Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Fekete nadálytő és árnika: zúzódások, rándulások kezelése is

Érdekességek2024. február 21.

Az izom- és ízületi fájdalmakat, sérüléseket rohanó világunk leggyakoribb egészségügyi panaszai közé sorolhatjuk. Csak Európában évente mintegy másfél millió orvos-beteg találkozás jön létre a mozgásszervek akut sérülései vagy krónikus megbetegedései miatt.

Fotó: 123rf.com Kit ne ért volna már kisebb-nagyobb végtagsérülés, akár sportolás, akár a mindennapi teendők elvégzése, vagy az utcán egy véletlen mozdulat miatt? Leggyakrabban a boka, a térd, esetleg a kar ízületei szenvednek különböző mértékű károsodást. Leggyakoribb tünet a fájdalom, a duzzanat, a bőr kipirosodása és meleg tapintásúvá válása.

Amennyiben a sérülés környékén csak a hajszálerek sérülnek, véraláfutás keletkezik – ekkor zúzódásról beszélünk. Az erekből kiszabaduló vér a környező szövetekbe szivárog, és a balesetet követően akár hetek is kellenek hozzá, hogy a vérömleny felszívódjon. A friss vér folyamatos alvadása és lebomlása okozza a véraláfutások jellegzetes, piros, kék, majd zöldessárga színváltozását.

A zúzódásnál komolyabb fájdalommal jár a rándulás, ami tulajdonképpen az ízületek rövid ideig tartó elmozdulása a szabályos anatómiai helyzetükből. A sérülést követően az ízületek ugyan visszatérnek az eredeti pozíciójukba, de az ízület körüli szalagok időlegesen megnyúlnak és a rövid időn belül érkező újabb terheléseknek nem tudnak ellenállni. Ilyen esetekben az érintett testrész pihentetése javasolt, esetleg hideg borogatás vagy rugalmas pólyából készített fáslival történő rögzítés segít a gyógyulásban. Amikor az ízület a sérülést követően nem tud visszatérni az eredeti helyzetébe, ficamról van szó, ami általában együtt jár az ízületet borító tok és az ízületet alkotó szalagok szakadásával. Az ízületi szalag(ok) szakadása és a ficam komoly fájdalommal jár, és azonnali orvosi ellátást igényel.

Egyszerűbb esetekben (zúzódás vagy rándulás) nem feltétlenül szükséges az orvosi vagy műtéti beavatkozás, elegendő a fájdalomcsillapítás és a sérült végtag pihentetése, vízszintes pozícióba helyezése. A fájdalom csillapításában gyógyszerésze szakszerű tanácsokkal szolgál, és segítségére van. Ma már nagyszámú, különféle hatóanyagot vagy azok kombinációit tartalmazó tabletta és gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító kenőcs, gél sorakozik a gyógyszertárak polcain. A szintetikus fájdalomcsillapítóknak és gyulladáscsökkentőknek hatásos alternatívái lehetnek a gyógynövényalapú készítmények is.

A fekete nadálytő kivonatával készülő kenőcsök, borogatások évszázadok óta ismertek és használtak. Egy 2005-ben végzett klinikai vizsgálatban az egyik leggyakrabban használt hatóanyaggal, a diclofenáckal hasonlították össze a növényből készített kivonatot. Bokaízületi húzódásban vizsgálták a készítmények fájdalomcsillapító, duzzanatcsökkentő és mozgásképességet javító hatását hét napon keresztül. A fekete nadálytő a legtöbb vizsgálati szempontban nemcsak elérte, hanem felül is múlta a diclofenac hatásosságát, miközben annál kevesebb mellékhatást okozott.


Fotó: 123rf.com

A fekete nadálytő (Symphytum officinale L.) és változatai Európában és Ázsiában is őshonosak. Leginkább mocsarakban, lápréteken, nedvesebb ligeterdőkben érzi jól magát a májustól szeptemberig virágzó, bíbor- és rózsaszínű virágokat hozó 30–100 centiméter magas növény. A lándzsa alakú nagy levelei szőröktől érdesek csakúgy, mint az egész föld feletti hajtása. Gyógyászati célra gyökere és a májustól a fagyok beálltáig gyűjtött és szárított levelei használhatók.

A gyógynövény allantoint, C- és A-vitamint, B-vitaminokat, közülük is jelentősebb mennyiségben B12-vitamint tartalmaz. Megtalálható még benne 18-féle – köztük több esszenciális – aminosav, kalcium, jód, vas és szelén. Az utóbbi időben napvilágot látott néhány vizsgálat, ami a növény egyes alkaloidjainak májkárosító hatásait sejteti: ezért terhesség és szoptatás idején nem ajánlott a fekete nadálytő kivonatait tartalmazó készítmények használata!

A növény gyógyászati értékét már az ókori hellének is ismerték, erős vérzések, csonttörések kúrálására, belsőleg pedig tüdőbaj kezelésére használták. A magyar népnyelvben forrasztófű, kövesnadály, madárgyökér, madárlevél, sarkosfű, fekete gyopár néven is nevezik a csontok és ízületek gyógyítóját. A szakirodalom csonttörések utáni idegfájdalmak, rándulások, zúzódások, vérömlenyek, trombózis, izom- és ízületi gyulladás, köszvény esetén is hatásosnak tartja.

A gyógynövény különböző hígítású készítményeit a fentiekhez hasonló tünetek kezelésére használja a homeopátiás orvoslás is.

Árnika (Fotó: pixabay.com)

Sérülések, zúzódások kapcsán szót kell még ejteni egy másik gyógynövényről is: a Magyarországon ritka és egyben védett árnikáról (Arnica montana L.), ami a fekete nadálytőhöz hasonlóan értékes tulajdonságokkal bír a sport- és egyéb mozgásszervi sérülések gyógyításában. Az Európa hegyvidékein honos, 30–60 cm magas, áprilisban-májusban virágzó, sárga sziromlevelű, fészkes virágzatú növény gyulladáscsökkentőként és fájdalomcsillapítóként ismeretes a népgyógyászatban. A bőrfelszíni sérülések esetén fertőtlenítő, sebgyógyító és hámosító hatású. A gyógynövény összetevői (flavonoidok és illóolajok) javítják a kezelt testfelület vérellátását, és így csökkentik a reumás fájdalmakat, az izomzúzódás okozta panaszokat, valamint elősegítik a véraláfutások felszívódását. Az árnika segít a felületi visszérgyulladás gyógyulási folyamatában is. Jó tudni, hogy a rovarcsípés okozta kellemetlen tüneteket is hatásosan csökkentik a sárga virágokból készült kenőcsök és tinktúrák.

A homeopátiában a túlerőltetés okozta izomfájdalmak kezelésére alkalmazható az árnika.

Zúzódás, sérülés, ficam bármikor, bárkivel megtörténhet, ezért megéri a házipatikában feketenadálytő- vagy árnikakrémet tartani. Bármennyire is kiváló doktora a csontok, ízületek, szalagok és horzsolások gyógyításának a fekete nadálytő és az árnika, belsőleges, azaz teaként történő alkalmazásuk kerülendő, mert egyes hatóanyagaik májkárosítók lehetnek vagy szívpanaszokat okozhatnak! Bőrön keresztül történő használatuknál ezekkel a mellékhatásokkal nem kell számolni. Nyugodtan lehet válogatni a gyógyszertárak polcain található külsőleges készítmények között.

Dóczi István
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.