszeszt kisebesedett bőrfelületre Fejtetű rajza.nem szabad alkalmazni.

A szerrel való átnedvesítés után várjuk meg, míg a hajszesz a hajra rászárad (ez az idő a felvitt mennyiségtől függően 5-15 perc). A serkék a tetűirtó hatására elpusztulnak, de ott maradnak a fejen. A serkék eltávolítására a hajat ecetes vízzel öblítjük, az ecet ugyanis oldja a serkék ragasztóanyagát. Ezután jó világos helyre kell leülni, és két ujjunkkal lehúzogatni a hajról az elhalt serkéket, vagy sűrű fogú fésűvel, melynek fogai közé ecetes vattát húztunk, alaposan át kell fésülgetni a hajszálakat. Utána meleg vízzel, samponnal alaposan mossuk meg a hajat. A szempillákon esetlegesen elhelyezkedő serkéket egyenként, csipesszel kell eltávolítani. Az újrafertőződés veszélye miatt (ugyanazon közösség), a tetűirtó szerrel való ismételt lekenés következik, amit már nem mosunk le.

A készítmények a hajat nem károsítják, tetűirtó hatásukat a következő hajmosásig őrzik meg és a hajra rákerülő fejtetveket még azok megtelepedése, elszaporodása előtt biztosan elpusztítják.

Fontos, hogy nemcsak a fertőzött személy kezelése indokolt, hanem közvetlen környezetéé, így családtagjaié is, hiszen lényeges, hogy ne maradjon fertőző góc, mert akkor elölről kezdődik az egész. A fésűn, kefén található fejtetvek az eszközök néhány perces forró vízbe mártásával, a sapkában lévők pedig mosással pusztíthatók el. Minden törülközőt, ruhát, ágyneműt, stb. meleg, mosószeres vízzel ki kell mosni, és a ruhákat, ágyneműt átvasalni!

Megelőzése

A leghatékonyabb tényező a szülői gondoskodás! Folyamatosan, legalább hetente vizsgáljuk át a gyermek haját, nincs-e benne élő tetű vagy serke. Ha gyermekünk vagy maga a felnőtt ember olyan közösségbe járna, ahol fejtetvességről hallunk, a tetűirtó hajszeszek fejmosás utáni alkalmazása biztosan meggátolja a hívatlan vendégek megjelenését, és a következő hajmosásig (akár 2-3 hétig!) biztosítják a tetűmentességet. Amíg fennáll a tetvesedés veszélye, a hajszeszes kezelés minden hajmosás után megismételhető. Ezenkívül természetesen kerülni kell a fésűk, kefék, hajjal kapcsolatos tárgyak és sapkák, kalapok közös használatát!

A fejtetű nincs tekintettel korra, nemre, beosztásra: bárki fertőződhet, piszkos és tiszta hajban egyaránt előfordulhat az élősködő. Megkapni nem szégyen, de eltitkolni, nem kezelni, továbbadni és ezzel a közösséget veszélyeztetni felelőtlenség!

Vasziné Kovács Mária
diplomás ápoló,
egészségügyi szakoktató

Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
ÁNTSZ Kommunikációs Főosztál


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.