Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fekély és Chron-betegség

Érdekességek2017. december 17.

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.

Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.

A leggyakoribb tünetek:

• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.


Mikor gondoljunk fekélyes vastagbélgyulladásra és mit tegyünk?

Természetesen, ha a fenti panaszokat észleljük, keressük fel háziorvosunkat. Véres hasmenés esetén is az első teendő a széklet bakteriológiai vizsgálata (széklettenyésztés), hiszen bizonyos baktériumok okozta fertőző betegség (pl.: vérhas) is okozhat hasonló tüneteket. Ha ez negatív mindenképpen gasztroenterológiai (gasztroenterológia: az emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó tudományág) kivizsgálás szükséges. Ennek során rutin-és speciális vérvételek, alapos hasi ultrahang vizsgálat és a vastagbél endoszkópos vizsgálata kötelező, mivel az említett fertőző betegségen kívül más elváltozások (polyp, daganat) is okozhatnak véres székletet.

Összefoglalva, ha véres székletet vagy székelés utáni vérzést észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Dr. Demeter Pál Ph.D.
osztályvezető főorvos
Szent Margit Kórház, Gasztroenterológiai Osztály
Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel forduljunk orvoshoz horkolás esetén?

2025. október 20.

Ha valaki nincs tisztában azzal, hogy adott esetben horkol, de rekedtséget, a hang gyengeségét vagy elvesztését tapasztalja, rendszeresen torokfájásra, száraz köhögésre, szájszárazságra ébred, annak mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni.
– Előfordulhat, hogy csak bizonyos életmódbeli változtatásokat ajánlott bevezetni a tünetek ellen, mint például több folyadék fogyasztása, párásítás a hálószobában, az olyan irritáló anyagok kerülése, mint a cigaretta, az alkohol, a koffein. Ez azonban nem mindig elég – hangsúlyozza dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész. – A kivizsgálás során azt is kizárhatjuk vagy éppen megerősíthetjük, ha reflux, a hang nem megfelelő használata, a hangszalagokon esetleg felismerhető ciszta vagy polip, esetleg a hangszalag felszínén lévő ér megrepedése okozza a hanggal kapcsolatos problémát és az oknak megfelelő kezelést rendelhetünk el. Amennyiben gége irritáció, gégegyulladás hátterében a horkolás, vagy esetleg alvási apnoé áll, akkor ezzel a kiinduló helyzettel kell valamit kezdeni. 

A horkolás kezelése


A horkolás kivizsgálása többlépcsős folyamat, szükségünk van a minél pontosabb kórtörténetre, a tünetek pontos leírására – ehhez nagy segítség lehet a hálótárs beszámolója, leírása a horkolásról -, a kórtörténet mellett a diagnosztika alapja a fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, az alvásvizsgálat, és az alvás alatti endoszkópos vizsgálat. Ki kell deríteni, okozhatja-e a horkolást például a laza, túltengő lágyszájpad és/vagy nyelvcsap, a megnagyobbodott alsó orrkagylók, a megnagyobbodott garat-, vagy orrmandula, a megnagyobbodott nyelvgyök, a laza gégefedő vagy esetleg orrsövényferdülés, orrpolip. 

Kemikáliák? Ne a terhesség alatt!

2025. október 20.

Ismert tény, hogy a fejlődő magzat igen fogékony minden káros hatásra, ezért egyre több kutatás irányul arra, hogy vajon a terhesség alatti hatások hogyan befolyásolják a már megszületett gyermekek egészségét.

Újabb kutatások alapján a gyermekkori daganatos elváltozáshoz vezető májkárosodások okai között szerepelnek azok a hormonháztartást befolyásoló kemikáliák, amelyeknek a gyermek édesanyja terhessége alatt volt kitéve. Ezen kemikáliákkal az ételek, italok és más termékek (pl. kozmetikumok) útján nap mint nap találkozunk. A káros anyagoknak való kitettséggel egyidejűleg fokozódik a nem alkoholos eredetű zsírmájjal diagnosztizált gyermekek száma. A kutatás során számos anyag (pl. szerves foszfátok, műanyaglágyítók, parabének, rovarirtók) szintjét mérték a várandós anyák vérében és vizeletében, és később a gyermekeik vérében is vizsgálták egy a májkárosodást előre jelző anyag szintjét. Az eredmények alapján a gyermekek minél inkább ki voltak téve a kemikáliák káros hatásainak a várandósság alatt, annál inkább megemelkedett 7-11 éves korukra ennek a jelző anyagnak a szintje. Kellő körültekintéssel (pl. kevesebb műanyaghasználat, több biotermék fogyasztása) csökkenthető a későbbi károsodásért legalább részben felelős anyagoknak való kitettség, de a modern világban ezek valószínűleg teljesen nem kerülhetők el.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei: életmódtól a pacemakerig

2025. október 19.

A pitvarfibrilláció kezelési lehetőségei magukban foglalják az életmódbeli változtatásokat, a gyógyszeres kezelést, valamint az olyan beavatkozásokat, mint a kardioverzió és a katéteres vagy sebészeti abláció. Dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta arról beszélt, hogy a kezelésről szóló döntésnél az orvos személyre szabottan mérlegeli a tünetek súlyosságát, a szív működését és a lehetséges kockázatokat.

Miért lehet veszélyes a pitvarfibrilláció?

A pitvarfibrilláció a szívritmuszavarok egy fajtája, ami megnövelheti a stroke és a szívelégtelenség kockázatát, és amelyet korábban az idősebbek betegségének tartottak, de új adatok szerint egyre több középkorút is érint.
– Normális szívműködés esetén egy elektromos jel hatására a szív pitvarai a vért az kamrákba préselik, majd újra megtelnek. Ez valójában a szabályos szívritmus, ami képes folyamatosan keringetni a vért a testben. Ha azonban zavar keletkezik az elektromos jeltovábbításban, akkor a pitvar sokkal gyorsabban pumpál, mint a kamrák, amivel a kamrákat is gyors, kevésbé hatékony összehúzódásra készteti. Így a kamrákból kevesebb vér kerül a vérpályákba, mint normális szívritmus esetén. Ez maga a pitvarfibrilláció, a leggyakoribb szívritmuszavar, ami nem csak gyors, sokszor szabálytalan szívverést okoz, de növeli a stroke rizikót és a vérrög kialakulásának kockázatát is – ismerteti Sztancsik doktornő.