Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fekély és Chron-betegség

Érdekességek2017. december 17.

A fekélyes vastagbélgyulladás (Colitis ulcerosa), a Crohn-betegség ikertestvére.

Az ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegség, a fekélyes vastagbélgyulladás a Crohn-betegséghez hasonlóan döntően a 15-35 éves korosztályt érinti. Ennek oka is ismeretlen, és szintén genetikailag fogékony egyénekben, környezeti hatásokra aktiválódó, az immunrendszer kóros működése következtében létrejövő "autoimmun" betegség. Fontos különbség, hogy ez a gyulladás csak a vastagbelet érinti.

A leggyakoribb tünetek:

• az egyik legjellegzetesebb tünet véres-nyákos hasmenés, melyet kínzó székelési inger (tenezmus) előz meg, illetve kísér,
• itt is jellemző a görcsös hasi fájdalom, mely leginkább a bal alhasban jelentkezik,
• gyakori a puffadás,
• a hőemelkedés aktív gyulladás esetén gyakran jelentkezik,
• a vashiányos vérszegénység a folyamatos vérvesztés következménye,
• az úgynevezett "bélen kívüli" tünetek itt is előfordulnak; ezek közül leggyakoribbak az izületi gyulladások (a térd, a boka, a farokcsont-csípőcsont közötti izület), a bőrgyógyászati tünetek (nem gyógyuló szőrtüsző-gyulladásra emlékeztető kelések, furcsa fájdalmas vörös csomók a lábszáron), a szemészeti gyulladások (szivárványhártya-gyulladás) és a szájüreg aftás gyulladása.


Mikor gondoljunk fekélyes vastagbélgyulladásra és mit tegyünk?

Természetesen, ha a fenti panaszokat észleljük, keressük fel háziorvosunkat. Véres hasmenés esetén is az első teendő a széklet bakteriológiai vizsgálata (széklettenyésztés), hiszen bizonyos baktériumok okozta fertőző betegség (pl.: vérhas) is okozhat hasonló tüneteket. Ha ez negatív mindenképpen gasztroenterológiai (gasztroenterológia: az emésztőrendszeri betegségekkel foglalkozó tudományág) kivizsgálás szükséges. Ennek során rutin-és speciális vérvételek, alapos hasi ultrahang vizsgálat és a vastagbél endoszkópos vizsgálata kötelező, mivel az említett fertőző betegségen kívül más elváltozások (polyp, daganat) is okozhatnak véres székletet.

Összefoglalva, ha véres székletet vagy székelés utáni vérzést észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

Dr. Demeter Pál Ph.D.
osztályvezető főorvos
Szent Margit Kórház, Gasztroenterológiai Osztály
Budapest


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nő varázsereje a szaglása

2026. április 20.

Lipovszky Csenge esztétaként végzett az egyetemen, majd a világon egyedülállóként a szaglásunk mint különös érzékelésünk kapcsán az illatok, a parfümök világát ötvözte az antropológia, lélektan, kultúrtörténet, neurobiológia izgalmas tudományterületeivel.

Mit jelent nőnek lenni, nőként dönteni, nőként teremteni? Hol rejlik az a bölcsesség, melyet követve el tudjuk felejteni a belénk ivódott, minket már nem szolgáló viselkedésmintákat?

Hogyan követtük a túlélésünk érdekében a férfias szabályokat, azt hívén, ez az egy szabályrendszer él mindenek felett? Hogyan tudunk visszatalálni a saját utunkra? A szakrális nőiség támogató, lágy erővel bíró energetikai talajára?

Az illatokkal.

A tudatos szaglás gyakorlatát azért dolgoztam ki, hogy általa visszatérhessünk az érzékelés és az intuíció köreibe, ami valaha a rendelkezésünkre állt, de mára lemondtunk róla, és elhittük, hogy hiteltelenítenünk kell. Az elme átvette a hatalmat, és az együttműködés helyett az egyeduralma tapasztalható.

Pollenszezon

2026. április 19.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is. 

A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

Vigyázat! Támadnak a pollenek

2026. április 19.

Tüsszög, folyik az orra és könnyezik a szeme? Majdnem minden 5. embernek ismerõsek lehetnek szezonálisan ezek a tünetek Magyarországon. Az ÁNTSZ 2011-es jelentései szerint már februárban megjelentek az elsõ pollenek, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki szervezetünkben.

Mi is a pollenallergia?

Az immunrendszer egy túlzott reakciója, amikor a pollenek belégzés útján (inhalatív allergia) jutnak be a szervezetbe. A leginkább allergizáló növényfajok azok, amelyeket a szél poroz be, ezáltal nagy tömegben juttatják a levegõbe a polleneket. A tavaszi meleg és szeles idõ akár több száz kilométerre is elrepíti ezeket a polleneket.

Minden 5. ember szenved tõle

A pollenallergia helyzete egyre súlyosabb hazánkban, becslések szerint körülbelül kétmillió ember szenved tõle, tehát minden 5. ember. A pollenallergia egyáltalán nem válogat, ugyanolyan mértékben hat a gyermekekre és a felnõttekre is, bár az Allergia Ambulancia tapasztalatai szerint a fiatal felnõttek körében fordul elõ a leggyakrabban.