Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fekély és Chron-betegség

Érdekességek2017. december 17.

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.

Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.

A leggyakoribb tünetek:

• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.


Mikor gondoljunk fekélyes vastagbélgyulladásra és mit tegyünk?

Természetesen, ha a fenti panaszokat észleljük, keressük fel háziorvosunkat. Véres hasmenés esetén is az első teendő a széklet bakteriológiai vizsgálata (széklettenyésztés), hiszen bizonyos baktériumok okozta fertőző betegség (pl.: vérhas) is okozhat hasonló tüneteket. Ha ez negatív mindenképpen gasztroenterológiai (gasztroenterológia: az emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó tudományág) kivizsgálás szükséges. Ennek során rutin-és speciális vérvételek, alapos hasi ultrahang vizsgálat és a vastagbél endoszkópos vizsgálata kötelező, mivel az említett fertőző betegségen kívül más elváltozások (polyp, daganat) is okozhatnak véres székletet.

Összefoglalva, ha véres székletet vagy székelés utáni vérzést észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Dr. Demeter Pál Ph.D.
osztályvezető főorvos
Szent Margit Kórház, Gasztroenterológiai Osztály
Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.

Pisztáciamánia – hogyan lett a világ kedvence a zöld arany?

2025. augusztus 28.

Egy instakompatibilis gasztrotrend nyomában

A pisztácia valaha különleges keleti csemege volt, mára viszont a globális gasztronómia egyik legnagyobb sztárjává vált. Ezt a kicsi, smaragdzöld magot ma már nemcsak süteményekben, hanem lattékban, fagyikban, tésztákban, krémekben, sőt, dizájntárgyak és ruhadarabok divatszíneiben is viszontlátjuk. De hogyan vált a pisztácia világméretű trenddé, és miért beszél mindenki róla – Tokiótól Párizsig, Budapestig?

A pisztácia: ősi csemege, modern ikon

A pisztácia eredete a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába nyúlik vissza: már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztották. Az ókori Perzsiától kezdve a Római Birodalomig különleges státuszt élvezett, később a Mediterráneumban terjedt el, de igazán nagy hírnevet Szicília hozott neki. Bronte városa – az Etna lábánál – a világ egyik legismertebb pisztáciatermő vidéke, mondhatjuk, hogy a pisztáciatermesztés fővárosa, ahol a vulkáni talaj, a napsütés és a kézi feldolgozás különösen intenzív, aromás, smaragd színű termést ad. Innen származik a híres DOP-minősítésű „Pistacchio Verde di Bronte”, amely ma is prémium alapanyagként szerepel a gasztronómiában.

A pisztácia régen luxuscsemege volt, ma viszont világszerte az egyik legkeresettebb alapanyag a prémium gasztronómiában. Az olasz cukrászok és séfek annyira tisztelik ezt az alapanyagot, szinte aranyként tekintenek rá, hogy a pisztácia nemcsak édes krémként, hanem sós fogásokban is feltűnik: pesztók, mortadellák, sajtok és gourmet tészták ízesítőjeként is új életre kelt.

Pisztáciatrendek a világ körül

Az elmúlt évtizedben a pisztácia újra felfedezése zajlik. Az utóbbi években a pisztácia egyenesen popkulturális ikonná vált az éttermek, kávézók és cukrászdák, pékségek világában. A gasztrotrendekért rajongó közönség figyelmét először a pisztáciás fagyi és tiramisu hódította meg Olaszországban, majd futótűzként terjedt tovább. Párizstól Dubajon át Tokióig mindenhol sorban állnak minden pisztáciás édességért a desszertrajongók – a pisztáciás macaron, mochi, éclair és cheesecake már rég nem különlegesség, hanem must have, kötelező elem. Egy magára valamit is adó hely biztosan felvesz a repertoárba valami pisztáciás dolgot. A TikTok és az Instagram pedig csak ráerősített a trendre: a legnagyobb őrületet persze a dubai csoki hozta, de a pisztáciazöld szín mára nemcsak az édességekben, hanem latte artban, azaz a művészi kávékészítésben, sőt divatkiegészítőkben is megjelent.