Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fekély és Chron-betegség

Érdekességek2017. december 17.

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.

Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.

A leggyakoribb tünetek:

• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.


Mikor gondoljunk fekélyes vastagbélgyulladásra és mit tegyünk?

Természetesen, ha a fenti panaszokat észleljük, keressük fel háziorvosunkat. Véres hasmenés esetén is az első teendő a széklet bakteriológiai vizsgálata (széklettenyésztés), hiszen bizonyos baktériumok okozta fertőző betegség (pl.: vérhas) is okozhat hasonló tüneteket. Ha ez negatív mindenképpen gasztroenterológiai (gasztroenterológia: az emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó tudományág) kivizsgálás szükséges. Ennek során rutin-és speciális vérvételek, alapos hasi ultrahang vizsgálat és a vastagbél endoszkópos vizsgálata kötelező, mivel az említett fertőző betegségen kívül más elváltozások (polyp, daganat) is okozhatnak véres székletet.

Összefoglalva, ha véres székletet vagy székelés utáni vérzést észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Dr. Demeter Pál Ph.D.
osztályvezető főorvos
Szent Margit Kórház, Gasztroenterológiai Osztály
Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.